A sav-bázis zavarokat a szervezetben lévő hidrogénionok (H+) koncentráció-változása jellemzi. A megnövekedett H+ koncentráció (acidózis) a vér kórosan alacsony pH-értékéhez (acidémia), a csökkent H+ koncentráció (alkalózis) pedig kórosan magas pH-értékhez (alkalémia) vezethet; azonban, ha kompenzáció történik, acidózis és/vagy alkalózis acidémia vagy alkalémia nélkül is fennállhat. Az acidózis és az alkalózis lehet respiratórikus vagy metabolikus eredetű az egyensúlyhiány okától függően, de vegyes sav-bázis zavarok formájában is előfordulhatnak. A diagnózis felállítása az artériás vérgáz (ABG) eredményei alapján történik. Metabolikus acidózisban az nion gap kiszámítása is segíthet az ok meghatározásában és a pontos diagnózis elérésében. Metabolikus alkalózisban a vizelet klorid (Cl-) koncentrációja segíthet az ok meghatározásában. A kezelés a kiváltó okra épül.
A sav/bázis homeosztázis élettani jellemzői
A pufferrendszerek (áttekintés)
- Definíció: Az olyan rendszereket, amelyek szükség esetén H+ donorok, más esetben H+ akceptorokként képesek működni, vagyis savas közegben H+-t tudnak megkötni, bázikus közegben pedig leadni. Ezeket tompító, vagy más néven puffer rendszereknek nevezzük,
- A pufferrendszer mindig két elemből, egy savból és egy bázisból áll, amelyek az őket körülvevő pH környezettől függően egymásba képesek dinamikusan átalakulni,
- Az adott pH érték mellett a sav-bázis egyensúly biztosítására hivatott pufferrendszer savas és bázikus elemei adott koncentrációban vannak jelen (egyensúlyi állapot),
- A számos pufferrendszer közül az izohidria biztosítására azok a pufferrendszerek az alkalmasak és hatékonyak, amelyek nyugalmi pH-ja 7,4 körüli:
Hidrogén/hemoglobin rendszer
- A legelérhetőbb, legnagyobb kapacitású puffer,
- Oxigenizált környezetben a hemoglobin H+ kötő képessége csökken (Haldane-effektus): CO2 → tüdő elimináció,
- Savas közegben a hemoglobin oxigén-affinitása csökken (Bohr-effektus): Oxigén → szövetek,
- Ha a bikarbonát koncentrációja változik, akkor ezzel a koncentráció változással ellentétes irányú Cl- változás is bekövetkezik → Hamburger-shift.
H2CO3/HCO-3 puffer
- Ez az egyetlen olyan puffer rendszerünk, amelynek mindkét komponense, vagyis a H2CO3 és a HCO-3 is szabályozható → a szénsavat a szénsav-anhidráz enzim hatékonyan bontja vízre és szén-dioxidra →
- → A H2CO3 koncentrációja 40 Hgmm-es parciális nyomásnak felel meg,
- CO2 → tüdő,
- A HCO-3 plazmakoncentrációja 24 mmol/L,
- HCO-3 → vese.
Egyéb pufferek
- Fehérjepufferek: Amino és imidazol-csoportokat tartalmazó plazma és citplazmatikus fehérjék (hidrogenizált fehérjék),
- Foszfátpuffer: H2PO-4/HPO2-4.
