Tachycardia és bradycardia menedzsment
Tartalom
A pulzussal járó tachycardia menedzsmentje
A tachycardia az a pulzusszám, amely meghaladja a 100/min értéket. Hemodinamikai szempontból a tachycardia lehet stabil vagy instabil. Stabil tachycardiák esetén mind a ritmust (mely lehet reguláris vagy irreguláris), mind a kamrai komplexet (mely lehet keskeny vagy széles) értékelni kell. A reguláris, szabályos szupraventrikuláris tachycardia (SVT) kezelését kezdetben vagális manőverekkel és szükség esetén IV adenozinnal kell kezelni. Az irreguláris SVT-ket általában pitvarfibrilláció vagy pitvari flattern okozza; ezeket vagy frekvencia (pl. béta-blokkolókkal vagy Ca2+-blokkolókkal), vagy ritmus kontrolláló stratégiával (azaz gyógyszeres vagy elektromos kardioverzióval) kezelnek kockázatalapú antikoagulációs terápiával kombinálva. A reguláris széles komplexű tachycardiákat (WCT) szintén gyógyszeresen vagy elektromosan kardiovertálják. Ha egy stabil beteg instabillá válik a kezelés során, az azonnali elektromos kardioverziót igényel, ritmustól függetlenül. Az instabil tachycardia jelei közé tartozik a mentális állapotváltozás, a hipotenzuó, keringési elégtelenség, akut szívelégtelenség és/vagy az iszkémiás mellkasi fájdalom.
Általános menedzsment
- ABCDE megközelítés,
- Ha nincs pulzus, ld. "ALS protokoll",
- Stabilitási kritériumok felmérése:
- Ha az instabilitási jelek jelen vannak → azonnal szinkronizált elektromos kardioverzió,
- 12 elvezetéses EKG:
- Értékeld a kamrai komplexum időbeli hosszát:
- Keskeny (<120 ms): Szupraventrikuláris ingerlésre utal,
- Széles (>120 ms): Vagy kamrai tachycardia (VT) vagy aberránsan, járulékos úton levezetett SVT lehetséges,
- Határozd meg a PR-intervallumok regularitását,
- Kórtörténet felvétel, korábbi EKG-k,
- Azonosítsd és kezeld a ritmust az akut kezelési algoritmusok szerint.
Instabil tachycardia
Instabilitási jelek
- Mentális állapot változás, tudatzavarok,
- Hipotenzió: Ellenőrizd a vérnyomást, és keresd a hipoperfúzió egyéb jeleit (pl. gyenge kapilláris telődés, hűvös/száraz bőr, sápadtság, alacsony SpO2),
- Keringési elégtelenség,
- Akut szívelégtelenség: Keresd tüdődéma vagy légzési elégtelenség jeleit,
- Iszkémiás mellkasi fájdalom.
Kezdeti menedzsment
- Fogj defibrillátort és készülj elő a légút menedzsmenthez,
- Hívj segítséget (pl. sürgős kardiológiai konzultáció, anesztézia konzultáció),
- Adj oxigént, ha indokolt,
- Kardioverzió: Kardioverziónak nevezzük a normális szívritmus helyreállítását tachycardiában vagy aritmiában elektromos áram (elektromos kardioverzió) vagy gyógyszerek (kémiai kardioverzió) alkalmazásával,
- Ha az instabilitást a tachycardia okozza, végezz haladéktalanul elektromos kardioverziót:
- Ha HR >150/min: Az instabilitási jelek valószínűleg a tachycardia miatt állnak fenn,
- Ha HR 100-150/min: A tüneteket valószínűleg más okozhatja.
Elektromos kardioverzió
- Típusok:
- Indikációk:
- Ha irreguláris, széles komplexű tachycardia észlelhető: Leggyakoribbak a kamrai tachycardia, TdP és a preexcitált SVT. A kamrafibrilláció is széles komplexű, irreguláris tachycardia, de a betegek ebben az állatban pulzustalanok,
- Ha a készülék nem tudja a sokkokat a ritmushoz szinkronizálni: Három ritmus van, amellyel a készülék nem tud szinkronizálni; Ezek a polimorf kamrai tachycardia, a multifokális pitvari tachycardia és a junkcionális tachycardia. Ezeket a ritmusokat defibrillációval kell kezelni, ha a beteg instabil.
Győződj meg arról, hogy az (áramló) oxigén kellő távolságban van az elektromos szikrától.
Procedurális szedáció és analgézia
- Leírás: A procedurális szedáció és analgézia rövid hatású analgetikum és szedatívumok alkalmazását jelenti bizonyos eljárások megkönnyítésére. Alkalmazásuk eszméleténél levő beteg esetbében indokolt, általában nem igényel kardiorespirációs kiegészítő terápiát, de a tudatállapot megváltozása miatt indokolt lehet,
- Hatóanyagok:
- Etomidát: Az etomidát csak minimális hatást fejt ki a kardiorespiratorikus rendszerre, így instabil betegeknél előnyben részesített szedatívum;
- 0,1-0,2 mg/kg IV egyszer; szükség szerint ismételhető 0,1 mg/kg dózisban,
- Propofol: Kardiodepressziót hoz létre,
- 0,5-1 mg/kg IV egyszer; szükség szerint ismételhető 0,25 mg/kg dózisban,
- Midazolam:
- 0,2 mg/kg IV egyszer; szükség szerint ismételhető 2 percenként, 0,2 mg/kg dózisban,
Ld. még "Procedurális szedáció és analgézia".
