Aminosavak és fehérjék
Tartalom
- Aminosavak
- A nonesszenciális aminosavak szintézise
- Az aminosav-metabolizmussal kapcsolatos patológiák
Aminosavak
Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek egy karboxilcsoporthoz kapcsolt szénatomból, hidrogénatomból, aminocsoportból és egy R csoportból (oldallánc) állnak. Emberben (és más eukariótákban) 21 különböző proteinogén aminosav létezik (amelyek közül 20-at a DNS kódol), valamint a szelenocisztein, amely egy speciális transzlációs mechanizmus révén integrálódik. Az aminosavak feloszthatók esszenciális aminosavakra (a szervezet nem tudja szintetizálni) és nem esszenciális aminosavakra (a szervezet szintetizálja). Az aminosavszármazékok közé tartozik a glicin, glutamát, hisztidin, arginin, triptofán és fenilalanin. Az aminosav katabolizmus olyan folyamatok összessége, amelyek mindegyikének meghatározott célja van, ideértve a metabolikus üzemanyagok (pl. piruvát, acetil-CoA) előállítását, újrafelhasználást az új fehérjék szintézisében, valamint az aminosavszármazékok létrehozását.
Áttekintés
Struktúra
- Az aminosav egy szénatomhoz kapcsolódik:
- Karboxilcsoport (-COOH),
- Hidrogénatom,
- Aminocsoport (-NH2),
- Változó R csoport (oldallánc): Meghatározza az egyedi tulajdonságokat,
- Csak az L-konfigurációjú aminosavak épülnek be a fehérjékbe,
- Emberben 21 standard proteinogén aminosav van:
- 20-at a DNS kódol a fehérjeszintézishez,
- A szelenocisztein egy speciális transzlációs újrakódolás révén keletkezik.
Tulajdonságok
| Csoport | Aminosav | Szintézis | Katabolikus produktum |
|---|---|---|---|
| Esszenciális |
|
|
|
|
|
||
|
|||
| Nonesszenciális |
|
|
|
|
|||
|
|||
| Jellemzők | Hidrofóbok | Hidrofilek |
|---|---|---|
| Elhelyezkedés a fehérje hajtogatása során |
|
|
| R-csoport |
|
|
| Példák |
|
|
Sav-bázis tulajdonságok
- Áttekintés:
- Az aminosavak nettó töltése és így polaritása a környező pH és a rendelkezésre álló protonoktól függ. A töltéssel rendelkező aminosavak polárossá/hidrofillé válhatnak,
- Savdiszociációs állandó (pKa):
- A gyenge sav vagy bázis erősségét jelzi,
- Az a pH, amelyben az ionizált és nem ionizált formák azonos koncentrációban vannak jelen,
- Valamennyi aminosavnak legalább két ionizálható csoportja van, amelyek mindegyikének megvan a maga pKa értéke,
- Az α-karboxil-csoport pKa értéke = 2,
- Az α-aminocsoport pKa értéke = 9-10,
- A savas/bázikus aminosavak más pKa-val rendelkeznek ionizálható oldallánc-csoportjuk miatt, amely változó,
- Savas aminosavak: Az oldalcsoportok negatív töltésűek (mindkettő pKa értéke ∼4),
- Asp,
- Glu,
- Bázikus aminosavak:
- Gyengén bázikus: Az oldalsó csoportnak nincs töltése (∼7,4),
- His: pKa = 6,
- Az imidazolgyűrűből származó 2 nitrogén mind bázikus, mind savas tulajdonságokat ad (amfoter). Az alacsony pKa ellenére is bázikusnak tekinthető, mert a bázikus nitrogén (a szabad elektronokkal együtt) egy donorcsoport protonjához kapcsolódhat, majd a savas nitrogénon keresztül továbbadhatja egy másik csoportnak,
- Az oldalsó csoportok pozitív töltésűek. Megtalálhatók a hisztonokban, amelyek a negatív töltésű DNS-t kötik meg,
- Lys: pKa = 10,5,
- Arg: pKa = 12,5.
