A valódi aneurizmák az artériafal abnormális dilatációi, amelyek az érfal meggyengülése miatt alakulnak ki. Ezzel szemben az álaneurizmák olyan külső hematómák, amelyek egy tartósan szivárgó artéria képződményei. A disszekció az artériafal rétegeinek szétválását jelenti, amelyet a legbelső rétegben bekövetkezett sérülés után az intima-media térbe áramló vér alakít ki. Az aneurizmákat elhelyezkedésük szerint különböztetjük meg. Ez az oldal a cerebrális, a nyaki, a popliteális, az ileofemorális és a kamrai aneurizmák etiológiáját és klinikai jellemzőit tárgyalja. A tünetek általában az aneurizma elhelyezkedésétől és méretétől függnek. Vannak sebészeti és endovaszkuláris kezelési lehetőségek, amelyek közül a választás az aneurizma konkrét típusától függ, és attól, hogy fennállnak-e tünetek vagy szövődmények.
Ld. még "Akut aorta disszekció".
Áttekintés
| Valódi aneurizma | Álaneurizma (pszeudoaneurizma) | Artéria disszekció | |
|---|---|---|---|
| Definíció |
|
|
|
| Etiológia és rizikófaktorok |
|
|
|
| Patofiziológia |
|
|
|
| Tünetek |
|
|
|
| Kezelés |
|
|
|
| Típus | Lokalizáció | Etiológia | Tünetek |
|---|---|---|---|
| Aorta thoracica aneurizma |
|
|
|
| Aorta abdominalis aneurizma |
|
|
|
| A. coronaria aneurizma |
|
|
|
| Cerebrális aneurizma |
|
|
|
| Ventrikuláris aneurizma |
|
|
|
| Popliteális aneurizma |
|
|
|
| Ileofemorális aneurizma |
|
|
|
| Carotis aneurizma |
|
|
Intrakraniális aneurizmák
Típuok
- Bogyó (saccularis) aneurizmák:
- Az agyi aneurizmák leggyakoribb típusa,
- Kerek, zsák alakú,
- Jellemzően a Willis-körben lévő erek találkozásánál fordulnak elő (a leggyakrabban érintett találkozás az a. communicans anterior és az a. cerebri anterior között van),
- A nem traumás szubarachnoideális vérzések kb. 80%-át teszik ki,
- Kongenitális elváltozások: Autoszomális domináns policisztás vesebetegség, Ehlers-Danlos-szindróma, Marfan-szindróma, coarctatio aortae,
- Hipertenzió,
- Dohányzás,
- Afroamerikai rassz,
- Időskor,
- Hiperlipidémia,
- Túlzott alkoholfogyasztás,
- Pozitív családi anamnézis,
- Ösztrogénhiány,
- Fuziformis aneurizmák:
- Az artéria teljes kerületének dilatációja,
- Leggyakrabban a vertebrobaziláris rendszer patológiája,
- Kötőszöveti betegségek és ateroszklerózis következménye lehet,
- Mikotikus aneurizmák:
- A fertőzött érfalak gomba alakú dilatációi,
- Szeptikus embóliák okozzák (többnyire bakteriális endokarditisz miatt),
- Az agyi erek kis, perifériás szegmenseiben fordulnak elő, és gyakran érintik az a. cerebri mediát,
- Traumás aneurizmák:
- Az összes intrakraniális aneurizma <1%-át teszik ki,
- Leggyakrabban az a. carotis interna supraclonoideus szegmensében és az a. cerebri anteriorban fordulnak elő,
- Magas a ruptura kockázata,
- Charcot-Bouchard mikroaneurizmák:
- Hipertenzió és diabetes mellitus következménye lehet,
- A bazális ganglionokban és a talamuszban lévő kis aa. lenticulostriatae-t érinti,
- Megrepedésük az intracerebrális vérzés leggyakoribb oka.
Tünetek
- Általában tünetmentes,
- A szakkuláris aneurizmák tömeghatása az érintett erektől függ:
- A. communicans anterior: Bitemporális hemianopia; látásélesség-zavarok (n. II. kompresszió a chiasma opticumnál),
- A. communicans posterior: Midriázis (a n. III. paraszimpatikus rostjainak kompressziója); súlyos kompresszió esetén ptosis és ophthalmoplegia (a n. III. paraszimpatikus rostjai az ideg perifériáján futnak, a motoros rostok pedig az ideg kiözepén).
Diagnosztika
- Angiográfia: Meghatározza az aneurizma helyét, méretét és morfológiáját (kivéve a Charcot-Bouchard aneurizmákat, amelyek angiográfiával nem mutathatók ki).
Kezelés
- Még nem rupturált intrakraniális aneurizmák:
- A konzervatív kezelés magában foglalja a vérnyomás kontrollt, a dohányzás abbahagyását és a képalkotó nyomon követést,
- A sebészi klippelés vagy endovaszkuláris tekercselés a következő esetekben mérlegelhető olyan betegek esetében, akiknek várható élettartama >10 év:
- Nagy (>5 mm) vagy a követés során növekvő aneurizma,
- Ha az aneurizma a posterior cirkulációban nőtt ki vagy a communicans artériákban,
- Ha a kórelőzményben szubarachnoideális vérzés szerepel,
- Rupturált aneurizma: Ld. "Szubarachnoideális vérzés".