Szinkronizált elektromos kardioverzió
- Definíció: Az elektromos kardioverzió egy olyan formája, amelynél az alacsony energiájú sokkot az R-hullámmal szinkronizáljuk. A szinkronizált elektromos kardioverziót a hemodinamikai instabilitás esetén (pl. hipotenzió, megváltozott mentális állapot, mellkasi fájdalom vagy a sokk egyéb jelei), de tapintható pulzus mellett fellépő tachycardia kezelésére alkalmazzuk,
- Indikációk:
- Instabil, keskeny komplexű tachycardia, pulzussal,
- Instabil, reguláris, széles komplexű tachycardia, pulzussal,
- Kivitelezés:
- Procedurális szedáció és analgézia,
- Helyezd a lapátok elektródalapjait stabilan a beteg mellkasára anteroapicalis vagy anteroposterior helyzetben; Szükség lehet a beteg mellkasának borotválására, hogy lehetővé tedd az elektromos áram megfelelő vezetését. A bőr és az elektródalapok közötti biztos kontakt elengedhetetlen,
- Válaszd ki a szinkronizációs módot (SYNC) a készüléken,
- Válaszd ki az ajánlott elektromos energia dózist a beteg ritmusának megfelelően:
- Reguláris keskeny komplexű tachycardia: 50-100 J bifázisos hullámformával,
- Irreguláris keskeny komplexű tachycardia: 120-200 J bifázisos hullámformával (ajánlott) VAGY 200 J monofázisos hullámformával,
- Reguláris széles komplexű tachycardia: 100 J bifázisos hullámformával,
- Gyermekek esetében a kardioverzió energiája első alkalommal 1 J/kg, majd második alkalommal 2 J/kg. Amennyiben a pontos érték beállítása nem lehetséges, a magasabb energiát válaszd; ha nincs változás, ismételd meg a folyamatot 2 J/kg energiával
- Gondoskodj arról, hogy senki ne érjen a beteghez. Távolítsd el a közelben áramló oxigént,
- Add le a sokkot,
- Ellenőrizd újra a pulzust, értékeld a ritmust.
Defibrilláció (nem szinkronizált kardioverzió)
- Definíció: Az elektromos kardioverzió olyan formája, amelyben a nagy energiájú elektromos sokkot szinkronizáció nélkül vezetjük a prekordiumba. A defibrillációt akkor alkalmazzuk, amikor az elektromos frekvencia túl gyors a szinkronizációhoz (pl. kamra fibrilláció, pulzus nélküli kamrai tachycardia) vagy, ha a szinkronizált elektromos kardioverzió nem lehetséges (polimorf kamrai tachycardia, multifokális pitvari tachycardia, junkcionális tachycardia),
- Indikációk:
- Instabil irreguláris, széles komplexű tachycardia, pulzussal (pl. polimorf kamrai tahcycardia, pulzussal),
- Arrest időszak,
- Kivitelezés:
- Procedurális szedáció és analgézia,
- Helyezd a lapátok elektródalapjait stabilan a beteg mellkasára anteroapicalis vagy anteroposterior helyzetben; Szükség lehet a beteg mellkasának borotválására, hogy lehetővé tedd az elektromos áram megfelelő vezetését. A bőr és az elektródalapok közötti biztos kontakt elengedhetetlen,
- A sokkot nem szinkronizáljuk,
- Gondoskodj arról, hogy senki ne érjen a beteghez. Távolítsd el a közelben áramló oxigént,
- Add le a sokkot,
- Ellenőrizd újra a pulzust, értékeld a ritmust.
Utókezelés
- Ha a szinuszritmus visszatért:
- Sürgős kardiológiai konzultáció,
- Fontold meg az antikoagulációs terápiát,
- A beteg áthelyezése ITO-ra vagy CCU-ra,
- Folyamatos telemetria és pulzoximetria,
- Ha a szinuszritmus nem tért vissza:
- Kardioverzió újra alkalmazása,
- Hívj szaksegítséget,
- Fontold meg az antiaritmiás gyógyszerek alkalmazását,
- Folytasd a reszuszcitációt.
Stabil, reguláris, keskeny komplexű tachycardia
Kezdeti menedzsment
- Határozd meg a ritmust:
- Ha a ritmus nem azonosítható, ld. "A nem differenciált SVT menedzsmentje",
- Ha az AVNRT, az AVRT vagy a fokális pitvari tachycardia azonosítható, kezeld úgy, mint a differenciálatlan SVT-t,
- Ha a ritmus szinuszritmus, azonosítsd és kezeld a kiváltó oko(ka)t,
- Ha pitvari flattern gyanúja merül fel:
- <48 óra: Fontold meg a frekvencia, vagy ritmus kontrollt,
- >48 óra: Csak frekvencia kontroll,
- ITO/CCU konzultáció, ha a frekvencia rezisztens,
- Definitív kezelés → kardiológiai konzultáció.
