Általános oxiológia
Tartalom
Definíciók
Időtényezők
- Időfaktor: Az egységnyi idő alatt bekövetkező állapotrosszabbodás mértéke - nincs időmértékegysége,
- Zajlásdinamika: A kórfolyamat súlyossági fokának változása az idő függvényében,
- Progesszív kórfolyamat: A kórfolyamat súlyosbodik (időfaktor ↑),
- Degresszív kórfolymat: Plató fázis, amelyben a progresszió meredeksége alacsony vagy egyenes,
- Regresszív kórfolyamat: Gyógyulási fázis (időfaktor ↓),
- A sürgősség feltételei:
- Akuitás: A kórkép legyen hirtelen kezdetű, azaz akut,
- Processzivitás: A kórkép legyen folyamatjellegű,
- Progresszivitás: A kórkép súlyosbodjon, ha beavatkozásra nem kerül sor,
- Szuboptimális terápia: Az alkalmazott terápia csökkenti az időfaktort, de nem annyival, amennyivel a definitív terápia csökkenthetné,
- Időablak: Időintervallum, amelyen belül egy beavatkozásra sort kell keríteni. Protokoll szabályozza, időmértékegysége van.
Prehospitális priorizálás
- Ellátási prioritás (stay and play): A kórfolyamat progresszív jellege miatt az időfaktor csökkentésének nagyobb szerepe van, mint az időablaknak való megfelelésnek, ezért az ellátást - a szuboptimális terápiával is akár - haladéktalanul meg kell kezdeni (pl. életveszélyes állapotok),
- Szállítási prioritás (load and go): A kórfolyamat degresszív jellege miatt az időablaknak való megfelelés nagyobb hangsúlyt kap, ezért egy minimális ellátás után a beteget kórházba kell szállítani (pl. sztrók).
Diagnosztika
- Diagnózis alkotás: Az a folyamat, amely során a kórfolyamatot definiálják,
- Csoportdiagnózis: Klinikailag hasonló megjelenésű kórképek csoportja (pl. tüdőembólia, akut koronária-szindróma, aorta disszekció),
- Iránydiagnózis: Legvalószínűbb diagnózis,
- Alternatív diagnózis: Lehetséges diagnózis,
- Prediktív mutató: Diagnosztikai valószínűség,
- Pozitív prediktív érték: Egy pozitív teszteredmény megbízhatósága, vagyis annak a valószínűsége, hogy egy pozitív eredmény esetében a betegség valóban fennáll,
- Negatív prediktív érték: Egy negatív teszteredmény megbízhatósága, vagyis annak a valószínűsége, hogy egy negatív eredmény esetében a betegség nem áll fenn,
- Fenomenológiai diagnosztika: Magas pozitív prediktív értékű vizsgálatokkal próbálja igazolni az iránydiagnózist,
- Nozológiai diagnosztika: Magas negatív prediktív értékű vizsgálatok segítségével zárja ki az alternatív diagnózisokat,
- Oxiológiai diagnosztika: Mindig az iránydiagnózist zárja ki,
- Specificitás: Azt mondja meg, hogy hány százalékban nem téved a valóban negatívak azonosításánál,
- Álpozitív arány (hibásan pozitív eredmények): 100% mínusz a specificitás,
- Magas specificitású vizsgálatok esetén alacsony az álpozitív esetek valószínűsége,
- Szenzitivitás: Azt mondja meg, hogy a valóban pozitív esetek hány százalékát találja meg,
- Álnegatív arány (hibásan negatív eredmények): 100% mínusz a szenzitivitás,
- Magas szenzitivitású vizsgálatok esetén alacsony az álnegatív esetek valószínűsége.
