Az ionok élettani szerepe és az elektrolit homeosztázis zavarai
Tartalom
A nátrium homeosztázis zavarai
Hiponatrémia
Definíciók
- Hiponatrémia: Csökkent plazma nátrium koncentráció (<135 mEq/l),
- Klasszifikáció:
- Súlyosság alapján:
- Enyhe hiponatrémia: 130-135 mEq/l,
- Mérsékelt hiponatrémia: 125-129 mEq/l,
- Súlyos hiponatrémia: <125 mEq/l,
- A kórfolyamat kezdete alapján:
- Akut hiponatrémia: <48 óra,
- Krónikus hiponatrémia: Ha ≥48 órája kezdődött, vagy, ha a kezdeti idő ismeretlen,
Patofiziológia
- Hipotóniás hiponatrémia: Alacsony plazma Na+-szint és alacsony plazma ozmolaritás (<280 mOsm/kg H2O) (valódi hiponatrémia),
- Formák (a volumen státusztól függően):
- Hipovolémiás: Alacsony extracelluláris volumen,
- Euvolémiás: Normális vagy minimális változás az extracelluláris volumenben,
- Hipervolémiás: Nagy extracelluláris volumen → a folyadék az extracelluláris térbe került, ami ödémával járó intersticiális volumen terhelést eredményez,
- Patofiziológia: A víz relatív többlete (hígulás vagy Na+ kimerülés miatt) a nátriumhoz képest az extracelluláris kompartmentekben,
- Testmozgással összefüggő hiponatrémia: Olyan hiponatrémia, amely a hosszan tartó, intenzív fizikai terhelés alatt vagy legfeljebb 24 órával azt követően következik be,
- Túlzott víz vagy hipotóniás italok fogyasztása,
- ADH szekréció ↑ → sómentes víz retenció,
- Nátriumvesztés diaforézis útján,
- Hipertóniás hiponatrémia: Alacsony plazma Na+-szint és magas plazma ozmolaritás (>295 mOsm/kg H2O),
- Izotóniás hiponatrémia: Alacsony plazma Na+-szint és normális plazma ozmolaritás (280-295 mOsm/kg H2O).
| Definíció | Változások | |||
|---|---|---|---|---|
| Tonicitás | Volumen státusz | Plazma ozmolaritás | Teljes test víz | Teljes Na tartalom |
| Hipotóniás hiponatrémia | Hipovolémiás | ↓ | ↓ | ↓↓ |
| Euvolémiás | ↓ | ↑ | ↓ vagy normál | |
| Hipervolémiás | ↓ | ↑↑ | ↑ | |
| Izotóniás hiponatrémia (pszeudo-hiponatrémia) | Normál | ↑ | Normál | |
| Hipertóniás hiponatrémia | ↑ | ↓ | Normál | |
A hiponatrémia tünetei
- Zavartság, stupor, kóma,
- Rohamok,
- Fejfájás,
- Szédülés,
- Ataxia,
- Légzési elégtelenség,
- Egyéb: Rossz közérzet, letargia, fejfájás, hányinger, hányás.
A hiponatrémia kezelése
- A nátriumkorrekció ajánlott mértéke a tünetek akuitásától és súlyosságától függ:
- Akut hiponatrémia és/vagy súlyos tünetekkel járó hiponatrémia:
- Kezdeti agresszív kezelés hipertóniás sóoldattal az agyi ödéma megelőzésére,
- Nincs ajánlott maximális korrekciós ráta az első 24 órában,
- Stabilizálódás után azonosítsd és kezeld a kiváltó okot,
- Krónikus hiponatrémia:
- Gondos korrekció a kiváltó ok kezelésével,
- Kerüld a nátrium túlkorrekcióját az ozmotikus demielinizációs szindróma kockázatának minimalizálása érdekében,
- Egyes szakértők azt javasolják, hogy a maximális korrekciós ráta minden beteg esetében 6-8 mEq/L legyen az első 24 órában, függetlenül a tünetek időtartamától és a klinikai megjelenéstől,
- <120 mEq/l plazma Na+-szint esetén a betegek általában intenzív ellátást igényelnek.
