A glikolízis és a glükoneogenezis olyan metabolikus folyamatok, amelyek során a glükóz lebomlik, illetve szintetizálódik. A glikolízis során a glükózmolekulák lebontása két nettó adenozin-trifoszfát (ATP) molekulát eredményez, amelyek könnyen hozzáférhető energiaforrást biztosítanak a sejtek különböző reakcióihoz, illetve két piruvát molekulát, amelyek tovább átalakíthatók laktáttá (→ glükoneogenezis) , acetil koenzim A-vá (→ citromsav ciklus), oxaloacetáttá (→ citromsav ciklus) és alaninná (→ transzaminációs reakciók). A glikolízis, amely kizárólag a citoplazmában zajlik, az egyetlen ATP-forrás azokban a sejtekben, amelyekben nincs mitokondrium (pl. vörösvértestek). A glükoneogenezis éhezés során biztosítja az euglikémiát, de ebben az esetben a glükóz nem szénhidrát-prekurzorokból szintetizálódik, hanem glükogén aminosavakból (főleg alanin és glutamin), páratlan láncú zsírsavakból, glicerinből, piruvátból és laktátból. Míg a glikolitikus út minden sejt jellemzője, a glükoneogenezis szinte kizárólag a májsejtekben zajlik le. A foszfofruktokináz-1 a sebességkorlátozó enzim a glikolízishez, a fruktóz-1,6-bifoszfatáz pedig sebességkorlátozó enzim a glükoneogenezishez. A glükóz metabolizmusát főként olyan hormonok szabályozzák, mint az inzulin, amely serkenti a glikolízist, és a glukagon, amely serkenti a glükoneogenezist. A glükóz a pentóz-foszfát út résztvevője is lehet (más néven hexóz-monofoszfát-sönt), amely során nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát (NADPH) és ribóz-5-foszfát termelődik glükóz6-foszfátból. A pentóz-foszfát út kizárólag a citoszolban zajlik le, kiváltképp a mellékvesekéreg sejtjeiben, a májban és a vörösvértestekben. A ribóz-5-foszfát a nukleotidszintézishez, míg a NADPH a koleszterin szintézishez, a szteroid szintézishez, a glutation redukciójához és a légzési robbanáshoz szükséges. A hemolitikus anémiát glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz (G6PD)-hiány okozza, amely a NADPH elégtelen termelését eredményezi. A NADPH szükséges a glutation redukciójához, amely egy antioxidáns és megakadályozza a hidrogén-peroxid valamint a szabad gyökök felszaporodását és az RBC membránok károsodását.

Glikolízis vs. glükoneogenezis

Áttekintés

1. táblázat: A glikolízis és glükoneogenezis összehasonlítása.
Glikolízis Glükoneogenezis
Lokalizáció
  • Citoszol,
  • Citoszol,
  • Mitokondrium,
Sebességkorlátozó enzim
Stimuláció
Inhibíció
  • Glukagon (a májban): Indirekt gátlás,
  • Adenozin-trifoszfát (ATP),
  • Citrát,
Aktiváció
  • Posztprandiálisan,
  • Egyes sejtekben (pl. vörösvértestekben) táplálék beviteltől függetlenül,
  • Éhezés.

Glikolízis

Áttekintés

Az eritrociták piruvát-kináz hiánya krónikus hemolitikus anémiát okoz a glikolízis zavara és az ATP hiánya miatt.

A reakciósorrend

A glükóz egy 6 szénatomos molekula (C6H12O6). Minden glükóz molekula 2, 3 szénatomos piruvátot termel. A glikolízis során 2 ATP felhasználásával 4 termelődik, vagyis a nettó nyereség 2 ATP glükózmolekulánként. A glikolízis egyenlete: Glükóz + 2 Pi + 2 ADP + 2 NAD+ → 2 piruvát + 2 ATP + 2 NADH + 2 H+ + 2 H2O.