Tömeges kárhely
- Súlyossági tényező: Értékét úgy kapjuk meg, ha az osztályozást követően a súlyos (T1, T2) sérültek számát elosztjuk a könnyű (T3) sérültek számával. Ha a sérültek számának (n) és a súlyossági tényezőknek (S) szorzata (n × S) nem haladja meg az egészségügyi szolgálat teljes kapacitását (TC: Ellátási, szállítási és kórházi kapacitás), akkor tömeges balesetről, ha meghaladja, katasztrófa helyzetről beszélünk,
- <1 = A súlyos sérültek száma kisebb, mint a könnyű sérülteké (pl. zavargások),
- ∼1 = A súlyos és könnyű sérültek száma kb. egyenlő (pl. közlekedési balesetek),
- >1 = A súlyos sérültek száma nagyobb, mint a könnyű sérülteké (pl. robbanások),
- Kárhely: Az a hely, ahol a noxa jelen van. Jellege szerint lehet dinamikus vagy statikus,
- Dinamikus kárhely: A noxa folyamatos, így az folyamatosan termeli a betegeket/sérülteket (pl. földrengés, járvány),
- Statikus kárhely: A noxa miután bekövetkezett, el is múlt (pl. autóbaleset),
- Tömeges kárhely: Olyan szituáció, amelyben nagy számú áldozat mellett károsodik az infrastruktúra és korlátozott a logisztika, vagyis átmeneti aránytalanság áll fenn az ellátandók és ellátók között, ezért átmenetileg nem tudjuk kielégíteni az ellátási szükségletet,
- Katasztrófa: Az infrastruktúra és a logisztika nem csak károsodik, hanem össze is omlik, és a tömeges esemény állandósul. Felszámolása ki kell hogy egészüljön addikcionális, kiegészítő mentőerőforrások bevonásával, melyeket akár más földrajzi egységekből (megyékből, országból vagy más kontinensről) vonunk be, ahhoz, hogy fel tudjuk számolni a tartós aránytalanságot
- Triázs: Olyan erőforrás allokációs módszer, amely során a betegek között az ellátás sorrendje a kórfolyamat súlyossága alapján kerül meghatározásra. Csak akkor szabad alkalmazni, ha az ellátáshoz szükséges források valamilyen szempontból térben-időben korlátozottak. A triázsnak gyorsan kell működnie, különben nem tudunk válaszolni az idő szűkére,
- Retriázs: A bemeneti információk újrarögzítése, aminek során láthatóvá válik a kórfolyamat dinamizmusa,
- Moribund állapot: Moribund betegek azok, akiknek az életkilátásaik a sérüléseik miatt nagyon csekélyek, ezért ezen betegek ellátásáról lemondunk. Ekkor az erőforrásokat olyan beteg felé rendeljük, ahol nagyobb az esélye annak, hogy a mentés "megtérül". Ezt a módszert csak akkor szabad használni, ha valóban erőforrás hiány van,
- Monitorizálás: Ahhoz, hogy a kórfolyamat dinamizmusa láthatóvá váljon, a beteg állapotát folyamatosan követni, azaz monitorozni kell, az újonnan kapott értékeket folyamatosan az előzőekhez kell hasonlítani (dekurzáció).
Az ABCDE megközelítés
Az ABCDE megközelítés szinte általánosan alkalmazható stratégia minden kritikus beteg iniciális értékelésére. A szervrendszereket adott sorrendben értékeljük és kezeljük: Légút, légzés, keringés, neurológia és egyéb tényezők (expozíció). Első lépésben a légutak átjárhatóságát kell értékelni és szükség szerint biztosítani (pl. alapvető légúti manőverek vagy intubáció alkalmazásával). A légzés funkciókat gyakran ezzel párhuzamosan értékeljük és légzéstámogatással (pl. oxigénterápia, ballon-maszkos lélegeztetés, gépi lélegeztetés), valamint speciális, időfüggő terápiákkal (pl. bronchodilatátorok, mellkascsövezés) egészítjük ki. A következő lépés a keringési állapot felmérése és szükség szerint az azonnali hemodinamikai támogatás (pl. infúziós folyadékterápia, vazopresszorok) megkezdése. A gyors neurológiai állapotfelmérésnek azonban elsőbbséget kell élveznie, ha a beteg mentális állapota megváltozott (pl. hipoglikémia, intrakraniális vérzés), vagy ha görcsök, gyengeség vagy más fokális neurológiai deficit van jelen. A végső lépés a beteg testének gyors felmérése a háttérben meghúzódó okra utaló, esetlegesen rejtett tünetek (pl. kiütések, transzdermális gyógyszeres tapaszok) azonosítása és a kiváltó vagy súlyosbító tényezők (pl. allergének, szennyezett vagy nedves ruházat) eltávolítása. Minden egyes lépés esetében kezelni kell a közvetlen életveszélyt jelentő okokat - addig nem lehet tovább lépni -, még akkor is, ha a végleges diagnózis még nem állítható fel. A kezdeti stabilizálást követően alapos anamnézist és vizsgálatot tartalmazó másodlagos felmérést kell végezni, és szükség esetén a beteget fel kell készíteni a szállításra vagy át kell adni a megfelelő szakszolgálatnak.
Általános elvek
Klinikai relevancia
- Az ABCDE megközelítés bármely olyan helyzetben alkalmazható, amikor gyors állapotfelmérésre és az életmentő kezelés megkezdésére lehet szükség (pl. sürgősségi osztályokon, intenzív osztályokon, kórtermekben és prehospitális környezetben),
- Minden potenciálisan kritikus állapotú vagy instabil beteg kezdetben ezzel a megközelítéssel értékelendő addig, amíg elég stabil nem lesz a további diagnosztikai módszerekhez és terápiákhoz,
- Az ABCDE megközelítést nem szabad alkalmazni, ha a beteg szívmegállás állapotában van, másfelől a posztreszuszcitációs ellátás első lépése.