Komplikációk
- Ödéma: Az intravaszkuláris Na+ szint hirtelen csökkenése → csökkent intravaszkuláris ozmotikus nyomás → víz áramlik az interstíciumba és az intracelluláris térbe → ödéma,
- Agyi ödéma → emelkedett koponyaűri nyomás → az agyi herniáció kockázata ↑
- Nem kardiogén tüdőödéma,
- Csonttörések,
- Maradandó neurológiai károsodás,
- Halál,
- A kezeléssel összefüggő szövődmények:
- Intrakraniális vérzés: Az intravaszkuláris nátriumszint hirtelen emelkedése növeli az intravaszkuláris ozmotikus nyomást → a sejtekből víz áramlik ki → celluláris dehidráció, agyszövet zsugorodás → ezek a víz-shiftek nyíróerőket okoznak → az erek megrepednek,
- Ozmotikus demielinizációs szindróma: Olyan állapot, amelyben a központi idegrendszer neuronjainak mielinhüvely borításai felbomlanak a vér ozmolaritásának hirtelen emelkedése miatt. Leggyakrabban krónikus hiponatrémia gyors korrekciója okozza. Az ozmotikus mielinolízis leggyakoribb típusa a centrális pontin mielinolízis, amelynek tünetei a hiponatrémia korrekciója utána 2-6 nappal jelentkeznek. A tünetek magukban foglalják a megváltozott mentális állapotot, a kómát, a bezártság szindrómát, dizartriát, diszfágiát, diplopiát és/vagy a súlyosbodó quadriparézist.
A hiponatrémia túl gyors korrekciója a központi idegrendszer axonális mielinhüvelyének ozmotikus károsodását okozhatja.
Hipernatrémia
Definíciók
- Emelkedett plazma nátrium koncentráció (>145 mEq/l),
- Enyhe: 146-155 mEq/l,
- mérsékelt: 155-160 mEq/l,
- Súlyos: >160 mEq/.
A hipernatrémia tünetei
- Akut hipernatrémia:
- Enyhe: A dehidráció jelei,
- Csökkent nyáltermelés,
- Száraz nyálkahártyák és bőr,
- Középsúlyos:
- Konfúzió,
- Ingerlékenység, nyugtalanság,
- Letargia,
- Izomgyengeség,
- Hiperreflexia,
- Súlyos:
- Fokális neurológiai deficit,
- Rohamok,
- Megváltozott tudatállapot,
- Stupor,
- Kóma,
- Krónikus hipernatrémia:
- Gyakran tünetmentes vagy nem specifikus, enyhe tünetekkel jár,
- Gyakori: A dehidráció jelei (különösen hipovolémiás hipernátrémia esetén),
- Ritkán: Ingerlékenység, étvágytalanság, hányinger, gyengeség és/vagy megváltozott mentális állapot.
A hipernatrémia kezelése
- Hipovolémiás betegek: Folyadék reszuszcitáció,
- Súlyos volumen csökkenés vagy sokk: A hipernátrémia korrekciója előtt izotóniás oldatokkal (pl. normál sóoldattal) állítsd helyre az euvolémiát,
- Enyhe vagy közepes volumen csökkenés: Egyidejű folyadék reszuszcitáció és a hipernátrémia korrekciója,
- A kiváltó okok azonosítása és kezelése:
- A folyamatos folyadékvesztés megelőzése (pl. lázcsillapítás, a gyomor-bélrendszeri tünetek tüneti kezelése),
- Az alapbetegségek kezelése (pl. dezmopresszin centrális diabetes insipidus esetén, inzulin hiperglikémia esetén),
- Hipernatrémia korrekció:
- Határozd meg a Na+-korrekciós arányokat aszerint, hogy a hipernátrémia akut vagy krónikus,
- Becsüld meg a beteg teljes testvízmennyiségét (TBW): TBW (L) = k × súly (kg),
- A K faktor életkortól, nemtől és volumen státusztól függően változik: 0,6 férfiaknál, 0,5 nőknél és idős betegeknél, illetve 0,4 idős, dehidratált betegeknél,
- Számítsd ki a FWD (L) = TBW (L) × ((plazma Na+ koncentráció/140)-1),
- Becsüld meg a folyamatban lévő szabadvízveszteséget (input/output diagram, észrevétlen veszteség),
- Pótold a szabad vízhiánytorálisan vízzel vagy intravénásan hipotóniás oldattal (általában D5W vagy hipotóniás sóoldat).
Komplikációk
- A hipernatrémia komplikációi:
- Intrakraniális vérzés:
- A sejtek dehidrációja és az agyszövet zsugorodása a koponyán belüli erek megrepedését okozhatja,
- A vérzések irreverzibilis neurológiai deficitekhez vezethetnek,
- Ozmotikus demielinizációs szindróma:
- A plazma Na+ szintjének és ozmolaritásának akut emelkedéséből eredő demielinizáció,
- Gyakrabban fordul elő a hiponatrémia túlkorrekciója esetén,
- Rabdomiolízis: A súlyos hipernátrémia károsíthatja az izomsejtek sejtmembránját,
- A kezeléssel kapcsolatos komplikációk:
- Agyi ödéma: A krónikus hipernátrémia gyors korrekciójából alakulhat ki,
- Hipervolémiás szövődmények: A hipernátrémia nagy mennyiségű IV folyadék alkalmazásával történő korrekciójának másodlagos következményei (pl. nem kardiogén tüdőödéma).