  1. Glükóz → glükóz 6-foszfát (G6P),
    • Az alábbi enzimek által:
      • Hexokináz: Minden szövetben (a G6P gátolja),
      • Glükokináz: A pancreas β-sejtjeiben és a májban (a fruktóz 6-foszfát gátolja),
    • ATP-igényes lépés,
  2. G6P → fruktóz 6-foszfát (F6) a G6P izomerázon keresztül,
  3. F6P → fruktóz 1,6-bifoszfát,
    • A PFK-1 által,
    • ATP-igényes lépés,
  4. 2 fruktóz 1,6-bifoszfát → 2 gliceraldehid 3-foszfát (GAP) az aldolázon keresztül,
  5. 2 GAP → 2 1,3-bifoszfoglicerát (1,3 BPG),
    • A GAP dehidrogenázon keresztül,
    • 2 NAD+ + inorganikus P (Pi) szükséges,
    • Produktum: 2 NADH + H+,
  6. 2 1,3 BPG → 2,3-foszfoglicerát,
    • A foszfoglicerát kináz által,
    • Produktum: 2 ATP,
  7. 2 3-foszfoglicerát → 2 2-foszfoglicerát foszfoglicerát-mutázon keresztül,
  8. 2 2-foszfoglicerát → 2 foszfoenolpiruvát (PEP) enolázon keresztül,
  9. 2 PEP → 2 piruvát,
    • A piruvát-kináz által,
    • Produktum: 2 ATP,
    • Stimulálja: Fruktóz 1,6-bifoszfát,
    • Gátolja: ATP és alanin.

Glikolízis reguláció

2. táblázat: A glikolízisben résztvevő enzimek szabályozása.
Enzim Hexokináz Glükokináz (hexokináz IV) Foszfofruktokináz-1 (PFK-1) Piruvát kináz
Reakció
  • A glükózt G6P-vé alakítja,
  • Minden szövetben, kivéve a májat és a hasnyálmirigy β-sejtjeit,
  • Alacsony Km (azaz fokozott affinitás a glükokinázhoz képest) → a glükóz megkötése a szövetekben, még akkor is, ha a plazma glükóz koncentrációja alacsony,
  • Alacsony Vmax (azaz csökkent kapacitás),
  • A glükózt G6P-vé alakítja,
  • A máj és a hasnyálmirigy β-sejtjeiben,
  • Magas Km (azaz csökkent affinitás a glükokinázhoz képest) → a glükóz megkötése a májban, amikor a plazma glükóz koncentráció magas,
  • Magas Vmmax (azaz megnőtt kapacitás),
  • Az F6P-t átalakítja fruktóz-1,6-bifoszfáttá (a glikolízis sebességkorlátozó lépése),
Stimuláció -
  • Inzulin,
  • AMP: Az AMP magas szintjei azt jelzi, hogy ATP-t a sejt felhasználta, és energiára van szüksége. Ez serkenti a glikolízist,
  • Fruktóz-2,6-bifoszfát,
  • Inzulin (posztprandiálisan): Indirekt stimuláció,
  • Fruktóz-1,6-bifoszfát (feed forward stimuláció): Ez a glikolitikus út közbenső része. Minél nagyobb a koncentrációja, annál nagyobb a piruvát-kináz aktivitása.
Inhibíció
  • G6P (feedback inhibíció): Ez akadályozza meg a G6P felhalmozódását a sejtekben, ha elegendő glükóz áll rendelkezésre,
  • Fruktóz-6-foszfát (feedback inhibíció),
  • Glukagon,
  • ATP: Az ATP magas szintje azt jelzi, hogy elegendő energia áll rendelkezésre a sejtben, és a glikolízis lelassulhat,
  • Citrát: A magas citrátszint azt jelzi, hogy az energiaellátáshoz elegendő mennyiségű köztitermék áll rendelkezésre (pl. zsírsavakból vagy aminosavakból); ezért a glikolízis lelassulhat,
  • Alacsony pH: Ez a mechanizmus segít megvédeni a sejtet a túlzott laktátképződés miatt fellépő hiperaciditástól,
  • Glukagon (éhezés alatt, csak a májban): Indirekt inhibíció,
  • ATP,
  • Alanin: Megfelelő mennyiségű prekurzort jelöl a bioszintézishez.