Az ABCDE vizsgálat alkalmazható a potenciálisan instabil betegek első állapotfelmérésére, illetve kijelöli az akut, életmentő terápiát is.
Ha a betegnek keringésmegállása van, ne alkalmazd az ABCDE-elvet!
Fő koncepciók
- Az ABCDE megközelítés egy gyors (<10 perces) keretrendszer a kritikus állapotú betegek állapot felmérésére és az akut kezelés mielőbbi meghatározására, a túlélést leginkább veszélyeztető állapotok rangsorolásával.
| A menedzsment célja | Prioritás | |
|---|---|---|
| Légút |
|
|
| Légzés |
|
|
| Keringés |
|
|
| Neurológia |
|
|
| Minden egyéb |
|
- A klinikai gyakorlatban az egyes komponensek értékelését és a beavatkozásokat gyakran egyszerre végzik,
- A definitív diagnózis vagy a részletes kórtörténet nem szükséges az életmentő kezelés megkezdéséhez, ha a gyanú kellően magas,
- Az ABCDE vizsgálatot rendszeresen ismételni kell, mert:
- A beavatkozások (pl. a szupportív oxigenizáció, az intubálás vagy a hipoglikémia kezelése) hatékonyságát így lehet a legjobban értékelni,
- Az állapotromlást így lehet a legkönnyebben felismerni.
Bár az ABCDE elv felkínál egy adott sorrendet, először mindig azt az állapotot kezeld, amibe a legnagyobb eséllyel és leghamarább fog belehalni a beteg (pl. nagy vérzés az A előtt).
Az ABCDE vizsgálat legtöbb kérdésére azonnal választ kaphatunk, ha egyszerűen megkérjük a beteget, hogy mondja meg a nevét és beszéljen a prezentációs panaszáról. A koherens válasz feltételezi a légutak pillanatnyi átjárhatóságát, az agyi perfúzióhoz szükséges minimális respirációs és keringési tartalékokat, valamint a megfelelő neurológiai állapotot.
Krízis menedzsment
| Elv | Cselekvési pontok |
|---|---|
| A környezet és az erőforrások ismerete |
|
| Előre gondolkodás |
|
| A szerepek és a vezetés egyértelműsége |
|
| Effektív kommunikáció |
|
| Az addicionális erőforrások korai alkalmazása |
|
| Helyzettudatosság |
|
| A feladatok megfelelő elosztása |
|
Zárt láncú kommunikáció: A kapott parancsok megismétlése és a feladatok befejezésének bejelentése.
A gyors átadáshoz alkalmazd az SBAR-t:
- Helyzet (situation): Saját magunk és a beteg azonosítása, az aktuális probléma megnevezése, mely miatt a megkeresés történik,
- Háttér (background): Releváns elemek az anamnézisből, a beteg aktuális vezető panasza vagy állapotának megnevezése, a probléma objektív értékeléséhez szükséges további információk tömör összefoglalása,
- Értékelés (assesment): Vitális paraméterek és azok fő változásai, a súlyosság megítélése, stabil/instabil állapot megítélése, az ellátás szempontjából fontos impressziók,
- Javaslat (recommendation): a szükségesnek tartott további ellátási igény pontos megnevezése, az időbeliség tisztázása, a további terápiás lépések egyeztetése.
Légút (A)
Áttekintés
- A légutakat és a légzést általában egyszerre vizsgálják,
- A légúti elzáródás lehet részleges vagy teljes,
- További információért ld. még "Légút menedzsment",
- További információért ld. még "Propedeutika".
| A vizsgálat összetevője | Vizsgálat | Ideiglenes menedzsment |
|---|---|---|
| Inspekció és auszkultáció |
|
|
|
|
|
| Gyors/ágy melletti vizsgálat és monitorozás |
|
|
| A várható állapotromlásra utaló jelek |
|
|
|
|
Légzés (B)
Áttekintés
- A megfelelő spontán ventilláció feltételei a következők:
- Szabad légutak,
- Ép mellkasfal, tüdő, rekeszizom,
- Megfelelő izomerő,
- Ép légzőközpont,
- Megfelelő tüdőkeringés,
- A légutakat és a légzést általában egyszerre vizsgálják,
- Az invazív gépi lélegeztetéshez emelt légúti eszközökre van szükség,
- További információért ld. "Oxigénterápia" és "A gépi lélegeztetés alapjai".