Az artériás sav-bázis státusz
Mért paraméterek
- Az artériás vérben jelenlevő oxigén (paO2) és szén-dioxid parciális nyomása (paCO2),
- Artériás oxigéntelítettség (SaO2): A hemoglobin oxigénnel elfoglalt kötőhelyeinek százalékos aránya,
- Bázisfelesleg (basic excess): A vérben lévő bázistöbblet értéke. Annak megállapítására szolgál, hogy a sav-bázis imbalansz túlnyomórészt respirációs, anyagcsere- vagy vegyes sav-bázis zavar-e,
- Standard bikarbonát,
- A modern vérgázelemzők a következőket is mérik: Egyes elektrolitok (pl. Na+, K+, Cl-, Ca2+), vércukor, hemoglobin, methemoglobin és karboxi-hemoglobin koncentrációja,
Normál értékek
- paCO2: 35–45 Hgmm,
- SaO2: ≥95%,
- pH: 7,35-7,45,
- HCO-3: 21-27 mEq/L,
- Bázisfelesleg: -2-3 mmol/l,
- A nyugalmi paO2 >80 mm Hg normálisnak tekinthető,
Procedúra
- Az a. radialis átszúrása előtt módosított Allen-tesztet kell végezni a kéz kollaterális keringésének értékeléséhez,
- A csukló alatt manuális nyomást gyakorolunk mindkét artériára, a kezet felemeljük, és arra kérjük a beteget, hogy körülbelül 30 másodpercig szorítsa ökölbe a kezét, hogy átmeneti iszkémiát idézzünk elő, ami a kéz elsápadásához vezet,
- A nyomást az a. ulnaris felől oldjuk fel és, ha a páciens keze gyorsan visszanyeri normális színét, a kollaterális keringés ép,
- Interpretáció: A vizsgálat eredménye normális, ha a beteg keze gyorsan visszanyeri a normális színét. A vizsgálat negatív és kórosnak tekinthető, ha a beteg keze részben sápadt marad,
- Az artériás vérvétel történhet a radiális artériából vagy egy behelyezett artériás katéterből.
Értékelés
- pH értékelése (ref.: 7,35-7,45):
- pH <7,35 (acidémia) → a primer eltérés acidózis,
- pH >7,45 (alkalémia) → a primer eltérés alkalózis,
- pCO2 (ref.: 33–45 Hgmm) értékelése annak megállapításához, hogy a primer sav-bázis eltérés légzési vagy metabolikus eredetű-e:
- Ha a pH és a pCO2 ellentétes irányba változik → légzési zavar,
- pH ↓ és pCO2 ↑ → respiratorikus acidózis,
- pH ↑ és pCO2 ↓ → respiratorikus alkalózis,
- Ha a pCO2 és a pH ugyanabba az irányba változik → anyagcsere zavar,
- pH ↓ és pCO2 ↓ → metabolikus acidózis,
- Ezen a ponton kell kiszámolni az anion rést,
- pH ↑ és pCO2 ↑ → metabolikus alkalózis,
- Kevert savbázis zavarok állhatnak fenn, ha:
- A pCO2 vagy HCO-3 abnormális, de a pH normális (vagy nem a vártnak megfelelően változott, pl. nagyon magas pCO2 és enyhe acidózis),
- pCO2 és HCO-3 elmozdulás vezet acidózishoz (pCO2 ↑ és HCO-3 ↑) vagy alkalózishoz (pCO2 ↓ és HCO-3 ↑) felé,
- A vártnál kisebb vagy nagyobb kompenzáció,
- A HCO-3 értékelése (ref.: 22–28 mEq/l):
- Magas: Metabolikus alkalózis vagy kompenzált respiratorikus acidózis,
- Normál: Nem kompenzált légzőszervi zavarok,
- Alacsony: Metaboliukus acidózis vagy kompenzált respiratorikus acidózis,
- pO2 értékelése:
- Magas: Hiperoxia,
- Alacsony: Hipoxia,
- Példa:
- pH = 7.5, pCO2 = 20 Hgmm, HCO-3 = 22 mEq/L, pO2 = 70 Hgmm,
- Alkalózis (pH ↑), légzési zavar (pCO2 ↓), nem kompenzált (normál HCO-3), hipoxémia (pO2 ↓): Nem kompenzált respiratorikus acidózis hipoxémiával.
A sav-bázis zavarok és élettani jellemzőik összefoglalása
Továbbiékért ld. "Az ionok élettani szerepe és az elektrolit homeosztázis zavarai".