Aminosav-származékok
- Glicin:
- (+ szukcinil-CoA + piridoxin) → porfirin → hem,
- (+ aszpartát + glutamin) → purinok,
- Glutamát:
- Hisztidin (+ piridoxin) → hisztamin + CO2 (dekarboxilezés),
- Arginin:
- (+ NADPH + tetrahidrobiopterin) → nitrogén-oxid,
- Karbamid,
- A kreatinin arginin + glicinből szintetizálódik,
- Triptofán:
- (+ piridoxin + riboflavin) → niacin (= B3-vitamin) → NAD+/NADP+,
- (+ tetrahidrobiopterin + piridoxin) → szerotonin → melatonin,
- Fenilalanin:
Az aminosavak katabolizmusa
Áttekintés
- A fehérje katabolizmus során az aminosavak különböző anyagcsere folyamatokon mennek keresztül, különböző célokkal, beleértve:
- Aminosav katabolizmus, amely az alábbiak szintéziséhez vezet:
- Metabolikus üzemanyagok (pl. piruvát, acetil-CoA képződése),
- Karbamid a felesleges nitrogén kiválasztására,
- Újrafelhasználás az új fehérjék szintézisében:
- Aminosav származékok létrehozása,
- A metabolizmus lokalizációja:
- Esszenciális aminosavak: Alapvetően a májban,
- Nonesszenciális aminosavak: Szerte a testben,
- Az aminosavak anyagcseréje:
- Biokémiai reakciók:
- Az aminocsoport hasítása (transzaminálás vagy dezaminálás útján),
- A karboxilcsoport hasítása (dekarboxilezés útján),
- A piridoxál-foszfát (PLP) fontos kofaktor, a B6-vitamin származéka, amely a szerin transzaminálásában, dekarboxilezésében és dezaminálásában kerül alkalmazásra,
- Az aminosavak szénvázának katabolizmusa: Újra felhasználható a szénhidrát- vagy lipid-anyagcsere, vagy a citromsav-ciklus részeként,
- Urea ciklus: A felesleges nitrogén az urea ciklus révén karbamiddá alakul, és kiválasztódik a vizelettel.
Az aminosav metabolizmus biokémiai reakciói
Transzamináció
- Leírás: Aminosav csoport átvitele egy aminosavról egy α-ketoacid csoportra lebontás céljából vagy α-ketosavra nonesszenciális aminosav szintézis céljából,
- Enzimek:
- Transzaminázok, különösképpen:
- Alanin-aminotranszferáz (ALT),
- Aszpartát-aminotranszferáz (AST),
- Fontos kofaktor: Piridoxal-foszfát (PLP), a B6-vitamin származéka, transzaminációs és dekarboxiáliciós reakciókhoz,
- Lokalizáció: A transzaminázok a test legtöbb sejtjében megtalálhatók, de a koncentrációjuk nagyobb a májban és a szívben,
- Leggyakoribb példák:
- ALT: Alanin + α-ketoglutarát ⇄ piruvát + glutamát,
- AST: Aszpartát + α-ketoglutarát ⇄ oxaloacetát + glutamát,
- Az összes aminosav (a treonin és a lizin kivételével) a katabolizmusa bizonyos pontján transzamináción megy keresztül.
A glutamát az aminosavak metabolizmusának fontos része, a legtöbb transzaminációs reakcióban részt vesz.
Deamináció
- Leírás: Reakció, amelyben az aminosavból egy aminocsoport ammóniumként szabadul fel,
- Példák:
- Glutamát-dehidrogenáz: Glutamát + NAD (P)+ + H2O ⇄ α-ketoglutarát + NH+4 + NAD(P) H + H+,
- Szerin-dehidratáz: Szerin + PLP ⇄ NH+4 + piruvát,
- Glutamináz: Glutamin + H2O → glutamát + ammónium (irreverzibilis),
- Aszparagináz: Aszparagin + H2O → aszpartát + ammónium (irreverzibilis).
Dekarboxiláció
- Leírás: Az aminosavak α-karboxilcsoportjának felszabadulása a CO2 hasításával,
- Példa: Biogén aminok szintézise aromás L-aminosav-dekarboxiláz (más néven DOPA-dekarboxiláz) útján, amely szintén PLP-t használ.