A nem differenciált SVT menedzsmentje
- Vagus manőverek (pl. , Valsalva-manőver, módosított Valsalva-manőver, merülő reflex): A szív frekvencia csökkentésére irányuló, a n. vagus fizikai stimulálásával végzett manőverek csoportja. A stimulált n. vagus visszahatva a szinuszcsomóra és AV-csomóra lassítja a pulzusszámot és csökkenti a vezetési sebességet,
- Ritmus újraértékelése:
- Ha a ritmus szinuszritmusba konvertálódik: Monitorizálás,
- Reguláris SVT:
- Ha nincs kontraindikáció az adenozinnal szemben: Adj adenozint,
- Az adenozin gyorsan metabolizálódik ezért a szívhez lehető legközelebbi kanülbe kell beadni, fiziológiás sóoldattal való átmosással. Dózisa:
- 6 mg IV egyszer; szükség esetén ismételd meg 12 mg, majd 18 mg IV spriccben,
- Ha van kontraindikáció az adenozinnal szemben: Ld. alább,
- Irreguláris SVT: Ld. "Irreguláris, keskeny komplexű tachycardia",
- Ha a reguláris vagy nem differenciált SVT perzisztál az adenozin ellenére, alkalmazd az alábbi gyógyszerek valamelyikét; de kerüld a Ca2+-csatorna blokkolók és a β-blokkolók kombinációját a hipotenzió veszélye miatt:
- Nem dihidropiridinek: A CCB-k a kamrai tachycardiát kamrafibrillációba súlyosbíthatják, ezért alkalmazásuk előtt győződj meg arról, hogy a ritmus valóban szupraventrikuláris-e,
- Verapamil: 5-10 mg IV egyszer; szükség szerint ismételd 10 mg dózisban, majd 0,005 mg/kg/perc IV infúzióban, szükség szerint titrálva,
- Diltiazem: 0,25 mg/kg IV egyszer, majd 5-15 mg/óra IV infúzió, szükség szerint titrálva,
- VAGY β-blokkolók: Kevésbé hatékonyak, mint a CCB-k a szupraventrikuláris tachycardiák megszüntetésében, de jobb biztonságossági profillal rendelkeznek,
- Metoprolol-tartarát: 2,5–5 mg IV egyszer; ismételd 5 percenként, szükség szerint háromszor (max. 15 mg),
- Ezmolol: 500 ug/kg IV egyszer, majd 50 ug/kg/min IV infúzióban, szükség szerint titrálva (max. 200 ug/kg/min),
- Ha a reguláris vagy nem differenciált SVT perzisztál a fenti terápiák ellenére:
- Indíts antiaritmikumot: Fontold meg az amiodaront vagy az ibutilidet bizonyított pitvari tachycardiában. Az amiodaron szintén alkalmazható a DC kardioverzió alternatívájaként az AVNRT-ben,
- Amiodaron (előnyös szívelégtelenségben): 150 mg IV egyszer, majd 1 mg/perc 6 órán át, majd 0,5 mg/perc 18 órán át,
- Ibutilid: 1 mg (vagy 0,01 mg/kg, ha a beteg <60 kg) IV egyszer, szükség esetén ismételhető 1 mg IV adagokkal,
- VAGY végezz szinkronizált elektromos kardioverziót,
- Definitív kezelés → kardiológiai konzultáció.
Ha a beteg hemodinamikailag instabillá válik, végezz azonnal szinkronizált elektromos kardioverziót.
Abban az esetben, amikor a vagus manővert követően (is) felmerül a kamrai preexcitáció lehetősége, tekintsünk el az adenozin adásától, és mindenképpen folytassuk úgy a protokollt, ahogy az a széles ágon szerepel (vagyis a beteg vagy amiodaront vagy prokainamidot kap) - függetlenül attól, hogy a kamrai preexcitáció a kamrai komplexumot kiszélesíti vagy nem.
Kerüld a Ca2+-csatorna blokkolókat, ha kamrai tachycardia gyanúja áll fenn, mert a ritmust kamrafibrillációba súlyosbíthatja.
| Tipikus EKG lelet | Akut menezsment | |
|---|---|---|
| Szinusz tachycardia |
|
|
| AVNRT |
|
|
| Ortodrom AVRT |
|
|
| Fokális pitvari tachycardia |
|
|
| Pitvari flattern fix AV átvezetéssel |
|
|
A pitvarfibrilláció (rapid kamrai válasszal) kezelése
Megközelítés
- Hemodinamikai státusz vizsgálata:
- Instabil: Ld. "Instabil tachycardia" → az instabil pitvarfibrilláció azonnali kardioverziót igényel,
- Stabil: A kezelés (frekvencia vagy ritmuskontroll) a tünetek időtartamától és az esetleges szövődményektől függ,
- Ha a kezdet <48 óra: Frekvencia kontroll preferált,
- Ha a kezdet >48 óra: Fontold meg a frekvencia vagy ritmus kontrollt (pl. kardioverzió),
- Minden beteg:
- Vedd fontolóra az antikoagulációt,
- Fontold meg a kardiológiai konzultációt a hosszú távú terápia, az antikoaguláns terápia, az ablációs terápia vagy a műtét megfontolása érdekében,
- Azonosítsd és kezeld a kiváltó okot,
- Azonosítsd és kezeld a szövődményeket.