Patofiziológia
Definíciók
- Leírás:
- A sav-bázis egyensúly jellemzésére a pH-t használjuk,
- A pH a pondus Hydrogeni (hidrogén potenciál) rövidítése, a H+ koncentráció származtatott értéke (nincs mértékegysége),
- A plazma H+ koncentrációja nagyon alacsony, 40 nmol/L (7,4),
- A 40 nmol/L-es H+ koncentráció az a miliő, amiben a fehérjék a funkciójukat el tudják látni,
- A pH állandósága az izohidria,
- Sav-bázis folyamatok: Metabolikusnak minősül, ha a primer zavar a bikarbonát (HCO-3) koncentráció változásának következménye; respiratorikusnak minősül, ha a zavar a vérben lévő szén-dioxid parciális nyomásának (pCO2) változásának következménye,
- Acidózis: Azok a folyamatok, amelyek révén a H+ koncentráció megnövekszik,
- Alkalózis: Azok a folyamatok, amelyek során a H+ koncentráció csökken,
- pH skála:
- Logaritmikus skála, amely egy oldat savasságát vagy lúgosságát fejezi ki a H+ koncentráció alapján (pH = -log[H+]),
- A semleges pH 7; az alacsonyabb értékek acidotikusak, a magasabbak lúgosak,
- A vér pH-értékének eltérései:
- Acidémia: Kórosan alacsony vér-pH (pH <7,35),
- Alkalémia: Kórosan magas vér-pH (pH >7,45).
A sav/bázis imbalansz
- A Henderson-Hasselbalch-egyenlet lehetővé teszi a pH kiszámítását a HCO-3és pCO2 értékekből: pH = 6,1 + log([HCO-3]/[0,03 × pCO2]),
- 6,1 = A szénsav pKa értéke,
- 0,03 = A pCO2 oldhatósági állandója.
| Respirációs acidózis | Respirációs alkalózis | Metabolikus acidózis | Metabolikus alkalózis | |
|---|---|---|---|---|
| pH | ↓ | ↑ | ↓ | ↑ |
| pCO2 | ↑ | ↓ |
|
|
| Bikarbonát |
|
|
↓ | ↑ |
| Mechanizmus |
|
|
|
|
| Kompenzációs mechanizmusok a sav-bázis zavarokban |
|
|
|
|
Diagnosztika
A sav-bázis zavarok diagnosztikai megközelítése
- Kezdeti klinikai értékelés: A legvalószínűbb kiváltó ok azonosítása,
- Ne maradjanak el a laborvizsgálatok: ABG és BMP,
- Az elsődleges sav-bázis zavar meghatározása a pH, a pCO2 és HCO-3 segítségével,
- Számítsd ki a várható kompenzációs (vagy másodlagos) választ:
- Vegyes sav-bázis zavar: A várt kompenzációs válasz eltér a laboratóriumi értékektől;
- Vegyes sav-bázis zavar: ≥2 elsődleges sav-bázis zavar egyidejű jelenléte (pl. respiratorikus alkalózis és metabolikus acidózis szalicilát-mérgezésben). Gyakran a HCO2 és a pCO2 jelentős változása és a vártnál kisebb vagy nagyobb kompenzációs válaszok mellett közel normális artériás pH-val jellemezhető,
- Nem vegyes sav-bázis zavar: A várt kompenzációs válasz megegyezik a labor-értékekkel,
- További diagnosztikai vizsgálatok (a mechanizmus és az ok meghatározására), pl.:
A gondos klinikai értékelés fontos első lépés a sav-bázis zavarok felmérésében. Ezek fontos diagnosztikai támpontokat adhat, amelyek segíthetnek a kiváltó ok meghatározásában.
Az első vérgáz analízis
- Javasolt megközelítés:
- Értékeld a vér pH-t (ref.: 7,35-7,45),
- Értékeld a HCO-3értéket (ref.: 22-28 mEq/L),
- Értékeld a PCO2-t (ref.: 33-45 Hgmm),
- Interpretáció:
- pH <7,35 (acidémia): Az primer zavar az acidózis,
- pH ↓ és CO-3: ↓ Metabolikus acidózis,
- pH ↓ és pCO2 ↑: Respiratorikus acidózis,
- pH >7,45 (alkalémia): Az primer zavar az alkalózis,
- ↑ pH és ↑ HCO-3: Metabolikus alkalózis,
- ↑ pH és ↓ PCO2: Respiratorikus alkalózis,
- További megfontolások (a sav-bázis állapot értékeléséhez nem szükséges, de a vérgáz elemzéshez szükséges):
- A CO2 kiértékelése:
- Magas: Hiperoxémia: A szövetek szuperoxigenicáiója (azaz artériás oxigénparciális nyomása >120 Hgmm). Oxigén-toxicitáshoz vezethet,
- Alacsony: Hipoxémia: Az artériás vér csökkent oxigéntartalma. Jellemzően <80 Hgmm oxigénparciális nyomást (PaO₂) és/vagy 95% alatti oxigén-szaturációt eredményez.