Az aminosavak szénvázának katabolizmusa
| Kategória | Aminosav | Anyagcsere út |
|---|---|---|
| Glükogén aminosavak |
|
|
| Glükogén/ketogén aminosavak |
|
|
| Ketogén aminosavak |
|
|
Az aminosavak szénváz anyagcseréje
- Glükogén aminosavak:
- Piruváttá és a citromsav ciklus metabolitjaivá metabolizálódik, majd:
- CO2-vé oxidálódik a citromsav ciklusban az energia előállításához VAGY
- A glükoneogenezis szubsztrátjaként felhasználódik,
- Melléktermékek:
- Piruvát:
- A glicin, az alanin, a szerin és a cisztein terméke,
- Treonin → glicin és szerin → piruvát,
- Szukcinil-CoA:
- Metionin és valin: A propionil-CoA és metilmalonil-CoA révén szukcinil-CoA-vá metabolizálódik,
- Metionin-ciklus: Metionin → S-adenozil-metionin (SAM) → S-adenozil-homocisztein → homocisztein → metionin,
- S-adenozil-metionin (SAM): Fontos szerepet játszik a metilációs folyamatokban, mint kofaktor (metilcsoportját anabolikus utakra adja),
- Homocisztein: A SAM demetilizációja homociszteint eredményez, amely tovább metabolizálható cisztationinná, majd ciszteinné,
- α-ketoglutarát,
- Glutamin, arginin, hisztidin, prolin → glutamát → α-ketoglutarát,
- Fumarát,
- Oxaloacetát,
- Az aszpartát → oxaloacetáttá transzaminálása,
- Az aszparagin → aszpartát → oxaloacetáttá dezaminálása,
- Glükogén/ketogén aminosavak:
- Tirozin és fenilalanin: Fumaráttá és acetil-CoA-vá metabolizálódik,
- Tirozin: Transzamináció tirozin-transzaminázon keresztül, amely aztán több lépésben metabolizálódik fumaráttá és acetil-CoA-vá,
- Fenilalanin: Először tirozinná metabolizálódik fenilalanin-hidroxilázon keresztül (O2 és redukálószer, tetrahidrobiopterin szükséges), majd tovább metabolizálódik a fent leírtak szerint,
- Triptofán: Alaninná és acetil-CoA-vá metabolizálódik, ezáltal nikotinamidot is létrehozva,
- Izoleucin:
- Transzamináció propionil-CoA-vá és acetil-CoA-vá,
- A propionil-CoA tovább metabolizálódik metilmalonil-CoA-vá szukcinil-CoA-vá,
- Treonin:
- Glükogén útvonalak:
- → ketobutirát → propionil-CoA (a dehidratázon keresztül),
- → amino-aceton → piruvát (a dehidrogenázon keresztül),
- Ketogén útvonalak:
- → Glicin + acetaldehid → acetil-CoA (az aldolázon keresztül),
- + CoA → glicin + acetil-CoA (a dehidrogenáz segítségével, liázzal párosítva),
- Ketogén aminosavak: A lizin és a leucin acetil-CoA-vá metabolizálódik, majd:
- Az acetilcsoport szén-dioxiddá oxidálódik a citromsav ciklusban az energia előállításához VAGY
- Ketontestek szintetizálódnak belőle, VAGY
- Zsírsavak vagy koleszterin szintetizálódik belőle.
A lizin és a leucin az egyedüli tisztán ketogén aminosavak.
Az urea-ciklus
- Leírás:
- Olyan reakcióciklus, amely során ammóniából (NH3), hidrogén-karbonátból (HCO-3) és az aszpartát aminocsoportjából karbamidot ((NH2)2CO) termelnek,
- 3 ATP-t igényel,
- A klinikai alkalmazásban az ureát (karbamid; BUN) mérni szokták,
- Funkció: A nitrogén renális kiválasztása urea formájában,
- Lokalizáció: Elsősorban a májsejtek citoszoljában és mitokondriumában, valamint a vesesejtekben,
- Ammónia:
- Az ammónia a szervezetben különböző anyagcsere-utak eredményeként fejlődik ki,
- Toxikus volta miatt az ammóniát a szállításhoz glutaminhoz vagy alaninhoz köti a szervezet,
- Glutamin ciklus (leggyakoribb): Az ammónia transzportja a glutaminhoz kötődő amincsoportként a májba,
- A glutamin-szintetáz szabad ammóniát köt a glutamáthoz, hogy glutamint képezzen,
- Az ammónia ezután a hepatocitákban történő oxidatív dezaminálás útján hasad le a glutamátból
- Alanin ciklus:
- Az ammónia, mint aminocsoport transzportja az alanin által a vázizmokból a májba,
- Az ALT hozta létre az izomban lévő piruvátból, és az ALT-n keresztül a májban visszaváltozik piruváttá.