A kálium homeosztázis zavarai
Hipokalémia
Ahogy a káliumszint csökken az extraceulluláris térben, a transzmembrán K+-grádiens nagysága megnő, ami hiperpolarizációhoz vezet. Ezáltal a membrán potenciál távolabb kerül a depolarizációs küszöbtől, így a normálisnál nagyobb ingerre van szükség az akciós potenciál kiváltásához. Az eredmény az idegsejtek és az izmok csökkent ingerlékenysége vagy válaszkészsége. A szívben azonban az excitabilitás fokozódása figyelhető meg, aminek az az oka, hogy a szív pészmékersejtjeiben If-csatornák, azaz hiperpolarizációra nyíló sejtek vannak, amelyek a nyitási frekvenciája megnő. Ennek eredményeképpen a a lassú diasztolés depolarizáció meredeksége megnő, végül a szívfrekvencia is. A hatás a Purkinje-rostokban a legnagyobb, mivel ezek az szinuszcsomóhoz képest érzékenyebbek a káliumszintre. A Purkinje-rostok fokozott automatizmusa egy vagy több ektópiás fókusz kialakulásához vezethet a kamrákban, amely korai ütéseket (extraszisztole), tachycardiát és fibrillációt okozhat. A csökkent extracelluláris K+ paradox módon gátolja egyes K+-csatornák aktivitását is, lassítja a kálium kiáramlását a repolarizáció során, és így késlelteti a kamrai repolarizációt. Ahogy a hipokalémia súlyosabbá válik, különösen más szívbetegségben szenvedő betegeknél, a K+-influx meghaladhatja a K+-effluxot, ami korai utódepolarizációhoz és következésképpen extra ütéshez, TdP típusú ritmuszavarhoz vezethet. Az elhúzódó repolarizáció elősegítheti a reentry típusú aritmiákat is. A korai EKG-változások hipokalémiában főleg a késleltetett kamrai repolarizációnak köszönhetőek. Ezek közé tartozik a T-hullám ellaposodása vagy inverziója, az egyre markánsabb U-hullám, az ST-depresszió és a meghosszabbodott QU-intervallum.
Definíciók
- Hipokalémia: A plazma kálium (K+) szint <3,5 mEq/l,
- Súlyos hipokalémia: A K+ szint <2,5 mEq/l.
Patomechanizmus
- Extracelluláris K+-koncentráció ↓ → a nyugalmi membrán potenciál még negatívabbá válik, mint -90 mV → hiperpolarizáció →
- Izomban és idegrendszerben: Excitabilitás ↓ → izomgyengeség, csökkent mély ínreflexek ↓, fáradtság, székrekedés, bélobstrukció (paralitikus ileusz), hipoventilláció, hipotenzió,
- Szívben: Excitabilitás ↑
- A pacemaker sejtek If-csatornáinak nyitási frekvenciája ↑ → szívfrekvencia ↑
- A repolarizáció időtartama ↑ ellaposodott vagy diszkordáns T, ST-depresszió, prominens U-hullám,
- Az alacsony extracelluláris K+ gátolja a K+-csatornákat → K+-influx ↑ és K+-efflux ↓ → korai utódepolarizáció → aritmia (pl. VES, TdP),
- Az alkalózis intracelluláris shift útján befolyásolhatja a K+ koncentrációt és vica versa:
- Alkalózis → extracelluláris H+ ↓ → Na+/H+-antiporter stimuláció (H+ ki, Na+ be) → intracelluláris Na+ ↑ → a nátrium grádiens stimulálja a Na+/K+-ATPázt (K+ be, Na+ ki) → extracelluláris K+ ↓
- Hipokalémia → extracelluláris K+-koncentráció ↓ → a csökkenő kálium grádiens gátolja a Na+/K+-ATPázt → extracelluláris Na+ ↓ a nátrium grádiens gátolja a Na+/H+-antiportert → extracelluláris H+ ↓ → alkalózis,
- Kivétel: A renális tubuláris acidózis tünetei között szerepel a hipokalémia és a metabolikus acidózis is,
- Hipomagnezémia: Refrakter hipokalémiához vezethet,
- A magnézium kofaktorként szolgál a Na+/K+-ATPázokban → a hipomagnezémia megzavarja a Na+/K+-ATPázt a Henle-kacs proximális részének bazál membránjában → Na+ reabszorpció ↓ → luminális Na+ ↑ → Na+ reabszorpció ↑ és K+ ürítés a gyűjtőcsatornákba ↑
- A gyűjtőcsatornákban levő apikális ROMK-csatornákat a magnézium gátolja. Alacsony rendelkezésre álló magnézium szint mellett a ROMK-csatornák nem gátlódnak, mely fokozott K+ ürítést eredményez.
- A káliumpótlás hatástalan, ha az egyidejű hipomagnezémiát kezeletlenül hagyják.
A K+ úgy viselkedik, mint a H+: A hipokalémia alkalózishoz vezet és fordítva!