Frekvencia kontroll
- Az IV szerek akut körülmények között javasoltak; fontold meg az orális szerek kombinációit,
- Cél nyugalmi pulzusszám: <80/min (HR <110/min elfogadható tünetmentes betegeknél, akiknél nincs bal kamrai szisztolés diszfunkció),
- Válassz az alábbiak közül (elsővonalbeli kezelés):
- Béta-blokkolók:
- Ezmolol: 500 ug/kg IV egyszerm majd 50 ug/kg/perc IV infúzióban; szükség szerint titrálva (max. 300 ug/kg/perc),
- Propranolol: 1 mg IV egyszer; szükség szerint ismételhető 2 percenként legfeljebb háromszor (max. 3 mg),
- Metoprolol-tartarát: 2,5-5 mg IV egyszer; szükség szerint ismételhető 5 mg-os dózisokban, legfeljebb háromszor (max. 15 mg),
- Nem dihidropiridinek (kontraindikáltak szívbetegségben és preexcitációs szindrómákban):
- Fontold meg az alábbiak egyikét, ha a fenti szerekkel szemben kontraindikációk állnak fenn, illetve, ha a tünetek refrakerek a terápiára:
- Digoxin: 0,25 mg IV egyszer; szükség szerint ismételve (max. 1,5 mg/nap),
- Különösen hatékony HFrEF-ben,
- Idős betegeknél óvatosan alkalmazandó,
- Preexcitációban kontraindikált,
- Amiodaron: 300 mg IV infúzióban 1 óra alatt, majd 10-50 mg/óra IV infúzióban 24 óra alatt.
Ritmus kontroll (pl. kardioverzió)
- Hemodinamikailag instabil betegek, manifesztálódott miokardiális iszkémia, dekompenzált szívelégtelenség: Szinkronizált elektromos kardioverzió,
- Stabil betegek: Kardiológiai konzultáció,
- A legtöbb betegnek az eljárás előtt antikoagulációt kell kezdeni.
Speciális helyzetek menedzsmentje
- Pitvarfibrilláció akut koronára szindrómában:
- A sürgős szinkronizált kardioverzió indikációi:
- Szíviszkémia,
- Hemodinamikai instabilitás,
- Inadekvát frekvencia kontroll,
- IV β-blokkolók:
- Előnyös frekvencia kontrollhoz,
- Dekompenzált szívelégtelenségben, bronchospazmusban és/vagy hemodinamikai instabilitásban kontraindikáltak,
- Fontold meg az amiodaront vagy a digoxint hemodinamikai instabilitásban, súlyos bal kamrai diszfunkcióban és szívelégtelenségben,
- Pitvarfibrilláció kongesztív szívelégtelenségben:
- Krónikus, nem dekompenzált CHF:
- Csökkent ejekciós frakció: IV β-blokkolók, digoxin, amiodaron,
- Megtartott ejekciós frakció: A fentieken kívül vedd fontolóra a nem dihidropiridin Ca2+-csatorna blokkolókat,
- Dekompenzált CHF:
- Elsővonalbeli kezelés: Szinronizált kardioverzió,
- Másodvonalbeli kezelés: Amiodaron vagy digoxin,
- A CCB-k kontraindikáltak,
- Tachycardia indukált kardiomiopátia:
- AV-csomó blokád vagy ritmus kontroll,
- Pitvarfibrilláció preexcitációban (Ld. EKG → "Aritmiák"):
- Az AV-csomó blokkoló gyógyszerek kontraindikáltak, mert ezek a szerek növelik annak kockázatát, hogy a ritmus kamrai fibrillációvá fajuljon,
- Ld. "Stabil, széles komplexű tachycardia menedzsmentje".
Ha nem lehet megkülönböztetni az SVT különböző típusait, és nem áll rendelkezésre szakértői konzultáció, akkor kezeld a tachycardiát nem differenciált SVT-ként.