| Reakció | Szubsztrát | Enzim | Produktum(ok) | Speciális tulajdonságok |
|---|---|---|---|---|
| 1. belépés az urea-ciklusba: Karbamoil-foszfát létrehozása HCO-3 és NH3-ból |
|
|
|
|
| 2. citrullin létrehozása karbamoil-foszfátból és ornitinből |
|
|
|
|
| 3. argininoszukcinát létrehozása citrullinból és aszpartátból |
|
|
|
|
| 4. az argininoszukcinát hidrolízise argininná és fumaráttá |
|
|
|
- |
| 5. az arginin karbamiddá és ornitinné történő hidrolízise |
|
|
|
|
A nonesszenciális aminosavak szintézise
A nem esszenciális aminosavak szintézise főleg a májban történik. A szénváz vagy a citromsav ciklusból, vagy a szénhidrát-katabolizmusból származik.
| Aminosavak | Szintézis | Enzim(ek) |
|---|---|---|
| Glutamát |
|
|
| Glutamin |
|
|
| Aszpartát |
|
|
| Aszparagin |
|
|
| Arginin és prolin |
|
- |
| Cisztein |
|
|
| Szerin |
|
- |
| Glicin |
|
- |
| Alanin |
|
|
Az aminosav-metabolizmussal kapcsolatos patológiák
Hiperammonémia
- Normál intrakraniális ammónia fiziológia:
- A glutamát és az ammónia kémiai egyensúlyban van a glutaminnal, amelyet a glutamin szintetáz enzim közvetít,
- A glutamát a glutamát-dekarboxiláz szubsztrátjaként szolgál a GABA szintézishez,
- Ez a mechanizmus tartja kontroll alatt a GABA koncentrációt és így a GABAerg tónust,
- Patofiziológia:
- A megemelkedett plazma ammóniaszint a glutamát dehidrogenáz és a glutamin szintetáz hatására megzavarja a glutamin, a glutamát, az α-ketoglutarát és a GABA egyensúlyát, ami megnövekedett glutamin szintet és csökkent glutamát szintet eredményez → alacsony GABA szintézis és GABAerg tónus → a hyperammonaemiás encephalopathia tipikus jellemzői:
- Glutamin felesleg → az asztrociták ozmotikus károsodása → sejtduzzanat és diszfunkció → agyi ödéma,
- Neurotranszmitter imbalansz → stimuláló neurotranszmisszió gátlása és gátló neurotranszmisszió aktivációja,
- Alacsony α-ketoglutarát → a citromsav ciklus gátlása,
- Etiológia:
- Szerzett: Leggyakoribb felnőtteknél,
- Májelégtelenség: A vérben természetesen előforduló nitrogén metabolitok toxikus szintjei ↑ → hepaticus encephalopathia,
- Veseelégtelenség: A vese képtelen az ammónia felesleget ureaként kiválasztani,
- Súlyos dehidratáció,
- A vékonybél baktériumok elszaporodása: A bélben levő ureáztermelő szervezetek túl sok ammóniát termelnek,
- Gyógyszerek (pl. valproátsav toxicitás → karnitin hiány),
- Reye-szindróma,
- Örökletes: Leggyakrabban gyermekeknél,
- Urea-ciklus zavarok, különösen ornitin-transzkarbamiláz-deficiencia, karbamoil-foszfát-szintetáz-1-hiány, N-acetil-glutamát-szintáz-hiány,
- Szerves savak: Leggyakrabban metilmalonsavas acidémia,
- Egyéb ritka okok, ideértve a kongenitális laktátacidózist, kétbázisú aminosavuria állapotokat, a mitokondriális zsírsav oxidációjának veleszületett hibáit,
- Tünetek:
- Gyermekek:
- Étvágytalanság, letargia,
- Hipotonia,
- Konvulziók,
- Légzési distressz,
- Felnőttek:
- Hányás,
- Flapping tremor (asterixis) (flap: szárnycsapkodás; extrém mértékű kitérés),
- Homályos látás, elkent beszéd,
- Agyödéma (a glutaminszint változásának következtében bekövetkező ozmotikus shift miatt), konvulziók, aluszékonyság és kóma,
- Menedzsment:
- A kiváltó októl függ,
- A fehérjebevitel csökkentése,
- Plazma ammónia szintet csökkentő gyógyszerek:
- Laktulóz: csökkenti a gyomor-bél pH-értékét, ezáltal fixálja az NH+4 szintet és elősegíti annak kiválasztását,
- Antibiotikumok (rifaximin vagy neomicin): Csökkentik a bélbaktériumok számát, amelyek felesleges ammóniát termelnek,
- Fenilbutirát, fenilacetát vagy benzoát: Glicinnel vagy glutaminnal vízben oldódó komplexet képez, amelyek a vesén keresztül ürülhetnek ki.
