A valódi aneurizmák az artériafal abnormális dilatációi, amelyek az érfal meggyengülése miatt alakulnak ki. Ezzel szemben az álaneurizmák olyan külső hematómák, amelyek egy tartósan szivárgó artéria képződményei. A disszekció az artériafal rétegeinek szétválását jelenti, amelyet a legbelső rétegben bekövetkezett sérülés után az intima-media térbe áramló vér alakít ki. Az aneurizmákat elhelyezkedésük szerint különböztetjük meg. Ez az oldal a cerebrális, a nyaki, a popliteális, az ileofemorális és a kamrai aneurizmák etiológiáját és klinikai jellemzőit tárgyalja. A tünetek általában az aneurizma elhelyezkedésétől és méretétől függnek. Vannak sebészeti és endovaszkuláris kezelési lehetőségek, amelyek közül a választás az aneurizma konkrét típusától függ, és attól, hogy fennállnak-e tünetek vagy szövődmények.

Ld. még "Akut aorta disszekció".

Áttekintés

1. táblázat: Az aneurizmák és az artéria disszekciók jellemzőinek áttekintése.
Valódi aneurizma Álaneurizma (pszeudoaneurizma) Artéria disszekció
Definíció
  • Az artéria abnormális dilatációja az érfal gyengülése miatt,
  • Az artéria mindhárom rétegét érinti (tunica intima, tunica media, tunica adventitia),
  • Egy perforáció az artéria sérülését okozza → extravaszkuláris hematóma,
  • Az ér és a hematóma között tartós kapcsolat marad fenn,
  • Az érfal rétegei elválnak egymástól,
  • Az érfal hosszanti irányban felszakad (disszekál),
  • A vér belép az intima-media térbe,
Etiológia és rizikófaktorok
  • Leggyakrabban az ateroszklerózis következménye,
  • Általában trauma (pl. decelerációs sérülés, lövés) vagy iatrogén ártalom (pl. érszúrás vagy szív- és érrendszeri műtét után),
Patofiziológia
  • A kötőszövetek gyulladása és proteolitikus degenerációja a következőkhöz vezet:
    • Az aortafal szerkezeti integritásának elvesztése,
    • Az ér kitágul,
  • Az érfal perforációja, amely vérzést okoz a környező szövetekbe, és amely a következőkhöz vezet:
    • Extravaszkuláris (pulzáló) hematóma kialakulása,
    • A környező struktúrák behatárolják a hematóma kiterjedését,
    • A hematóma szerveződése,
    • Álérfal és álaneurizma kialakulása,
  • Tipikusan decelerációs sérülés → a mellkasi aorta sérülése (tipikus elhelyezkedés: disztálisan a bal a. subclaviától),
  • A tunica intima keresztirányú szakadása a következőkhöz vezet:
    • A vér bejut az intima-media térbe (létrejön az állumen),
    • Hematóma kialakulása, amely hosszirányban lefelé terjed,
    • Nyomás az állumneben ↑ → az elágazó erek elzáródása → iszkémia az érintett területeken,
Tünetek
  • Fájdalmas és pulzáló terime a trauma helyén,
  • Zsongó érzés,
  • Zörej a terime felett az auszkultáció során,
Kezelés
  • Az ateroszklerózis kockázati tényezőinek kezelése,
  • Nyílt vagy endovaszkuláris sztentgraftos helyreállítás az aneurizma méretétől és növekedési ütemétől függően,
  • Nem komplikált pszeudoaneurizma:
    • <3 cm és tünetmentes: Megfigyelés és időszakos ellenőrzés duplex szonográfiával,
    • ≥3 cm és/vagy tünetmentes: Ultrahang-irányított trombin-injekció,
  • Komplikált pszeudoaneurizma: Ha a nem invazív kezelések kudarcot vallottak, nyílt műtéti reparációra is szükség lehet,
  • Aorta disszekció:
    • Vérnyomás-kontroll (a Stanford B disszekciókat, amelyek nem érintik a felszálló aortát, általában konzervatív módon kezelik),
    • Nyílt vagy endovaszkuláris sztentgraftos reparáció (a Stanford A disszekciók, amelyek a felszálló aortát érintik, azonnali műtétet igényelnek),
  • A. carotis disszekció és a. vertebralis disszekció:
    • Antikoaguláció,
    • Angioplasztika/sztentelés vagy sebészeti beavatkozás.
2. táblázat: Az aneurizmák típusai elhelyezkedés szerint.
Típus Lokalizáció Etiológia Tünetek
Aorta thoracica aneurizma
  • Arcus aortae,
  • Aorta ascendens et descendens,
  • Ateroszklerózis,
  • Trauma,
  • Kötőszöveti betegségek (pl. Ehlers-Danlos-szindróma és Marfan-szindróma),
  • Aortitisz (aortafal-gyulladás): Autoimmun betegség (pl. vaszkulitisz, reumatoid artritisz) vagy fertőzés (pl. kardiovaszkuláris szifilisz) miatt,
  • Általában tünetmentes,
  • Nyomásérzés a mellkasban,
  • Kisugárzó hátfájás,
  • Az aorta regurgitáció jellemzői,
Aorta abdominalis aneurizma
  • Általában a veseartériák alatt,
  • Lehet a veseartériák felett is,
  • Általában tünetmentes,
  • Pulzáló hasi terime (a köldök magasságában vagy afölött),
  • Zörej az auszkultáció során,
A. coronaria aneurizma
  • Leggyakrabban LAD vagy a Cx érintett,
  • Kawasaki betegség,
  • Polyarteritis nodosa,
  • Hasi fájdalom,
  • Hányinger,
  • Angina,
Cerebrális aneurizma
  • Willis-kör,
  • Általában tünetmentes,
  • Tömeghatások,
  • Ruptúra esetén: SAV,
Ventrikuláris aneurizma
  • ∼85% a bal kamra elülső vagy apikális falában,
Popliteális aneurizma
  • A. poplitea,
  • Ateroszklerózis,
  • Általában tünetmentes terime a fossa popliteában (50%-ban bilaterális),
  • Térdfájdalom,
  • Akut végtag iszkémia,
Ileofemorális aneurizma
  • A. iliaca és/vagy femoralis,
  • Lehet tünetmentes,
  • Akut végtag iszkémia,
  • Tömeghatás: Hirtelen fájdalom, gyengeség, duzzanat, zsibbadás a lábban,
Carotis aneurizma
  • A. carotis externa,

Intrakraniális aneurizmák

Típuok

Tünetek

Diagnosztika

Kezelés

A. carotis externa aneurizma

Áttekintés

Popliteális aneurizmák

Áttekintés

Ileofemorális aneurizmák

Áttekintés

Kamrai aneurizmák

Áttekintés