Stabil, irreguláris, keskeny komplexű tachycardia
Kezdeti menezsment
- Határozd meg a ritmust:
- Ha a ritmus nem azonosítható, ld. "A nem differenciált SVT menedzsmentje",
- Ha a betegnek pitvarfibrillációja vagy pitvari flatternje van, válassz a frekvencia kontroll vagy a ritmus kontroll között, és kezdd el az antikoagulációt (ld. fentebb),
- Ha a betegnek multifokális pitvari tachycardiája van, kezdd el a frekvencia kontrollt,
- Ha a multifokális pitvari tachycardia és a pitvarfibrilláció/flattern között nem lehet különbséget tenni, és a szakértői konzultáció nem áll azonnal rendelkezésre, indítsd el a frekvencia kontollú terápiát (lehetőleg diltiazemmel) mindaddig, amíg szakértői vélemény nem születik,
- Kardiológiai konzultáció.
| Ritmus | Tipikus EKG lelet | Akut menedzsment |
|---|---|---|
| Pitvarfibrilláció rapid kamrai válasszal (RVR) |
|
|
| Pitvari flattern változóátvezetéssel |
|
|
| Multifokális pitvari tachycardia |
|
MAT menezsment
- Azonosítsd és kezeld a kiváltó okot,
- Fontold meg az IV magnéziumot még normál plazma szintű betegeknél is,
- Frekvencia kontroll: A farmakológiai vagy elektromos kardioverzió általában nem hatékony a MAT esetében. Az antiaritmiás szerek nem valószínű, hogy konvetrálják a ritmust,
- Metoprolol-tartarát: 2,5–5 mg IV egyszer; szükség szerint ismételve 5 percenként, legfeljebb háromszor (max. 15 mg),
- Verapamil: 5-10 mg (0,075-0,15 mg/kg) IV egyszer; 30 perccel később szükség esetén ismételve 10 mg (0,15 mg/kg) IV dózisban, majd 0,005 mg/kg/perc IV infúzióban,
- Diltiazem: 0,25 mg/kg IV egyszer; majd 5-10 mg/óra IV infúzióban,
- Kardiológiai konzultáció.
Stabil, széles komplexű tachycardia
A széles komplexű tachycardia differenciálása és az alapritmus meghatározása rendkívül nehéz, és sokrétű megközelítést igényel. A legkritikusabb szempont a kamrai tachycardia (VT) és az aberránsan levezetett SVT megkülönböztetése, azonban, ha a differenciáldiagnózisra nincs idő, akkor a széles komplexumú tachycardiát VT-ként kell kezelni, mivel a széles komplexű tachycardiák leggyakrabban kamrai aritmiák.
Kezdeti menedzsment
- Csatlakoztasd a defibrillátort,
- Bizonyosodj meg arról, hogy a ritmus stabil,
- Ha van hemodinamikai instabilitás: Nem szinkronizált elektromos kardioverziót kell végrehajtani (kétfázisú defibrillátorok esetén 200 J energiával),
- A defibrillátorok nem képesek megbízhatóan detektálni a változó polimorf VT változó kamrai komplexeit, ami megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a szinkronizált kardioverzió kivitelezését,
- Ha a beteg eszméletlenné és/vagy pulzustalanná válik, kezdj CPR-t,
- Végezz 12 elvezetéses EKG-t, vedd fel a kórtörténetet (ha van idő),
- Pl. iszkémiás szívbetegség, jelenlegi gyógyszerek,
- Határozd meg a ritmus eredetét (pl. Brugada-kritériumok alapján):
- VT (80%): Határozd meg a morfológiát,
- Monomorf VT: Farmakológiai kardioverzió vagy szinkronizált elektromos kardioverzió (100 J),
- Polimorf VT: Farmakológiai kardioverzió vagy defibrilláció (120–200 J),
- Torsades de pointes (leggyakoribb): IV magnézium,
- SVT (20%): Aberránsan levezetett szupraventrikuláris aritmia,
- Ha az EKG aberráns vezetésre utal: Szinkronizált elektromos kardioverzió vagy IV prokainamid,
- HR: >200/min,
- Irreguláris ritmus,
- Nincs szárblokk,
- A közelgő instabilitás jelei (pl. nyirkos bőr),
- Előző EKG lelet, ami megerősíti a diagnózist,
- Ha az EKG nem utal aberráns vezetésre: Kezeld a ritmust SVT-ként (ld. "A nem differenciált SVT menedzsmentje"),
- Nem differenciált széles komplexű tachycardia: Kezeld VT-ként, akár elektromos kardioverzióval, akár IV prokainamiddal (ld. "stabil, nem differenciált kamrai tachycardia kezelése"),
- Sürgős kardiológiai konzultáció a ritmus végső azonosításához, definitív kezeléséhez és nyomon követéséhez (ld. "széles komplexű tachycardia differenciáldiagnózisai"),
- Azonosítsd és kezeld a kiváltó okot (pl. szívglikozid intoxikáció, szívizom iszkémia).
Ha nem lehet gyorsan biztonsággal megkülönböztetni az SVT-t és a VT-t, akkor a legbiztonságosabb empirikusan VT-ként kezelni szinkronizált elektromos kardioverzióval (100 J) vagy IV prokainamiddal.
Az adenozin és az AV-csomó blokkoló szerek kontraindikáltak instabil, irreguláris és polimorf (pl. Torsades de pointes) széles komplexumú tachycardiákban. Járulékos nyalábbal levezetett SVT-ben (pl. pitvarfibrilláció WPW-vel) az adenozin által okozott AV-blokád kamrafibrillációhoz vezethet, mert fokozhatja a járulékos köteg retrográd ingerület vezetését. A preexcitációs szindrómák azonban nem szélesítik ki minden esetben >120 ms-ig a kamrai komplexum szélességét, amely könnyen belekényszeríthet a keskeny ágú ellátásba.