A hipomagnezémia refrakter hipokalémiához vezethet!
A hipokalémia kezelése
- Enyhe hipokalémia: IV vagy orális kálium pótlás (+ magnézium, ha szükséges); Az IV kálium helyi irritációt okozhat és aritmiákhoz vezethet, ezért mindig lassan kell adagolni (max. 10 mEq/óra perifériás vénába vagy 40 mEq/óra centrálvénába),
- Szívmegállás: A szívmegállásban fellépő hipokalémia optimális kezelése nem egyértelmű. A bólus adagolás kiszámíthatatlan és kockázatos. A 2020-as AHA-irányelvek szerint a kontrollált gyors infúzió hasznos lehet a kamrai aritmiák kezelésére, de nem határozták meg a biztonságos adagokat vagy sebességeket. A 2015-ös európai irányelvek a kálium gyors pótlását ajánlják periarreszt aritmiák esetén (20 mmol 10 perc alatt, majd további 10 mmol 5-10 perc alatt), de nem tartalmaznak ajánlásokat a szívmegállás esetére. A 2016-os ausztrál irányelvek 5 mEq bolus beadását javasolják olyan refrakter VF esetén, amelyről úgy gondolják, hogy hipokalémia következménye.
Hiperkalémia
Az extracelluláris tér K+-szintjének növekedésével a transzmembrán K+-grádiens csökken. A membránpotenciál a küszöbpotenciálhoz közeledve pozitívabbá válik, így könnyebbé válik az akciós potenciál elindítása. Ez a hatás a szívizomsejtek excitabilitására azonban összetett. A kezdeti változások látszólag növelik a szívizomsejtek excitabilitását, a kálium további emelkedése azonban ellenkező hatást vált ki. Ennek az az oka, hogy a membránpotenciál értéke az akciós potenciál kezdetén meghatározza a depolarizáció során aktiválódó feszültségfüggő Na+-csatornák számát. Mivel ez az érték hiperkalémiában egyre pozitívabb, a rendelkezésre álló nátriumcsatornák száma csökken, ami lassabb nátrium beáramlást, majd lassabb impulzusvezetést eredményez. Kísérleti modellekben a hiperkalémia által kiváltott EKG-változások tipikus mintázatot követnek: A T-hullám kicsúcsosodik, a p-hullám kiszélesedik és ellaposodik, a PR-intervallum meghosszabbodik, a kamrai komplex kiszélesedik és végül összeolvad a T-hullámmal (szinusz-hullám) A gyakorlatban azonban ez a minta csak a hiperkalémiás betegek egy részénél van jelen, és nem mindig korrelál a káliumszintekkel. Ez nagyon megnehezíti a diagnózist pusztán az EKG alapján. Tekintettel az akut hiperkalémia veszélyes jellegére, minden olyan betegnél, akinél újkeletű bradikardia vagy vezetési blokk jelentkezik, különösen azoknál, akiknek veseproblémái vannak, gyanítani kell ezt a betegséget.
Definíciók
- Hiperkalémia: A plazma káliumszint >5 mEq/l, de a határértékek a szakirodalomban és az egyes laboratóriumokban eltérőek (pl. >5 mEq/l, >5,5 mEq/l, >6 mEq/l).
- Akut hiperkalémia: Abnormális K+ szint emelkedés, amely nem krónikus → nagyobb valószínűséggel okoz tüneteket és életveszélyes szövődményeket,
- Krónikus hiperkalémia: Visszatérő, epizodikus K+ szint emelkedés, amely folyamatos kezelést igényel → nagyobb valószínűséggel tünetmentes, és azonosítják rutinvizsgálat során.
Patomechanizmus
- Extracelluláris K+-koncentráció ↑ → nyugalmi membrán potenciál pozitívabbá válik, mint -90 mV → excitabilitás ↑
- Lapos p-hullám, PQ-szakasz ideje ↑
- Kamrai komplex szélessége ↑
- QT-szakasz ideje ↓
- Magas, csúcsos T-hullám,
- Tünetek:
- Izomgyengeség, paralízis, paresztéziák,
- Aritmiák,
- Csökkent mély reflexek, vagy areflexia,
- Hányinger, hányás, hasmenés, székrekedés,
- Pszeudohiperkalémia: A vörösvértestek széteséséből származó kálium felszabadulása miatt (pl. sokáig tartó stranguláció, késedelmes mintaelemzés).
Különösen az akut extracelluláris koncentrációváltozások vannak hatással az ingerlékenységre! A krónikus változások során intracelluláris kompenzáció alakul ki.