- Ld. még "Légzési elégtelenség".
A centrális vénás vérgázértékek korrekciói
A vénás vérgáz (VBG) referenciaértékei eltérnek az ABG-értékektől; a centrális VBG-eredmények korrigálhatók, hogy megközelítsék az ABG-értékeket.
- Artériás pH = Vénás pH + 0,03-0,05 egység,
- Artériás PCO2 = Vénás PCO2 - 5 Hgmm.
Sav-bázis korrekció
- Definíció: Fiziológiai változások, amelyek sav-bázis zavarok esetén a test normál pH-értékének fenntartására irányuló kísérlet során következnek be,
- Anyagcserezavarok esetén: Rapid, perceken belüli kompenzáció a percventilláció változásán keresztül,
- Légzési zavarok esetén: Jellemzően lassú, több órán és napon át tartó kompenzáció a vizelet pH-értékének változásán keresztül,
- Értékelés és értelmezés:
- Primer respirációs zavarok:
- Mért HCO-3 >várt HCO-3: Metabolikus alkalózis a légzési zavar mellett,
- Mért HCO-3 <várt HCO-3: Légzési zavar mellett metabolikus acidózis is,
- Primer anyagcserezavarok:
- A mért PCO2 > várt PCO2: Respirációs acidózis a metabolikus zavar mellett,
- A mért PCO2 < várt PCO2: Metabolikus zavar mellett respiratorikus alkalózis.
| Primer sav-bázis eltérések | Várható kompenzáció | |
|---|---|---|
| Metabolikus acidózis |
|
|
| Metabolikus alkalózis |
|
|
| Respirációs acidózis | Akut |
|
| Krónikus |
|
|
| Respirációs alkalózis | Akut |
|
| Krónikus |
|
|
A mért kompenzációs válasz és a várt kompenzációs válasz közötti eltérés másodlagos sav-bázis zavarra utal.
A primer anyagcserezavarok esetén a légzési kompenzáció gyorsan (órákon belül) kialakul, míg a primer légzési zavarok esetén a metabolikus kompenzáció kialakulása 2-5 napot is igénybe vehet.
Metabolikus acidózis
Diagnosztikai megközelítés
- Az anion gap kiszámítása az első lépés a metabolikus acidózis értékelésében,
- Az elektromos semlegesség fenntartása megköveteli, hogy a kationok összkoncentrációja megközelítse az anionokét,
- anion gap: A mért kationok és a mért anionok koncentrációja közötti különbség,
- Magas anion gap: A szerves savak, például laktát, ketonok (pl. béta-hidroxibutirát, acetoacetát), oxálsav, hangyasav vagy glikolsav megnövekedett koncentrációja, a Cl- kompenzáló emelkedése nélkül,
- Normál anion gap: Primer HCO-3 veszteség, amelyet az emelkedett Cl- kompenzál,
- A képletekben a mért plazma nátriumot (Na+), nem pedig a korrigált plazma Na+-t kell alkalmazni, még akkor is, ha a glükózszint magas.