A stabil, nem differenciált VT kezelése
- Készülj a potenciális dekompenzációra → szívmegállás,
- Válassz a farmakológiai vagy elektromos kardioverzió között,
- Az elektromos kardioverzió előnyös a strukturális szívbetegségben szenvedő betegeknél.
Farmakológiai kardioverzió
- Általában a prokainamid a preferált szer,
- 20–50 mg/perc IV infúzióban, amíg az aritmia el nem múlik, hipotenzívvé nem válik a beteg, vagy a kamrai komplex 50%-kal meg nem hosszabbodik; majd 1–4 mg/perc IV infúzióban (max. 17 mg/kg dózisban),
- Kerülni kell HFrEF vagy QTc megnyúlás esetén.
- Fontold meg az alábbiakat:
- Amiodaron: 150 mg IV egyszer, majd 1 mg/perc IV infúzió 6 órán át, majd 0,5 mg/perc IV infúzió 18 órán át,
- Szotalol (kerülendő HFrEF vagy QTc megnyúlás esetén): 75 mg IV 12 óránként; vagy 1,5 mg/kg IV 5 percenként,
- Reguláris monomorf VT esetén: Fontold meg az adenozint,
- Az adenozin kontraindikált polimorf és/vagy irreguláris WCT-ben, a kamrafibrilláció kockázata miatt,
- A verapamil kontraindikált WCT-ben a hipotenzió és a szívmegállás veszélye miatt.
Az adenozin kontraindikált polimorf és irreguláris széles komplexű tachycardiában, a kamrafibrilláció kiváltásának kockázata miatt. A verapamil kontraindikált széles komplexű tachycardiában a hipotenzió és a szívmegállás veszélye miatt.
Elektromos kardioverzió
- Indikációk:
- Sikertelen farmakológiai kardioverzió,
- Fennálló kontraindikációk farmakológiai kardioverzióval szemben,
- Eljárás: Ld. "elektromos kardioverzió" és "procedúrális szedáció"; Ha nem világos, hogy a kamrai tachycardia monomorf vagy polimorf, alkalmazz defibrillációt,
- Monomorf VT: Szinkronizált elektromos kardioverzió,
- Dózis: 100 J (egyfázisú vagy kétfázisú); szükség szerint fokozatosan növelve,
- Polimorf VT: Defibrilláció; Nem differenciált VT esetén, ha az eszköz nem képes szinkronizálni a beteg ritmusával, akkor a ritmus valószínűleg polimorf VT,
- Dózis: 120–200 J (kétfázisú).
Ha nem világos, hogy a kamrai tachycardia monomorf vagy polimorf, alkalmazz defibrillációt.
További menedzsment
- Kardiológiai konzultáció,
- Perzisztens VT: Fontold meg az elektromos kardioverzió és/vagy a magasszintű terápiák megismétlését,
- A VT megszüntetése: Azonosítsd és kezeld a mögöttes okokat:
- Kongesztív szívelégtelenség,
- Szívglikozid toxicitás,
- Állítsd le vagy cseréld ki azokat a gyógyszereket, amelyek felelősek lehetnek a QTc megnyúlásért,
- Elektrolit-egyensúlyhiány korrigálása, hiperkalémia,
- Ha ≥3 epizód 24 órán belül: Kezeld elektromos viharként,
- A szív elektromos instabilitásának szindrómája, amelyet a tartós kamrai tachycardia, a kamrafibrilláció vagy az ICD 24 órás periódus alatt leadott sokkjai határoznak meg. Ez az állapot életveszélyes lehet, és leggyakrabban miokardiális infarktusban, strukturális szívbetegségben és örökletes szívritmuszavarban szenvedő betegeknél fordul elő,
- ICU/CCU.
| Ritmus | Tipikus EKG lelet | Akut menedzsment | |
|---|---|---|---|
| Monomorf VT |
|
|
|
| Polimorf VT | Nem differenciált polimorf VT |
|
|
| TdP |
|
|
|
| Brugada szindróma |
|
|
|
| SVT | Járulékos nyalábbal |
|
|
| Járulékos nyaláb nélkül |
|
|
|
| Kamrai ingerlés (pl. pacemaker) |
|
|
|
Bradycardia menedzsment
A bradycardiát általában <,60/min-es pulzusszámként definiáljuk. Akut kezelésének legfontosabb lépése annak meghatározása, hogy a beteg instabil-e, ebben az esetben azonnal atropint kell adni. Ha IV hozzáférés nem áll rendelkezésre, és a beteg instabil, transzkután ingerlést kell kezdeni. A tünetes, de stabil bradycardia kezelése hasonló, de azt a bradycardia feltételezett okához kell igazítani. A tünetmentes, stabil bradycardia általában nem igényel kezelést. A végleges kezelés a bradycardia kiváltó okától függ.