Mind a hiperkaléamia, mind a hipokalémia okozhat aritmiát, kamrafibrillációt
A hiperkalémia kezelése
| Hatóanyag | Dózis | Hatásmechanizmus | Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Membrán stabilizáció |
|
|
|
|
|
|
|
||||
| Intracelluláris K+ shift |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
| Fokozott K+ elimináció | Hemodialízis |
|
|||
| K+ cserélő gyanták |
|
|
|
|
|
|
|
||||
| K+ cserélő polimerek |
|
|
|
||
| Egyebek |
|
|
|
||
|
|
|
|
||
Sürgős K+-csökkentő kezelésre lehet szükség EKG-változások hiányában is.
A kalcium homeosztázis zavarai
Hipokalcémia
Definíciók
- Hipokalcémia: A teljes plazma kalcium-koncentráció <8,5 mg/dl (<2,12 mmol/l) vagy az ionizált (szabad) kalcium-koncentráció <4,65 mg/dl (<1,16 mmol/l),
- Súlyos hipokalcémia: A teljes plazma kalcium-koncentráció ≤7,5 mg/dl (<1,9 mmol/l), vagy ionizált (szabad) kalcium koncentráció <3,6 mg/dl (<0,9 mmol/l),
- Fiktív hipokalcémia: Az össz-kalciumszint tünetmentes csökkenése normális ionizált Ca2+-szint mellett (jellemzően alacsony plazmafehérje-szint miatt fordul elő).
A Ca2+-homeosztázis és Ca2+-fiziológia
Össz- és ionizált kalcium koncentráció
- Összkalcium: A plazmában keringő kalcium teljes mennyisége, amely tartalmazza a fehérjéhez kötött, az anionokhoz kötött és az ionizált kalciumot is,
- A teljes plazma kalcium kb. 40%-a fehérjékhez (főként albuminhoz) kötődik, és fiziológiásan inaktív,
- Hipoproteinémia (pl. nefrotikus szindróma, májcirrózis, súlyos alultápláltság, malabszorpció miatt) → össz-Ca2+ ↓, de az ionizált Ca2+-szint nem változik → fiktív hipokalcémia,
- A pH befolyásolja a Ca2+ szérumfehérjékhez való kötődését,
- pH ↑ → a H+ a plazmában kötődik a fehérjékhez → a Ca2+ fehérjekötődés ↑ → ionizált Ca2+ koncentráció ↓ kompezatorikus PTH növekedéssel,
- pH ↓ → a H+ a plazmában kötődik a fehérjékhez → a Ca2+ fehérjekötődés ↓ → ionizált Ca2+ koncentráció ↑ kompezatorikus PTH csökkenéssel,
- Ionizált kalcium: Az a kalciumfrakció, amely nem kötődik fehérjékhez, és fiziológiásan aktív,
- A teljes keringő kalcium ∼45%-a,
- A PTH szekréció fő szabályozójaként funkcionál,
- A PTH-szekréciót a pH-változás befolyásolja, de az albuminszint változása nem,
- A felesleg valódi hiperkalcémiát, míg a hiány valódi hipokalcémiát okoz.
Hogy emlékezz a pH PTH-ra gyakorolt hatására: pH ↑ = PTH ↑ és pH ↓ = PTH ↓
A kalcium élettani szerepe
- Az ionizált Ca2+ felelős a sejtek nyugalmi membrán potenciál stabilizálásáért,
- Plazma Ca2+ ↓ → membrán excitabilitás ↑
- Plazma Ca2+ ↑ → membrán excitabilitás ↓
- Másodlagos hírvivőként funkcionál a szignál transzdukció folyamatában (ld. "Szignál transzdukció"),
- Számos enzim (pl. foszfolipáz A, γ-glutamiltranszferáz) kofaktorja,
- Szükséges a véralvadási kaszkádhoz.
A kalcium homeosztázis
- Leírás: A kalcium homeosztázis egy összetett folyamat, amelyben számos szerv (vese, gyomor-bélrendszer, csontok, máj és bőr) és hormon (PTH, kalcitonin, D-vitamin) vesz részt.
| Hormon | Hatás a plazmára [kalcium] | Hatás a plazmára [foszfát] | Hatásmechanizmus | Reguláció |
|---|---|---|---|---|
| Parathormon (A mellékpajzsmirigy termeli) |
↑ | ↓ |
|
|
| Kalcitriol (D3-vitamin) (A vese termeli) |
↑ | ↑ |
|
|
| Kalcitonin (A pajzsmirigy parafollikuláris sejtjei termelik) |
↓ | ↓ |
|
|
A hipokalcémia tünetei
Neurológiai manifesztációk
- Tetánia: Fokozott neuromuszkuláris excitabilitás (ha respirációs alkalózis okozza = hiperventilláció indukált tetánia),
- Paresztéziák: Jellemzően bizsergő vagy tűszúró érzés a végtagokban és/vagy a periorbitális területen,
- Spazmusok (pl. carpopedális spazmus [a kezek és lábak görcsös összehúzódása], bronchospazmus vagy laringospazmus) és görcsök (bármely izomban lehetséges),
- Merevség, mialgia,
- Látens tetánia kiváltására irányuló manőverek fizikális vizsgálat során:
- Chvostek-tünet: Az arcizmok rövid kontrakciója (rángása), amelyet a fül alatt és előtt (∼2 cm-re a fülcimpától ventrálisan) a n. facialis megnyomásával, megütésével lehet kiváltani. Ha a plazma kalcium-szint normális, ∼25%-ban mégis pozitív lehet Chvostek-jel, a hipokalcémiás betegek ∼30%-ánál pedig nem,
- Trousseau-jel (nagyon specifikus): Ipszilaterális carpopedalis görcs, amely néhány perccel a vérnyomásmérő mandzsetta szisztolés vérnyomás feletti nyomásra való felfújása után jelentkezik,
- Roham: Súlyos hipokalcémia esetén vagy a plazma kalciumszintjének akut csökkenése után generalizált tónusos-klónusos rohamok léphetnek fel.