| Anion gap (anion rés) | Plazma anion gap |
|
|---|---|---|
| Vizelet anion gap |
|
|
| Ozmoláris gap (ozmoláris rés) | Plazma ozmoláris rés |
|
| Vizelet ozmoláris rés |
|
|
| delta gap |
|
|
|
||
Magas anion gap acidózis
- Az endogén szerves savak felhalmozódásának kizárása:
- Zárd ki a ketoacidózist: Fontold meg a ketonszint mérését a vizeletben vagy a plazmában (pl. béta-hidroxibutirát),
- Zárd ki a laktát acidózist: Mérd és ellenőrizd a laktátszinteket,
- Zárd ki az urémiát: Mérd és vizsgáld a BUN- és kreatininszintet,
- Vedd figyelembe az exogén szerves savak felhalmozódását (orális bevitel) mint okot: pl. ha az ok tisztázatlan, vagy kezdetben, ha a beteg kómában van,
- Fontold meg a plazma vagy vizelet toxikológiai szűrővizsgálat elvégzését,
- Számítsd ki a plazma ozmoláris rést: Ha emelkedett (≥10 mOsm/kg), vedd figyelembe a propilénglikolt, etilénglikolt, dietilénglikolt, metanolt és izopropanolt mint lehetséges okokat,
- A delta gap kiszámítása az egyidejű sav-bázis zavarok kizárása érdekében.
| Mechanizmus | Okok |
|---|---|
| Az endogén szerves savak felhalmozódása |
|
| Az exogén szerves savak felhalmozódása |
|
Egyidejű sav-bázis zavarok
- A vizelet anion gap kiszámítása:
- Negatív lelet: Az acidózis valószínűleg a bikarbonátvesztés miatt következik be,
- Pozitív lelet: Az acidózis valószínűleg a csökkent renális savkiválasztás következménye,
- Fontold meg a vizelet ozmoláris résének kiszámítását:
- Előnyben részesül a vizelet anion gappal szemben, ha a vizelet pH-értéke >6,5 vagy a vizelet Na+ értéke <20 mEq/L,
- A vizelet ozmoláris rés ↓ (<80-100 mOsm/kg) a vizeletammónium-kiválasztás károsodására utal.
Delta gap
- Delta gap: <1 : A magas anion gap metabolikus acidózis mellett hiperklorémiás vagy normál anion gap metabolikus acidózis is fennáll,
- A HCO-3 csökkenés mértéke sokkal nagyobb, mint a negatív töltésű szerves savak koncentrációjának növekedése. Egy további folyamat is jelen van, amely csökkenti a HCO-3 szintet,
- Ez az eredmény akkor is megfigyelhető, ha egyidejű respiratórikus alkalózis áll fenn,
- Delta gap: 1-2 : Csak magas anion rés metabolikus acidózis van jelen. A negatív töltésű szerves savak koncentrációjának növekedése hasonló a HCO-3 csökkenéséhez,
- Delta gap: >2: A magas anion gap metabolikus acidózis mellett metabolikus alkalózis is jelen van,
- A HCO-3 csökkenés mértéke sokkal kisebb, mint a negatív töltésű szerves savak koncentrációjának növekedése. Ekkor egy további folyamat is jelen van, amely megakadályozza a HCO-3 csökkenését,
- Ez akkor is megfigyelhető, ha egyidejűleg respirációs acidózis is van.
Normál anion gap metabolikus acidózis
- Számítsd ki a vizelet anion-rést:
- Negatív vizelet anion gap: A savasodás valószínűleg a bikarbonátvesztés következménye,
- Pozitív vizelet anion rés: Az elsavasodás valószínűleg a csökkent renális savkiválasztás következménye,
- Fontold meg a vizelet ozmoláris résének kiszámítását:
- Előnyben részesül a vizelet anion réssel szemben, ha a vizelet pH-értéke >6,5 vagy a vizelet Na+ értéke <20 mEq/L,
- A vizelet ozmoláris rés ↓ (<80-100 mOsm/kg) a vizeletammónium-kiválasztás károsodására utal.