Általános menedzsment
- ABCDE megközelítés,
- Ha nincs pulzus, ld. "ALS protokoll",
- Határozd meg, hogy a beteg stabil vagy instabil,
- Ha az instabilitási jelek jelen vannak → azonnal adj atropint; Ha az atropin hatástalan, készülj fel az azonnali transzvenózus ingerlésre, és kövesd az instabil bradycardia algoritmusát,
- 500 ug IV; 3-5 percenként ismételhető max. 3 mg-ig,
- Az EKG készítés és elemzés nem késleltetheti az instabil betegek akut kezelését,
- Annak meghatározása, hogy a tüneteit a bradycardia okozza-e,
- Tünetekkel járó bradycardia: A legtöbb beteget csak megfigyelni kell, és nem igényel további beavatkozást,
- A súlyos betegeknek azonnal adj atropint a fenti dózisban,
- Ha másodfokú AV-blokk, Mobitz II vagy harmadfokú AV-blokk van jelen, és a betegnek tünetei vannak: Kezdd el a transzkután vagy transzvenózus ingerlést,
- Tünetmentes bradycardia: Általában nincs szükség kezelésre,
- Ha másodfokú AV-blokk, Mobitz II vagy harmadfokú AV-blokk van jelen, és a betegnek tünetei vannak: Fontold meg a transzkután vagy transzvenózus ingerlést,
- Utókezelés:
- Végy fel fókuszált kórtörténetet és végezz fókuszált betegvizsgálatot,
- Azonosítsd és kezeld a kiváltó okokat,
- Kardiológiai konzultáció (pl. harmadfokú AV-blokk miatt).
Instabil bradycardia
Instabilitási jelek
- A hipoperfúzió jelei,
- Légzési elégtelenség,
- Mellkasi fájdalom,
- Tüdőödéma,
- Sokk,
- Megváltozott mentális állapot.
Kezdeti menedzsment
- Ha IV út rendelkezésre áll, adj atropint:
- 500 ug IV; 3-5 percenként ismételhető max. 3 mg-ig,
- Ha az atropin ineffektív, akkor készülj fel a sürgősségi transzvenózus ingerlésre, megfontolva a következő ideiglenes intézkedéseket:
- Adrenalin: 2-10 ug/perc IV infúzióban; szükség szerint titrálva,
- Dopamin: 2-20 ug/kg/perc IV infúzióban; szükség szerint titrálva,
- Izoprenalin: 2-10 ug/kg/perc IV infúzióban; szükség szerint titrálva,
- Transzkután ingerlés,
- Ha IV út nem biztosított, kezdd a transzkután ingerlést,
- A hipoxémia azonosítása és kezelése: Adj oxigént, ha SpO2 <94%.
Transzkután ingerlés
- Fontold meg a procedurális szedációt és analgéziát,
- Helyezd fel az elektródokat anteroposterior helyzetbe,
- Állítsd be az outputot addig, amíg az kamrai ritmust (capture) nem eredményez (1 mA/kg):
- Eszméletlen beteg: Kezdd 160–180 mA-nél, és ha lehetséges, csökkentsd az outputot,
- Eszméleténél levő beteg: Kezdd alacsony outputtal (pl. 10 mA), és fokozatosan növeld, amíg a capture meg nem jelenik,
- Állítsd a pacelési frekvenciát 60-80/min-re,
- Állítsd be a backup frekvenciát egy alacsony szintre (pl. 30/min), hogy elkerüld a fölösleges ingerléseket,
- Ellenőrizd palpációval vagy pulzoximéterrel a kamrai ritmust.
Transzvenózus ingerlés
- Leírás:
- Transzvénás pészelési módszer, amelyet a jobb pitvarba és/vagy kamrába levezetett elektródával valósítanak meg,
- Ezt leggyakrabban hemodinamikailag instabil, bradikardiás betegeknél alkalmazzák, akik nem reagálnak a transzkután pacemakerre.
Utókezelés
- Folyamatos monitorizálás,
- Sürgős kardiológiai konzultáció,
- Előkészítés transzvénás ingerlésre (különösen a másodfokú AV-blokk, a Mobitz II és a harmadfokú AV-blokk esetében és/vagy ha a transzkután ingerlés hatástalan),
- Azonosítsd és kezeld a kiváltó okot,
- Fontold meg az állandó pacemaker behelyezését,
- A beteg áthelyezése ITO-ra vagy CCU-ra.
Tünetekkel járó bradycardia
A legtöbb beteget csupán megfigyelni kell, és nem igényel más beavatkozást; csak magasfokú AV-blokkban vagy súlyos tünetektől szenvedő betegeket szabad kezelni.
Utókezelés
- Ha IV út rendelkezésre áll, adj atropint:
- 500 ug IV; 3-5 percenként ismételhető max. 3 mg-ig,
- Ha az atropin ineffektív, és a betegnek még mindig súlyos tünetei vannak, akkor készülj fel a transzvenózus ingerlésre és kövesd az instabil bradycardia algoritmusát,
- Ha IV út nem biztosított, kezdd a transzkután ingerlést,
- A hipoxémia azonosítása és kezelése: Adj oxigént, ha SpO2 <94%.