A neuromuszkuláris excitabilitás jelei (pl. paresztéziák, spazmusok és görcsök) a hipokalcémia legjellemzőbb tünetei.
Kardiovaszkuláris manifesztációk
- Kongesztív szívelégtelenség,
- Hipotenzió,
- Aritmiák (a tünetek közé tartozhat a palpitáció, szabálytalan pulzus, syncope [a QT-meghosszabbodás miatt]).
Krónikus hipokalcémia
- Pszichiátriai manifesztációk (változó és általában enyhe; lehet reverzibilis), mint például érzelmi instabilitás, szorongás, depresszió, zavartság/delírium, hallucinózis vagy pszichózis,
- Szemészeti manifesztációk: Papillödéma (súlyos esetekben), katarakta, a szaruhártya kalcifikáció,
- Neurológiai manifesztációk: Pseudotumor cerebri, paradox központi idegrendszeri kalcifikációk,
- Fogászati elváltozások: Megváltozott morfológia, fogzománc hipoplázia,
- A növekedési zóna abnormalitásai és csontritkulás.
A hipokalcémia kezelése
- Kalcium-pótlás:
- Súlyos és/vagy tünetekkel járó hipokalcémia (pl. tetánia, görcsrohamok, meghosszabbodott QT-intervallum, plazma-kalcium ≤7,5 mg/dl [<1,9 mmol/]l:
- IV kalciumpótlás: Kalcium-glükonát vagy kalcium-klorid,
- Folyamatos telemetria,
- Fontold meg az intenzív osztályra való áthelyezést,
- Enyhe és/vagy krónikus hipokalcémia (nincsenek tünetek vagy csak enyhe neuromuszkuláris irritabilitás [pl. paresztézia], plazma kalcium 7,6-8,4 mg/dl [1,9-2,12 mmol/l]): Orális kalcium-pótlás: Kalcium-citrát, kalcium-karbonát,
- Az alapbetegség kezelése:
- Hipoparatireózis: Kalcium + D-vitamin pótlás,
- Kacsdiuretikumok szekunder hatása: Fontold meg a kacsdiuretikumok abbahagyását és a gyógyszeres kezelés tiazidokra való cseréjét,
- D-vitamin-hiány: D-vitamin pótlás,
- Hipomagnezémia okozta hipokalcémia: Magnézium pótlás,
- Hiperfoszfatémia krónikus vesebetegségben: Kalcium pótlás.
Hiperkalcémia
Definíciók
- A hiperkalcémia >10,5 mg/dl (>2,62 mmol/l) vagy >5,25 mg/dl (>1,31 mmol/l) ionizált (szabad) kalcium koncentráció,
- Igazi hiperkalcémia: Ionizált kalcium vagy korrigált kalcium emelkedése (függetlenül az összkalcium-szinttől); tüneteket okozhat,
- Fiktív hiperkalcémia: Az összkalcium emelkedése normál ionizált (nem fehérjéhez kötött, fiziológiailag aktív) kalcium szinttel vagy normál korrigált kalcium szinttel; tünetmentes,
- A plazma összkalciumszintjének emelkedését például a megnövekedett fehérjeszint okozza:
- Hiperalbuminémia dehidratált betegeknél,
- Paraproteinémia myeloma multiplexben szenvedő betegeknél.
Klasszifikációk
- Enyhe hiperkalcémia:
- Összkalcium: 10,5-12 mg/dl (2,62-3 mmol/l) VAGY,
- Ionizált kalcium: 5,25-8 mg/dl (1,31-2 mmol/l),
- Jellemzően tünetmentes,
- Moderált hiperkalcémia:
- Összkalcium: 12-14 mg/dl (3-3,5 mmol/l) VAGY,
- Ionizált kalcium: 8-10 mg/dl (2-2,5 mmol/l),
- Lehet tünetmentes, de tünetekkel is járhat (különösen, ha akut módon alakul ki),
- Súlyos hiperkalcémia (hiperkalcémiás krízis):
- Teljes kalcium: >14 mg/dl (>3,5 mmol/l) VAGY,
- Ionizált kalcium: >10 mg/dl (>2,5 mmol/l),
- Életveszélyes állapot, amely a következőkkel járhat:
- Dehidratáció (az ADH-rezisztencia és hányás miatt),
- Oliguria/anuria,
- Megváltozott tudatállapot,
- Pszichózis.
