Enzimek és a biokatalízis
Az enzimek áttekintése
Az enzim egy kémiai átalakulást segítő molekula. Olyan fehérjék, amelyek szubsztrátokra hatnak, és kémiai reakciókat katalizálnak a sejtekben. Az enzimek abban az értelemben specifikusak, hogy minden egyes enzim csak néhány, egymással szorosan összefüggő szubsztráttal reagál. Egyes enzimek megfelelő működéséhez kofaktorokra (biotin, lipoamid, kobalamin) van szükség. Az enzimek denaturálódhatnak a hőmérséklet vagy a pH változása miatt. Az enzimeket az általuk katalizált reakció típusa alapján oxidoreduktáz, transzferáz, hidroláz, liáz, ligáz és izomeráz csoportokba klasszifikálhatók. Az enzimkinetika az enzimreakciók sebességének leírására fogalom, amelyet a Michaelis-Menten- és a Lineweaver-Burk-egyenlet segítségével határozunk meg. Ezek az egyenletek annak értékelésére is alkalmasak, hogy a különböző típusú enzimgátlók hogyan befolyásolják a reakció sebességet. Az enzimhiány olyan súlyos betegségeket eredményezhet, mint a Lesch-Nyhan-szindróma, a Gaucher-kór és a fenilketonúria.
Áttekintés
- Kémiai reakciókat katalizáló komplex proteinek,
- Olyan szubsztrátokra hatnak, amelyek vagy hasíthatók, vagy új termékké kapcsolhatók (pl. szénsav-anhidráz enzim → CO2 + H20 ⇄ H2CO3),
- Létfontosságúak az élethez; ha nem léteznének enzimek, a sejtreakciók nem zajlanának le elég gyorsan az élet fenntartásához,
- Az enzimhiány súlyos betegségekhez vezethet (pl. Lesch-Nyhan-szindróma),
- Az enzim nevét általában a katalizált reakció és az "-áz" utótag alapján alakítjuk ki: pl. az olyan enzim, amely hidroxilcsoportokat (OH-) ad hozzá egy molekulához, a következőképpen alakul: hidroxil + -áz → hidroxiláz.
Az enzimek általános karakterisztikája
- Aktív hely (kötőhely): Egy adott enzimen egy adott szubsztrát kötőhelye,
- Specificitás:
- Az enzimek nagyon specifikusak a szubsztrátjukra és a termékükre,
- Van néhány kivétel, például a proteázok, amelyek a proteineket peptidekre bontják az emésztőrendszerben,
- Sebesség: Az enzimek 106-1011-szeresére gyorsítják a reakciókat,
- Koenzimek:
- Sok enzimnek szüksége van koenzimekre, amelyek lehetővé teszik, hogy a szubsztráton kifejthessék hatásukat,
- A koenzimek általában fémionokból vagy vitaminokból származó kis szerves molekulák,
- Az enzimatikus reakciókban részt vevő fémionokat kofaktoroknak nevezzük. Ezért a kofaktorok a koenzimek egy altípusát képezik. Nagyon gyakran a "kofaktor" és a "koenzim" kifejezéseket szinonimaként használják,
- Termodinamika:
- Az enzimek nem befolyásolják a szubsztrátok vagy a termékek energiaszintjét (a felszabaduló szabad energia nem változik),
- Az enzimek képesek csökkenteni a reakció elindításához szükséges aktiválási energiát,
- Az enzimatikus reakciók sebessége a hőmérséklettel nő (az embernél 37 °C-ig),
- pH:
- Vmax: Az a maximális sebesség, amellyel egy enzim képes katalizálni egy reakciót (azaz amikor az enzim aktív helyei telítettek szubsztráttal),
- A pH változása az enzimek denaturációját okozhatja (bár ez enzimspecifikus),
- Példa: A pepszin a gyomor savas környezetében (pH ∼1,5-2) működik a legjobban, majd a duodénumban inaktiválódik, amikor a hasnyálmirigyből bikarbonát szabadul fel, ami a pH-t >7-re emeli.
Gibbs-energia
Az enzimatikus reakciók energiája (ΔG) általában az ATP- vagy GTP-kötések lebontásából (hidrolízis) származik. Az enzimatikus reakciók spontán vagy nem spontán módon is végbemehetnek. Az alábbiakban az energia és az enzimatikus aktivitás közötti összefüggéseket mutatjuk be:
- Ha az energia (ΔG) <0 (exergonikus): A reakciók spontán végbemennek (gyakran irreverzibilisen),
- Ha az eneriga (ΔG) >0 (endergonikus): A reakciókhoz energiára van szükség (ATP-ből vagy GDP-ből),
- Ha az energia (ΔG) = 0 (kiegyensúlyozott energia): A reakció egyensúlyban van (reverzibilis).