Proteinek és peptidek
Mind a proteinek, mind a peptidek aminosavakból álló biomolekulák, különbséget köztük az alapján teszünk, hogy hány aminosav alkotja őket. A proteinek legalább 50 aminosavból álló nagyméretű biomolekulák, amelyek peptidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz, ezzel szemben a peptidek mérete kisebb, kevesebb, mint 50 aminosav alkotja őket. A proteinek számos funkciót látnak el, többek között az élettani funkciókat szabályozzák, fenntartják a sejtek szerkezetét, ám funkcióik szorosan összefügg a konformációjukkal. A táplálékkal bevitt proteineket a gyomorsav denaturálja, majd a pepszin és a proteázok monopeptidekre, dipeptidekre, tripeptidekre és tetrapeptidekre hasítja. Ezek a végtermékek a vékonybélben protonszimportereken és Na+-csatolt hordozófehérjéken keresztül szívódnak fel. Intracellulárisan az endogén proteineket az ubikvitin proteaszóma-rendszer, míg az endocitózissal bevitt táplálékfehérjéket a lizoszómák bontják le. A sérült vagy rosszul feldolgozott proteinek/peptidek felhalmozódását számos neurológiai betegségben, például az Alzheimer-kórban, a Parkinson-kórban, a Huntington-kórban, a Creutzfeldt-Jakob-betegségben és a miotonikus izomdisztrófiában figyelték meg.
A protein struktúra
- Kompozíció:
- Proteinek: ≥50 aminosavból álló láncból állnak, amelyek több peptidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz (polipeptidlánc),
- Peptidek: <50 aminosavból álló lánc,
- Peptidkötés: Kovalens kötés (-CO-NH-), amely akkor jön létre, ha egy aminosav karboxilcsoportja reakcióba lép egy másik aminosav aminocsoportjával (NH2). A reakció egy H2O-molekula felszabadulását okozza (azaz kondenzációs reakció),
- Struktúra: Négy szintben határozzuk meg,
- Primer szerkezet: Az aminosavak szekvenciája a polipeptidláncban,
- Szekunder szerkezet: Az azonos polipeptidlánc részei közötti H+-kötések mintázata alapján kialakult hajtogatott szerkezet (pl. α-hélix és β-redő),
- Tercier szerkezet: Ugyanazon polipeptidlánc elsődleges és másodlagos szerkezetének háromdimenziós elrendeződése, amelyet az aminosavak oldalláncok közötti különböző típusú kölcsönhatások határoznak meg,
- Kvaterner szerkezet: Két vagy több egyedi polipeptidlánc (alegység) háromdimenziós elrendeződése egy több alegységből álló komplexben (azaz multimerben),
- Denaturáció: A fehérje kvaterner, tercier és szekunder szerkezetének lebomlása; gyakori okai a pH, a hőmérséklet vagy a környező vegyi anyagok változásai (pl. oxidáció, dezamináció, glikoziláció).
A transzláció és a protein szintézis
A génexpresszió az a folyamat, amelynek során a genetikai információ a DNS-től az RNS-en át a fehérjéig áttevődik. A DNS-nek RNS-é történő átírását transzkripciónak nevezzük; a protein szintézist RNS-sablonokból transzlációnak, amely egy riboszomális folyamat. A riboszómák nagy, molekuláris komplexek, riboszomális RNS-ből (rRNS) és fehérjékből épülnek fel. A riboszómák egy RNS-sablonhoz, más néven messenger-RNS-hez (mRNS) kötődnek, amellyel megindul a peptid képződése. A folyamat során a transzfer-RNS (tRNS) sorban felismeri az mRNS egy-egy aminosavnak megfeleltethető nukleotid-tripletjeit, így egyik aminosav a másikhoz kapcsolódva egy növekvő polipeptid láncot eredményez. A transzláció nem zajlik végtelenül, véget ér, ha az mRNS egy meghatározott nukleotid szekvenciáját éléri (stop kodon). A riboszóma ezt követően disszociál, az mRNS és az újonnan szintetizált fehérje felszabadul. Mielőtt a fehérjék működőképesek lennének, megfelelő strukturára kell szert tenniük, illetve a megfelelő helyre kell szállítódniuk. A fehérjék a transzláció során kezdenek háromdimenziós szerkezetükbe rendeződni az aminosav szekvenciának, a helyi kémiai törvényszerűségeknek és reakcióknak megfelelően. Különböző specializált fehérjék (folding katalizátorok, chaperonok) is segítik az újonnan képződött fehérjék megfelelő strukturálódását és a megfelelő rendeltetési helyükre (pl. citoszol, organellumok, extracelluláris mátrix) való eljutását. A fehérjék transzlációs sebessége a sejt aktuális állapotához és a testi igényekhez igazodik, és bizonyos tápanyagok jelenléte vagy hiánya befolyásolja.