Familiáris hipokalciuriás hiperkalcémia
Genetikai rendellenesség, amelyet csökkent vizelet kalcium-kiválasztás és (általában tünetmentes) hiperkalcémia jellemez. A PTH-szintek a legtöbb betegnél normálisak. A vesében és a mellékpajzsmirigyben található kalciumérzékelő receptor (CaSR gén) autoszomális domináns mutációja okozza.
A hiperkalcémia tünetei
- nefrolitiázis, nefrokalcinózis (kalcium-oxalát > kalcium-foszfát kövek),
- Csontfájdalom, ízületi fájdalmak, izomfájdalmak, csonttörések,
- Székrekedés,
- Hasi fájdalom,
- Hányinger és hányás,
- Étvágytalanság,
- Peptikus fekélybetegség,
- Pancreatitis,
- Neuropszichiátriai tünetek, mint például szorongás, depresszió, fáradtság és kognitív zavarok:
- Szomnolencia,
- A vigilitás csökkenése és az eszméletlenség a hiperkalcémiás krízis progresszióját jelzi,
- Csökkent muszkuláris excitabilitás:
- Szívritmuszavarok,
- Izomgyengeség, parézis,
- Poliuria és dehidráció a szerzett vese ADH-rezisztencia miatt. Bár az ADH a keringésbe kerül, a vesék már nem reagálnak rá megfelelően (nefrogén diabetes insipidus).
A hiperkalcémia pankreatitiszt okozhat. A pankreatitiszben fellépő hipokalcémia hasnyálmirigy nekrózisra utal.
A hiperkalcémia megjelenési formái közé tartoznak a kövek (nefrolitiázis), a csont tünetek (csontfájdalom, ízületi fájdalmak), az ürítési panaszok (fokozott vizelési gyakoriság), a GI (hasi fájdalom, hányinger, hányás) és pszichiátriai tünetek (szorongás, depresszió, fáradtság). Megjegyzendő, hogy ezek a D-vitamin túladagolás jelei is!
A hiperkalcémia kezelése
- Minden beteg:
- A megfelelő szupportív ellátás biztosítása:
- Biztosítsd a megfelelő folyadékpótlást a volumen depléció elkerülése és a nefrilitiázis kockázatának csökkentése érdekében,
- Csökkentsd az étrendi kalciumbevitelt,
- Kerüld a potenciálisan súlyosbító gyógyszereket (pl. tiazidok, lítium, D-vitamin, kalcidiol, kalcitriol),
- Mobilizáld a beteget,
- Azonosítsd és kezeld a kiváltó okot,
- Szükség szerint vedd fontolóra az endokrinológus, nefrológus, onkológus és/vagy sebész orvosokkal való konzultációt,
- Súlyos hiperkalcémia és tüneteket okozó moderált hiperkalcémia: Kórházba kell szállítani és sürgősségi osztályon kell kezelni,
- Gyors kalcium-szint csökkentés:
- Kezdj az infúziós folyadékterápiát 0,9%-os NaCl-al,
- Volumen terhelés esetén fontold meg a diuretikum terápiát,
- Kezdd meg a farmakoterápiát (pl. kalcitonin, biszfoszfonátok, denozumab),
- A feltételezett etiológián alapuló célzott terápia mérlegelése (pl. műtét, kalcimimetikumok, kortikoszteroidok),
- Kezeld az esetleges szövődményeket (pl. ritmuszavarok, nefrolitiázis),
- Fontold meg a hemodialízist refrakter, életveszélyes hiperkalcémia esetén, vagy ha más terápia ellenjavallt (pl. biszfoszfonátok súlyos veseelégtelenség esetén),
- Enyhe hiperkalcémia vagy tünetmentes moderált hiperkalcémia: Egyéni alapon mérlegeld a fekvőbeteg- vagy járóbeteg-ellátást,
- A szupportív kezelésen és a kiváltó ok kezelésén kívül más akut kezelésre általában nincs szükség,
- Kövesd a kalciumszinteket és figyeld a tünetek kialakulását.
Folyadékterápia és a volumen státusz menedzsment
- IV folyadékpótlás 0,9%-os NaCl-al: jellemzően 4-6 l 24 óra alatt,
- Sorozatos kalciumvizsgálatok elvégzése, valamint a vizeletürítés és a volumen státusz monitorizálása,
- IV kacsdiuretikumok (pl. IV furoszemid) adását CSAK AKKOR fondold meg, ha a volumen terhelés jelei mutatkoznak (pl. tüdőpangás, jelentős perifériás ödéma).