Enzimtípusok
| Enzim osztály | Funkció | Szubtípus | Példák |
|---|---|---|---|
| Oxireduktázok | Redoxi reakciókat katalizálnak |
|
|
|
|||
|
|||
|
|||
| Transzferázok | Funkcionális csoportok transzportja |
|
|
|
|
||
|
|||
|
|||
| Hidrolázok | A kovalens kötések felbontása víz hozzáadásával |
|
|
|
|||
|
|||
|
|
||
|
|
||
| Lizázok | A redoxi reakcióktól vagy hidrolízistől eltérő reakciókban kovalens kötéseket képeznek vagy bontanak |
|
|
|
|||
|
|||
| Izomerázok | A szubsztrátot izomerré alakítja |
|
|
|
|
||
| Ligázok (néha szintetázoknak is nevezik) |
Molekulákhoz kapcsolódik, amely energiaigényes (pl. ATP, acetil-CoA, metilmalonyl-CoA) |
|
|
|
|
Energia hordozók
| Alap molekula | Átvitt csoport | Energia hordozó | Felszabadult energia | Lokalizáció |
|---|---|---|---|---|
| ADP |
|
|
|
|
| GDP |
|
|
|
|
| Kreatin |
|
|
|
|
| CoA |
|
|
||
| Piruvát |
|
|
|
Kofaktorok
| Kofaktor | Vitamin | Reakció |
|---|---|---|
| Tiamin-pirofoszfát (TPP) |
|
|
| FMN/FMNH2 |
|
|
| FAD+/FADH2 |
|
|
| NAD+/NADH |
|
|
| NADP/NADPH |
|
|
| Koenzim A |
|
|
| Piridoxál foszfát |
|
|
| Biotin |
|
|
| Tetrahidrofolát |
|
|
| Kobalamin |
|
|
| S-Adenozil-metionin (SAM) | - |
|
| Lipoamid | - |
|
| Aszkorbinsav |
|
|
| Filokinon |
|
|
| Tetrahidrobiopterin, | - |
|
| ATP | - |
|
Sebesség korlátozó enzimek
| Útvonal | Enzim | Stimuláció | Inhibíció |
|---|---|---|---|
| Glikolízis |
|
|
|
| Glükoneogenezis |
|
|
|
| Citromsav ciklus |
|
|
|
| Glikogenezis (glikogén szintézis) |
|
||
| Glikogenolízis |
|
||
| Pentóz foszfát út (HMP sönt) | |||
| De novo pirimidin szintézis |
|
|
|
| De novo purin szintézis |
|
|
|
| Urea-ciklus | - | ||
| Zsírsav szintézis |
|
|
|
| Béta-oxidáció |
|
|
|
| Ketogenezis | - | - | |
| Koleszterin szintézis |
|
|
Enzimkinetika
Michaelis-Menten kinetika
Egy enzimatikus reakció leírása
- Hiperbolikus görbével rendelkező enzimatikus reakciók (leggyakoribb, pl. alkohol-dehidrogenáz az etanol oxidációjában): E + S ⇄ ES → E + P,
- [E] = Enzim,
- [S] = Szubsztrát,
- [P] = Produktum,
- [V] = Velocitás,
- A szigmoid kinetikájú enzimatikus reakciók kooperatív kötődésre utalnak (pl. oxigén a hemoglobinhoz).
Michaelis-Menten-egyenlet
- Egyenlet: v = Vmax [S] / (Km + [S]),
- Maximum sebesség (Vmax):
- Az a maximális sebesség, amellyel egy enzim képes katalizálni egy reakciót,
- Közvetlenül arányos az enzim koncentrációjával,
- Michaelis-állandó: (Km): Az a szubsztrátkoncentráció, amelynél az enzimek aktív helyeinek fele kötődik a szubsztráthoz,
- A reakciósebesség a Vmax fele, amikor a Michaelis-állandó koncentrációját elérjük,
- Fordítottan arányos az enzim szubsztrát iránti affinitásával: Enzimaffinitás ↑ → Km ↓.
Lineweaver-Burk egyenlet és grafikon
Egyenlet
- A Lineweaver-Burk-egyenlet a Michaelis-Menten-egyenlet kettős reciproka, ahol a V = Vmax [S] / Km + [S] (ha [E] állandó marad), 1 / v = Km / Vmax × 1/[S] + 1 / Vmax lesz,
- Az enzimkinetikát nem hiperbola, hanem lineáris grafikonon ábrázolja,
- Az egyenlet különösen fontos a gyógyszerek enzimekre gyakorolt hatásának meghatározásához.
Grafikon
- Metszéspont az y-tengellyel: 1/Vmax, minél távolabb van a nullától, annál kisebb a Vmax,
- Metszéspont az x-tengellyel: 1/-Km, minél közelebb van a nullához, annál alacsonyabb az affinitás és annál magasabb a Km,
- Meredekség: Km/Vmax.
A Michaelis-Menten kinetikát tekintve az enzimreakció legfontosabb paraméterei a Lineweaver-Burk diagramon láthatók: Az y-tengelyen a reakciósebesség reciproka, az x-tengelyen a szubsztrát koncentráció reciproka van feltűntetve. A Vmax reciproka közvetlenül az egyenes és az y-tengely metszéspontjából, míg a Km reciproka (negatív előjellel) az egyenes és az x-tengely metszéspontjából vehető. Az értékeket azonosíthatjuk az egyenes meredekségével is, mivel a meredekséget a Km és a Vmax hányadosából számítjuk.
A gyógyszer-válasz dinamika
| Paraméter | Nem kompetitív inhibitor | Nincs kompetíció szubsztráttal | Kompetitív inhibitor | |
|---|---|---|---|---|
| Reverzibilis | Irreverziblis | |||
| Hasonló a szubsztráthoz |
|
|
|
|
| Hatás a megnövekedett [S]-re |
|
|
|
|
| Kötőhely |
|
|
|
|
| Hatás a Km-re |
|
|
|
|
| Hatás a Vmax-ra |
|
|
|
|
| Farmakodinámiás hatás |
|
|
|
|