A. carotis externa aneurizma
Áttekintés
- Etiológia: Gyakran ateroszklerózis, trauma (iatrogén vagy penetráló sérülés), fertőzés (szeptikus embólia),
- Tünetek:
- Pulzáló nyaki terime (az angulus mandibulae alatt),
- Zörej,
- Tranziens iszkémiás roham vagy sztrók,
- A tömeg hatása a szomszédos struktúrákra (vénákra és idegekre) rekedtséget, arcduzzanatot, diszfágiát okoz,
- Diagnosztika:
- Ultrahang (kezdeti): Turbulens áramlás trombussal együtt,
- CT vagy MR angiográfia: meghatározza az aneurizma helyét és méretét, kizárja a ruptúrát vagy más patológiát,
- Komplikációk:
- Kezelés: Sebészi helyreállítás, akár aneurizma kimetszése és rekonstrukciója, akár endovaszkuláris helyreállítás (graftolás vagy sztentelés) formájában.
Popliteális aneurizmák
Áttekintés
- Epidemiológia:
- Prevalencia: A leggyakoribb perifériás aneurizma és az aorta abomindalis aneurizma után a második leggyakoribb aneurizma,
- ♂ > ♀
- Átlagos életkor: 65 év,
- Etiológia: Multifaktoriális (pl. gyulladás, immun-betegségek, genetikai és mechanikai tényezők),
- Tünetek:
- Általában tünetmentes terime a fossa popliteában (50%-ban bilaterális),
- Ha van tünete:
- Térd fájdalom,
- Akut végtagi iszkémia:
- Fájdalom,
- Pallor,
- Pulzustalanság,
- Paralízis,
- Paresztézia: A kezdeti paresztézia (pl. csökkent finom tapintásérzet) érzéstelenséggé alakul,
- Poikilothermia: Az iszkémiás végtag jellemzően hideg tapintású, de meleg környezetben felveszi a környezet hőmérsékletét,
- Krónikus végtag iszkémia: Az aneurizmában lassan növekvő trombózis miatt, amely progresszív artériás elzáródást és klaudikációs fájdalmat okoz,
- Diagnosztika:
- Doppler ultrahangvizsgálat (legjobb kezdeti vizsgálat): Kizárja a Baker-cisztát; azonosítja a trombust és az erek átjárhatóságát,
- CT-angiográfia: Preoperatív értékelés,
- Komplikációk:
- Ruptúra,
- Disztális embolizáció: Kék lábujj szindróma (embólia által okozott kis érelzáródás),
- Krónikus trombózis,
- Kezelés:
- Antikoaguláció (pl. heparin),
- Vénás bypass graft műtét vagy sebészi aneurizma kimetszés,
- Indikáció: Ha az aneurizma tünetet okoz vagy ≥2 cm átmérőjű.
Ileofemorális aneurizmák
Áttekintés
- Epidemiológia: A második leggyakoribb perifériás aneurizma a popliteális aneurizma után,
- Etiológia: Megegyezik az ateroszklerózis rizikó tényezőivel,
- Tünetek:
- Lehet tünetmentes,
- Akut végtag iszkémia,
- A közeli idegek vagy vénák kompressziója: Hirtelen fájdalom, gyengeség, duzzanat, zsibbadás a lábban,
- Fájdalommentes, pulzáló terime tapintható a zörejből származó vibrációval a közép-inguinalis részen,
- A terime auszkultációja: Hangos, durva, folyamatos zörej,
- Gyakran társul más aneurizmákkal, különösen az aorta abdominalis és mellkasi aorta aneurizmáival,
- Diagnosztika:
- Doppler ultrahangvizsgálat (legjobb kezdeti vizsgálat): Kizárja a Baker-cisztát; azonosítja a trombust és az erek átjárhatóságát,
- CT-angiográfia: Preoperatív értékelés,
- Komplikációk:
- Ruptura: Akut inguinalis fájdalom,
- Kék lábujj szindróma,
- Kezelés:
- Eljárás: Bypass műtét vagy az aneurizma sebészi kimetszése,
- Indikáció:
- Ha tünettel jár,
- Ha a mérete ≥3 cm,
- Ha gyorsan nő,
- Egyidejűleg fennálló aorta abdominalis aneurizma,
- Ha komplikációk vannak jelen.
Kamrai aneurizmák
Áttekintés
- Etiológia:
- Miokardiális infarktus (a betegek 8-15%-ánál fordul elő 2 héttel vagy hónappal az infarktus után),
- Kockázati tényezők:
- A LAD teljes elzáródása,
- Női nem,
- Lokalizáció: ∼85%-ban a bal kamra elülső vagy apikális falában, 10-15%-ban a bal kamra alsó-bazális falában,
- Tünetek:
- A szívhatárok kitolódása a perkusszió során,
- Diffúz és lateralizálódott csúcslökés (egészen a medioclavicularis vonalig),
- S3 és S4-galopp,
- Szisztolés zörej (mitrális regurgitáció),
- Diagnosztika:
- EKG: Perzisztens ST-eleváció,
- Echokardiográfia (vagy CT vagy MRI attól függően, hogy mi elérhető): Diszkinetikus falmozgás és diasztolés deformitás,
- Komplikációk:
- Aritmiák,
- Kamraruptúra → tamponád,
- Trombusképződés → tromboembólia (sztrók, mezenteriális iszkémia, veseinfarktus),
- Szívelégtelenség,
- Kezelés:
- Kicsi és tünetmentes: Konzervatív kezelés rendszeres nyomon követéssel,
- Ha nagy és tüneteket okoz, vagy trombusra jelenlétére utaló jelek vannak:
- ACE-gátlók: Az ACE-gátlók csökkentik az afterloadot, az infarktus kiterjedését, és kivédik a kamrai remodellinget,
- Antikoaguláció,
- Ha nem reagál a gyógyszeres kezelésre: Az aneurizma sebészi kimetszése.