Fruktóz-2,6-bifoszfát (feed-forward reguláció)

Piruvát metabolizmus

Karakterisztika

Piruvát dehidrogenáz komplex

3. táblázat: A piruvát anyagcsere termékeinek áttekintése.
Produktum Reakció Lokalizáció Funkció Reguláció
Laktát
  • Citoszol,
  • Laktátsav ciklus (Cori-kör):
    • A laktát az anaerob glikolízisen átesett sejtekből szabadul fel, úgy mint az izmokból, vörösvértestekből, fehérvérsejtekből, a vese medullából, a lencséből, a herékben és a corneából. A laktát ezután a májba szállítódik, ahol glükózzá alakul. A glükóz visszaszállítódik az izmokba, ahol elég,
    • A laktát a szívben és vesében is lezajló glükoneogenezis résztvevője is,
    • A NAD+ raktár anaerob állapotokban töltődik fel laktát képződésével,
  • Stimulálja:
    • NADH/NAD+ arány ↑
    • Anaerob állapotok (pl. testmozgás): A NADH a testmozgás során növekszik, amely meghaladja a légzési lánc oxidatív kapacitását,
    • Az etanol lebontása serkenti a piruvát laktáttá történő átalakulását (laktát acidózis),
  • Gátolja: Magas laktátkoncentráció (feedeback gátlás),
    • Ha az energiaigény csökken, a laktát visszaalakítható piruváttá, hogy később felhasználható legyen (akár glükoneogenezishez, akár oxidációhoz a TCA-ciklusban),
Acetil CoA
  • Piruvát → Acetil CoA (irreverzibilis),
    • Enzim: Piruvát-dehidrogenáz komplex,
    • Produktum: CO2, NADH+ + H+
  • Mitokondrium,
Oxaloacetát
  • Mitokondrium,
Alanin
  • Miocita citoszol,
  • Cahill-ciklus:
    • Éhezéskor az alanin protein degradációból származó aminocsoportokat és szénatomokat szállít a vázizmoktól a májba,
    • A máj felveszi az alanint, és vissza alakítja piruváttá az ALT által, így visszaforgatva a glükoneogenezisbe,
    • A karbamid (aminocsoportokból) melléktermék,

Glükoneogenezis

Áttekintés

Primer szubsztrátumok

A glükoneogenezis kulcs reakciói és reguláció

4. táblázat: A glükoneogenezis kulcslépései.
Enzim Piruvát-karboxiláz Foszfoenol-piruvát-karboxi-kináz Fruktóz-1,6-bifoszfatáz Glükóz-6-foszfatáz
Reakció
  • Az oxaloacetátot foszfoenol-piruváttá alakítja,
  • GTP igényes lépés,
  • A fruktóz-1,6-bifoszfátot F6P-vé alakítja,
  • Sebességkorlátozó enzim a glükoneogenezisben,
  • A G6P-t átalakítja glükózzá,
Lokalizáció
  • Citoszol,
  • Citoszol és mitokondrium,
  • Citoszol,
  • Endoplazmatikus retikulum: A G6P transzlokáz viszit át a G6P-t az ER membránján,
Stimuláció
  • Glükagon: Aktiválja az adenilát-ciklázt → cAMP ↑ → aktiválja a CREB-et → PEP-karboxiláz transzkripciója ↑
  • Kortizol: Szabályozza a transzkripciót,
  • Citrát,
  • ATP,
  • Fruktóz 1,6-bifoszfát (feed-forward reguláció),
Inhibíció
  • ADP,

A pentóz foszfát út

Áttekintés

A kétfázisú reakciósorrend

Irreverzibilis, oxidatív fázis

Nettó reakció 3 lépésben: G6P + 2 NADP+ + H2O → ribulóz-5-foszfát + 2 NADPH + 2 H+ + CO2.

  1. G6P → 6-foszfoglukonolakton,
    • Enzim: G6PD,
    • A NADP+ NADP + H+-ra redukálódik,
  2. 6-foszfoglukonolakton → 6-foszfoglukonát,
    • Enzim: 6-foszfoglukonolaktonáz,
    • 1 H2O szükséges,
  3. 6-foszfoglukonát → ribulóz 5-foszfát,
    • Enzim: 6-foszfoglukonát-dehidrogenáz,
    • A NADP+ NADP + H+-ra redukálódik,
    • CO2 szabadul fel.

Reverzibilis, non-oxidatív fázis

Nettó reakcióegyenlet: 3 ribulóz 5-foszfát ⇄ ribóz 5-foszfát + 2 xilulóz 5-foszfát ⇄ 2 fruktóz 6-foszfát + glicerinaldehid-3-foszfát.