Speciális szempontok
- Tünetekkel járó másodfokú AV-blokk vagy harmadfokú AV-blokk: Kezdd a transzkután ingerlést,
- AV-blokk AMI miatt:
- Kerüld az atropint,
- Aminofillin: 250 mg IV egyszer,
- Korábbi szív transzplantáció esetén:
- Kerüld az atropint,
- Aminofillin: 6 mg/kg IV 20–30 perc alatt,
- Teofillin: 300 mg IV, majd 5-10 mg/kg PO/nap; szükség szerint titrálva,
- Gerincvelő sérülés:
- Aminofillin: 6 mg/kg IV 20–30 perc alatt,
- Teofillin: 5-10 mg/kg PO/nap; szükség szerint titrálva,
- Gyógyszer okozta bradycardia:
- Ca2+-csatorna blokkoló toxicitásban:
- Kalcium-klorid 10%: 1-2 g IV 10–20 percenként vagy 0,2–0,4 ml/kg/óra IV infúzióban,
- Kalcium-glükonát 10%: 3-6 g IV 10–20 percenként vagy 0,6–1,2 ml/kg/óra IV infúzióban,
- Glukagon: 3–10 mg IV, majd 3-5 mg/óra IV infúzióban,
- Inzulin IV dextrózzal:
- Rövid hatású inzulin: 1 NE/kg IV, majd 0,5 NE/kg/óra IV infúzióban,
- β-blokkoló toxicitásban:
- Glukagon: 3–10 mg IV, majd 3-5 mg/óra IV infúzióban,
- Inzulin IV dextrózzal:
- Rövid hatású inzulin: 1 NE/kg IV, majd 0,5 NE/kg/óra IV infúzióban,
- Digoxin toxicitásban:
- Digoxin specifikus antitest: Az adag a bevitt digoxin mennyiségétől függ; egy injekciós üveg ∼0,5 mg digoxint köt meg. Kövesd a kórházi protokollt,
- Lítium toxicitás:
- Tremor: β-blokkolók (pl. propranolol), ha tartós vagy súlyos tremor áll fenn,
- Nefrogén diabetes insipidus: Amilorid (blokkolja az epiteliális Na+-csatornákat, csökkentve a vizelet mennyiségét és a lítium felvételt a vesékben),
- Lítium abbahagyása,
- Hemodialízis,
- Az aktív szén nem akadályozza meg a lítium felszívódását,
- Opioid toxicitás:
- Naloxon-hidroklorid: 0,4–2 mg IV; szükség szerint ismételhető 2-3 percenként.
Kerüld az atropint miokardiális infarktus vagy nem régiben végrehajtott szívátültetés után.
Utókezelés
- Kardiológiai konzultáció,
- Azonosítsd és kezeld a kiváltó okot,
- Fontold meg a TTE-t és a további képalkotó vizsgálatokat,
- A beteg áthelyezése ITO-ra vagy CCU-ra.
Tünetekkel nem járó bradycardia
Áttekintés
- Általában nem igényel kezelést (pl. edzési bradycardia),
- Ha másodfokú AV-blokk, Mobitz II vagy harmadfokú AV-blokk van jelen, és a betegnek tünetei vannak: Fontold meg a transzkután vagy transzvenózus ingerlést tünetektől függetlenül,
- Azonosítsd és kezeld a kiváltó okot,
- A hipoxémia azonosítása és kezelése: Adj oxigént, ha SpO2 <94%,
- Fontold meg a TTE-t,
- Kardiológiai konzultáció a további értékelés megfontolása érdekében:
- Tartós monitorozás (pl. Holter-monitorozás): Ha gyaníthatóan bradyarrhythmia okozza a tüneteket, de a standard EKG-val nem rögzíthető,
- Hosszú távú eseményfigyelő vagy loop rekorder: Ha AV-blokk vagy szinusz pauza/arrest gyanúja merül fel,
- Elektrofiziológiai vizsgálat.
Carotis masszázs
- Először fonendoszkóppal győződj meg arról, hogy nincs zörej a carotisok felett (ha van, válassz másik vagális manővert),
- Alkalmazz egyenletes nyomást az egyik oldalon a carotis bifurkáció szintjén 10–15 másodpercig,
- Ha nincs válasz, a folyamat megismételhető az ellenoldali carotis sinusszal,
- A sinus carotisra gyakorolt nyomás stimulálja a baroreceptorokat → a IX. agyideg stimulációja (a n. glossophayrangeus direkten a sinus carotishoz menő ága) → idegimpulzus átvitele a medullába (nucl. tract. solitarii) → efferens szignál a medullából a miokardiumba a n. vaguson (annak paraszimpatikus rostjain) keresztül → AV-átvezetés ↓ → szívfrekvencia ↓ → kontraktilitás ↓ és vazodilatáció (vérnyomás ↓) → aritmia ↓ → szinuszritmus.