| A vizsgálat összetevője | Vizsgálat | Ideiglenes menedzsment | |
|---|---|---|---|
| Inspekció | Általános megjelenés |
|
|
| Vitális jelek |
|
||
| Specifikus jelek |
|
||
| Auszkultáció és perkusszió |
|
||
|
|||
| Gyors/ágy melletti vizsgálat és monitorozás |
|
|
|
| A várható állapotromlásra utaló jelek |
|
|
|
Keringés (C)
Áttekintés
- Sokk, hipertenzív krízis, aritmiák, akut koronária szindrómák és érkatasztrófák (pl. aorta aneurizma, aorta disszekció) veszélyeztethetik a beteg túlélését,
- A sokkban bekövetkező szervi károsodás a következőkhöz vezet:
- Többszervi diszfunkció és szívmegállás,
- A kompenzáció kimerülése miatti légzési elégtelenség,
- Hipoxiás-iszkémiás enkefalopátia és agyhalál az agyi hipoperfúzió miatt,
- A hipertenzív krízis szervi károsodást is okozhat, többek között:
- Hemodinamikai összeömlás például tüdőödéma, aorta disszekció vagy miokardiális infarktus miatt,
- Hemorrágiás sztrók és/vagy hipertenzív enkefalopátia okozta primer és szekunder agykárosodás,
- További információért ld. még "Propedeutika".
| A vizsgálat összetevője | Vizsgálat | Ideiglenes menedzsment | |
|---|---|---|---|
| Inspekció | Általános megjelenés |
|
|
| Vitális jelek |
|
||
| Specifikus jelek |
|
||
| Auszkultáció és palpáció |
|
||
|
|||
| Gyors/ágy melletti vizsgálat és monitorozás |
|
|
|
| A várható állapotromlásra utaló jelek |
|
|
|
Ha a beteg tachycard és a végtagjai hűvösek, feltételeznünk kell, hogy a beteg sokkot kapott. Ha nem állnak fenn a volumen terhelés klinikai jelei vagy a kardiogén sokkra utaló tünetek, azonnal kezdd meg a folyadék reszuszcitációt.
Neurológia (D)
Áttekintés
- Kóros neurológiai állapotot okozhat:
- Primer agysérülés (pl. sztrók, TBI, status epilepticus),
- Szisztémás állapotok (másodlagos agykárosodással vagy anélkül),
- Hipoperfúzió (sokk ),
- Hipoxia és/vagy hiperkapnia,
- Intoxikáció (pl. opioidok, alkohol),
- Hipoglikémia és hiperglikémia,
- Dehidráció és elektrolit imbalansz,
- Endokrin diszfunkció (pl. mellékvese-krízis, mixödéma kóma),
- Urémia vagy dekompenzált cirrózis,
- Pszichiátriai állapotok (pl. disszociatív transz).
- További információért ld. még "Szekunder agykárosodás",
- További információért ld. még "Propedeutika".
| A vizsgálat összetevője | Vizsgálat | Menedzsment |
|---|---|---|
| Inspekció |
|
|
| Fókuszált neurológiai és toxikológiai vizsgálat |
|
|
| A várható állapot-romlásra utaló jelek |
|
|
Alkalmazd az AVPU-t az vigilitás felméréséhez: Éber, hangra reagál, csak fájdalomra reagál, eszméletlen.
Vedd fontolóra a légút biztosítást csökkent tudatállapotú betegeknél.
Minden egyéb (E)
| A vizsgálat összetevője | Vizsgálat | Menedzsment |
|---|---|---|
| Fókuszált vizsgálat |
|
|
| Gyors/ágy melletti vizsgálat és monitorozás |
|
Ne felejtsd el megvizsgálni a rejtett és gyakran figyelmen kívül hagyott területeket (pl. a hátat, a testnyílásokat, a hónalj-, lágyék- és gátterületet, valamint a műtéti kötések alatti testrészeket).
Coma szkórok
Általános alapelvek
- Használd az éberséget vizsgáló szkórokat (pl. GCS, AVPU-skála, FOUR-score) az objektívebb és reprodukálhatóbb értékeléshez,
- Dokumentáld a kapott számot,
- Gyakran végezz újraértékelést.
AVPU skála
- A: A beteg eszméletén van,
- V: A beteg reagál a verbális stimulusra,
- P: A beteg reagál a fájdalomra,
- U: A beteg nem reagál.
Glasgow Coma Scale
| Szemnyitás | Motoros válasz | Verbális válasz | |
|---|---|---|---|
| 6 |
|
||
| 5 |
|
|
|
| 4 |
|
|
|
| 3 |
|
|
|
| 2 |
|
|
|
| 1 |
|
|
|
Full Outline of UnResponsiveness (FOUR) score
A FOUR pontszám egyformán hasznos a nem intubált és az intubált betegeknél; diszkriminatívabb, mint a GCS.
| Szemnyitás | Motoros válasz | Agytörzsi reflexek | Légzés | |
|---|---|---|---|---|
| 4 |
|
|
|
|
| 3 |
|
|
|
|
| 2 |
|
|
|
|
| 1 |
|
|
|
|
| 0 |
|
|
|
|