A táplálékfehérjék emésztése és felszívódása
- Folyamat:
- Gyomor:
- A gyomorsav denaturál,
- A pepszín hasít,
- Duodenum: További hasítás a hasnyálmirigy- és bélproteázok által,
- Enterociták:
- Di-, tri- és tetrapeptidek felszívódása, valószínűleg egy H+-szimporteren keresztül,
- Önálló aminosavak felszívása: Na+-kapcsolt hordozófehérjék segítségével, speciális aminocsoportok számára (semleges, elágazó láncú, aromás, savas, bázikus),
- Keringés → v. portae → máj,
- Proteázok: Peptidkötéseket hidrolízis útján hasító enzimek,
- Zimogének:
- A proteázok először inaktív formában vannak jelen, így nem emésztik meg azokat a fehérjéket, amelyek elválasztották,
- Példa: A hasnyálmirigy-proteázok először inaktív prekurzorok (zimogének) formájában szekretálódnak, mielőtt a nyombélben aktiválódnak.
| Proteázok | Lokalizáció | Reakció | Produktum | ||
|---|---|---|---|---|---|
| Endopeptidázok: Peptidkötéseket hasítanak a polipeptidláncon belül | Pepszin |
|
|
|
|
| Tripszin |
|
|
|
||
| Kimotripszin |
|
|
|
||
| Pankreatikus elasztáz |
|
|
|
||
| Exopeptidázok: Egyetlen aminosavat hasítanak le a polipetidlánc végéről | Karboxipeptidázok: Elhasítják az aminosavak nem specifikus végeit a C-terminálisnál | Karboxipeptidáz A |
|
|
|
| Karboxipeptidáz B |
|
|
|
||
| Aminopeptidázok |
|
|
|
||
| Dipeptidázok |
|
|
|
||
A tripszinogént először az enteropeptidáz aktiválja. A keletkező tripszin ezután más zimogéneket is aktivál, beleértve a saját maga koncentrációjának növelését is (pozitív feedback).
Protein degradáció
Áttekintés
- Az endogén (a sejtekben szintetizált) fehérjéket a proteaszómák, az exogén fehérjéket a lizoszómák bontják le.
Ubikvitin proteaszóma rendszer (UPS)
- Leírás:
- Az ubikvitináción keresztül a fehérjéket a proteaszómák bontják le,
- Proteaszóma: Két egységből álló, hordószerű fehérjekomplex, amely a megjelölt vagy megsérült fehérjéket bontja peptidekre a peptidkötések ATP-hidrolízise révén,
- Nem minden ubikvitinált fehérje van jelölve lebontásra (pl. a hisztonfehérjék esetében az ubikvitináció nem degradációhoz vezet, hanem szabályozó hatású),
- A fehérjéhez adható egyetlen ubikvitinmolekula (monoubikvitiláció), vagy egy ubikvitinlánc (poliubikvitiláció) is,
- Út:
- Ubikvitináció: Az ubikvitinnek a szubsztrátfehérje lizin-maradványainak ε-aminocsoportjához történő hozzáadása; három szakaszban történik,
- Aktiváció: Az ubikvitint aktiváló enzimek végzik (E1),
- Konjugáció: Az ubikvitin-konjugáló enzimek végzik (E2),
- Ligáció: Az ubikvitin ligázok végzik (E3),
- Degradáció:
- A poliubikvitinált fehérjéket a proteaszómák felismerik,
- A fehérjéket a peptidkötések hidrolízise útján peptidekre bontják.
Lizoszómák
- Az idegen fehérjék endocitózissal jutnak be a sejtekbe, és endoszómát alkotnak,
- Az endoszómák a lizoszómákkal egyesülnek,
- A lizoszomális hidrolázok a peptidkötések hidrolízise révén a fehérjéket peptidekre bontják.