| Mechanizmus | Okok |
|---|---|
| Bikarbonátvesztés (negatív vizelet anion gap) |
|
| Csökkent vese savkiválasztás (pozitív vizelet anion gap) |
|
Abnormális anion gap metabolikus acidózis nélkül
- Az alacsony anion gap etiológiája:
- Hipoalbuminémia → nem mért anionok ↓ anion rés ↓
- Paraproteinémia (pl. myeloma multiplexben), súlyos hiperkalcémia, súlyos hipermagnezémia és/vagy lítiumtoxicitás → nem mért kationok ↑ → anion gap ↓
- A magas anion gap etiológiája:
- Súlyos hiperfoszfatémia → nem mért anionok ↑ → anion rés ↑
- Súlyos hipokalcémia és/vagy hipermagnezémia → nem mért kationok ↓ → anion rés ↑
Metabolikus alkalózis
Diagnosztikai megközelítés
- Értékeld a beteg vérnyomását és volumen státuszát,
- Fontold meg az exogén bevitt anyagok bevitelének lehetőségét (pl. hashajtók, kalcium, lúgterhelés, vízhajtók),
- Vizsgáljuk a BMP- és plazma-kalcium-, vizelet-klorid- és vizelet-káliumszintet,
- Alacsony vizelet-kloridszint (<25 mEq/L): Klorid reszponzív metabolikus alkalózis → ez kloridhiányból eredő metabolikus alkalózis, amely NaCl vagy KCl formájában történő kloridpótlással korrigálható,
- Magas vizelet-kloridszint (>40 mEq/L): Kloridrezisztens metabolikus alkalózis → ellenőrizd a vizelet káliumszintjét; Ez egy metabolikus alkalózis, amely nem reagál a NaCl vagy KCl formájában történő kloridpótlásra,
- Magas vizelet káliumszint (>30 mEq/L): Vizsgáld a vérnyomást,
- Emelkedett vérnyomás: A mineralokortikoid-túlsúlyt tekinthető lehetséges oknak,
- Alacsony vagy normális vérnyomás: Gitelman-szindróma vagy Bartter-szindróma, mint lehetséges ok. A vizeletkalcium segíthet különbséget tenni a kettő között: Gitelman-szindrómában a vizelet kalciumszintje alacsony, Bartter-szindrómában pedig magas,
- Alacsony vizelet káliumszint (<20 mEq/L): A hashajtókkal való visszaélés lehetséges oka.
| Mechanizmus | Okok |
|---|---|
| Kloridreszponzív metabolikus alkalózis (vizelet-klorid <25 mEq/L) |
|
| Klorid-rezisztens metabolikus alkalózis (vizelet-klorid >40 mEq/L) |
|
Légzési zavarok
Respirációs acidózis
- A várható krónikusságot a klinikai megjelenés alapján a következő szabály alapján állapítsd meg:
- A HCO-3 1 mEq/L-rel növekszik minden 10 Hgmm-nyi 40 Hgmm feletti pCO2-emelkedés után: Akut respiratórikus acidózisra utal,
- A HCO-3 4-5 mEq/L-rel növekszik minden 10 Hgmm-nyi 40 Hgmm feletti pCO2-emelkedés után: Krónikus acidózisra utal.
| Mechanizmus | Okok |
|---|---|
| Akut respiratorikus acidózis |
|
| Krónikus respiratorikus acidózis |
|
Respirációs alkalózis
- A várható krónikusságot a klinikai megjelenés alapján a következő szabály alapján állapítsd meg:
- A HCO-3 2 mEq/L-rel csökken minden 10 Hgmm-nyi 40 Hgmm feletti pCO2-csökkenés után: Akut acidózisra utal,
- A HCO-3 4-5 mEq/L-rel csökken minden 10 Hgmm-nyi 40 Hgmm feletti pCO2-csökkenés után: Krónikus acidózisra utal.
| Mechanizmus | Okok |
|---|---|
| Akut respiratorikus alkalózis |
|
| Krónikus respiratorikus alkalózis |
|
Gasztrointesztinális okok
| GI eltérés | Sav-bázis eltérés | Cl- | K+ | Na+ |
|---|---|---|---|---|
| Súlyos hasmenés vagy hashajtók használata |
|
|
↓ |
|
| Hosszan tartó hányás vagy nazogasztrikus reszorpció |
|
↓ |
|
|
A súlyos hasmenés során a bikarbonátban gazdag folyadék elvesztése non-anion gap metabolikus acidózist okozhat.