A magnézium homeosztázis zavarai
A magnézium fiziológiája
- A csont mátrix része (a szervezet magnézium tartalmának kb. 60%-a a csontokban található),
- Az Mg2+ az egyik legfontosabb intracelluláris kation,
- A magnézium balansz szorosan összefügg a kalcium- és kálium-homeosztázissal:
- Az egyik elektrolit zavara egy másik elektrolit zavarának következménye vagy oka is lehet,
- A magnézium megakadályozza a kalcium intracelluláris akkumulációját. Az intracelluláris Mg2+ és az extracelluláris Ca2+ egyensúlya szükséges a normál neuromuszkuláris aktivitás fenntartásához. Hipokalcémia másodlagosan is kialakulhat hipomagnezémia miatt, mivel a kalcium a sejtbe kerül, így pótolva a hiányzó magnéziumot. Másrészt az intravénás kalcium segíthet a súlyos hipermagnezémia kezelésében,
- A hipokalcémia vagy hipokalémia hatékony kezeléséhez magnéziumpótlásra van szükség,
- Az Mg2+ számos enzim és transzporter fontos kofaktora,
- A magnézium homeosztázis szabályozása:
- A felszívást és az ürítést a vese szabályozza,
- Számos hormon befolyásolja (pl. PTH, inzulin, glukagon, PTH, kalcitonin, ADH, kortikoszteroidok).
Hipomagnezémia
Definíciók
- A plazma magnézium koncentráció: <1,5 mEq/dl,
- Súlyos hipomagnezémia: A plazma magnézium koncentráció <1,0 mEq/dl.
A hipomagnezémia tünetei
- Gyomor-bélrendszeri: Étvágytalanság, hányinger, hányás,
- Neuromuszkuláris tünetek:
- Izomgyengeség, letargia,
- Tremor,
- Izomgörcsök, spontán carpopedalis spazmus,
- Pozitív Chvostek-jel és Trousseau-jel,
- Ataxia, nystagmus,
- Rohamok: A magnéziumnak membránstabilizáló hatása van, ezért a hipomagnezémia a központi idegrendszeri excitabilitást és görcsöket okozhat,
- Kardiális:
- Szupraventrikuláris tachycardiák,
- Kamrai aritmiák,
- Torsades de pointes,
- Pitvarfibrilláció,
- Szívmegállás.
A hipomagnezémia kezelése
- Magnézium pótlás:
- Azonosítsd és kezeld az egyidejűleg fennálló elektrolit zavarokat, különösen a hipokalémiát és a hipokalcémiát,
- Azonosítsd és kezeld a kiváltó okot,
- Fontold meg a folyamatos szívmonitorozást.
A magnézium parenterális alkalmazása csökkentheti a plazma kalciumszintjét, ami súlyosbíthatja a már meglévő hipokalémiát.
Hipermagnezémia
Áttekintés
- Gyakori okok:
- Veseelégtelenség,
- Fokozott szöveti lebontás:
- Rabdomiolízis,
- Trauma (pl. égési sérülések, műtét),
- Fokozott magnéziumbevitel (különösen, ha veseelégtelenség is fennáll):
- Magnéziumterápia (pl. eklampszia, koraszülés),
- Magnéziumtartalmú gyógyszerek túladagolása (pl. hashajtók, magnézium-hidroxid),
- Túlpótlás,
- Mellékvese-elégtelenség (pl. Addison-kór),
- Súlyos hipovolémiás állapot,
- Hipotireózis,
- A hipermagnezémia tüneteik:
- Enyhe hipermagnezémia (4-6 mg/dl): Gyakran tünetmentes:
- Hányinger,
- Letargia,
- Csökkent mély ínreflexek,
- Homályos látás,
- Mérsékelt hipermagnezémia (6-10 mg/dl):
- Kardiovaszkuláris tünetek (a magnézium blokkolhatja a Ca2+ és K+-csatornákat),
- Hipotenzió,
- Bradycardia,
- PR-intervallum ↑
- Kamrai komplexum időtartama ↑
- QT-intervallum ↑
- Szomnolencia,
- Hipokalcémia,
- Súlyos hipermagnezémia (>10 mg/dl):
- Izombénulás (petyhüdt kvadriplógia),
- Szívmegállás,
- Légzési elégtelenség,
- Kezelés:
- A magnéziumtartalmú gyógyszeres kezelés abbahagyása,
- IV izotóniás folyadék pótlás (pl. normál sóoldat),
- Kacsdiuretikumok adás (furoszemid),
- Kalcium-glükonát,
- Fontold meg a dialízist (különösen veseelégtelenségben szenvedő betegeknél a hipermagnezémia súlyos eseteiben),
- Kezeld a kiváltó okot.