Az idegrendszer fogalma

Az idegrendszer felosztása

Ld. "Az idegrendszer gyógyszertana".

A cerebrovaszkuláris rendszer

Az agy artériás ellátását a belső nyaki verőerek és a vertebralis artériák biztosítják, amelyek az aortaív ágaiból erednek.

Artériás rendszer

Arteria carotis interna

• Leírás: Az A. carotis interna az a. carotis communis terminális ágai. Négy részre oszlik: Pars cervicalis, pars petrosa, pars cavernosa és pars cerebralis. A koponyaalapon át vezető útja során az a. carotis interna áthalad az apertura externa canalis caroticin, az apertura interna canalis caroticin és a dura materen. A pars cervicalisban kis erek ágaznak el,
• Lefutás:
• Pars cervicalis: Nyaki szakasz, nincsenek ágai,
• A sinus caroticus az a. carotis interna eredésénél található értágulat, falában baroreceptorok vannak,
• Pars petrosa: A pars petrosa ossis temporalisban futó érszakasz. Innen erednek a dobüreg nyálkahártyáját ellátó aa. caroticotympanicae,
• Pars cavernosa: A sinus cavernosusban futó érszakasz. Az innen eredő kis ágak ellátják a hypophysist, a ggl trigeminálét és a dura matert,
• Pars cerebralis: Agyi szakasz. Az innen eredő ágak ellátják a hypohpysist, a szemet és az orbitát (a. ophtalmica), majd a chiasma opticumtól laterálisan végágaira oszlik (a. cerebri anterior és media),
• Ágai:
• Aa. caroticotympanicae (az carotis interna első intrakraniális ága, amely belép a középfül üregébe és anasztomozál az a. tympanica inferiorral),
• A. canalis pterygoidei (Vidian artéria),
• Truncus meningohypophysialis (hátulsó törzs),
• Truncus inferolateralis,
• A. ophtalmica,
• A. hypophysialis superior,
• A. communicans posterior: Anasztomózis a Willis-körben,
• A. chorioidea anterior,
• Terminális ágak:
• A. cerebri media: Ellátja az agyvelő oldalsó részét,
• A. cerebri anterior: Ellátja az agyvelő elülső részét.

Vertebrális artériák

• Leírás: Az a. subclaviából eredő artériák,
• Lefutás:
• Nyak: A vertebrális artériák a C1-C6 nyakcsigolyák foramen transversariumaiban haladnak (a C7 harántnyúlványai csak vénákat továbbítanak), és a foramen magnumon keresztül lépnek be a koponyába,
• Koponya: A jobb és a bal csigolyaartéria a pons elülső felszínének középvonalában egyesül, és az arteria basilarist alkotja,
• Szegmensek:
• V1: Az arteria subclaviától a C6-os foramen transversumáig tartó preforaminális szegmens,
• V2: Foraminális szegmens a C6-os foramen transversariumon keresztül a C2-ig,
• V3: Atlanto-axiális szegmens a C2-es foramen transversarium kilépési pontjától a foramen magnumba való belépési pontig,
• V4: Intradurális szegmens a foramen magnumtól az arteria basilaris átmenetéig,
• Ágak:
• A. spinalis anterior és posterior: Ellátják a gerincvelőt,
• A. cerebelli inferior posterior: Az kisagy alsó felszínét ellátó végágak.

A. basilaris

• Leírás: A két vertebralis artéria egyesülésével jön létre,
• Lefutás: Lefolyása: Kraniál felé fut a sulcus basilarisban,
• Ágak:
• Ellátja a kisagy elülső-alsó felszínét, a pedunculus cerebellaris mediát és a pont alsó-oldalsó részét,
• A. labyrinthi: Ellátja a belső fület,
• Aa. pontis: A pons ellátása,
• A. cerebelli superior: Ellátja a kisagy felső felszínét, a pedunculus cerebellaris mediát és superiort, illetve a középagy alsó részét,
• A. cerebri posterior: Ellátja az occipitalis cortexet, a temporális cortex alsó és mediáls felszínét, a thalamus és a rosztrális középagyat.

A Willis-kör

• Definíció: Az a. carotis interna (anterior cirkuláció) és a vertebrális artériák (posterior cirkuláció) ágai közötti anasztomózisok által alkotott érkör a látóideg és az hipofízis infundibuluma körül,
• Páros részek:
• A. carotis interna (az a. cerebri mediák eredési helyétől proximálisan),
• A. cerebri anterior (a carotis internák végágai),
• A. cerebri posterior (a vertebralis artériák végágai),
• Két anasztomózis:
• A. communicans anterior: A két a. cerebri anteriort köti össze,
• A. communicans posterior (a carotis interna ága): Összeköti a carotis internát az a. cerebri posteriorral,
• Funkcionális szignifikancia:
• Kiegyenlíti az artériás áramlást az agyféltekék között,
• Anasztomotikus keringést biztosít, összekapcsolja az elülső és a hátsó agyi keringést, és így lehetővé teszi az agy folyamatos perfúzióját carotis elzáródás esetén,
• Klinikai szignifikancia:
• Berry aneurizma:
• Leggyakrabban az anterior cirkulációt jellemzi, általában az a. cerebri anterior és az a. communicans anterior találkozásánál, a Willis-körben kialakuló szakkuláris agyi aneurizma,
• A nem traumás szubarachnoideális vérzés leggyakoribb oka,
• Subclavia steal szindróma,
• Moyamoya betegség.

A legtöbb szakkuláris agyi aneurizma, más néven bogyó aneurizma, az agy anterior keringésében jellemzőek, általában az a. cerebri anterior és az a. communicans anterior találkozásánál a Willis-körben. Ezek a nem traumás szubarachnoideális vérzés leggyakoribb okai.

Az agyi artériás területek áttekintése

Vénás drenázs

A központi idegrendszer nem szinuszjellegű vénái

Felületes agyi vénák

2. táblázat: Felületes agyi vénák.

Felületes vénák	Hídvéna	Vénás szinusz
Vv. cerebri superiores	V. anastomotica superior (Trolard),	Sinus sagittalis superior,
V. cerebri media superficialis	V. anastomotica inferior (Labbé),	Sinus cavernosus,
Vv. cerebri inferiores	-	Sinus cavernosus és transversus.

Mély agyi vénák

• Medulláris vénák: A szürkeállomány vérét vezetik el,
• Szubependimális vénák: A medulláris vénák felől kapják a vért,
• V. basalis (Rosenthali): Páros paramedán vénák, amelyek a halántéklebenyből kapják a vért, és a v. cerebri magnába ömlik,
• V. cerebri magna (Galeni): A mélyvénák felől kapja a vért.

A dura mater vénás szinuszai

• A durális vénás szinuszok az agyi vénákból a vért, az arachnoidális granulációkból pedig a liquort vezetik a v. jugularis internába,
• A szinuszok intrakraniálisan a dura mater két rétege (endostealis réteg és meningealis réteg) között helyezkednek el.

3. táblázat: Durális szinuszok.

Név	Lokalizáció	Karakterisztika
Sinus sagittalis superior	A középvonalban,	A confluens sinuumnál végződik, Ebből lesz a jobboldali sinus transversus, A vért az agyféltekék kortikális vénáiból vezeti el, Ez a fő helye az arachnoidális granuláción keresztül történő agyi folyadék-visszavezetésnek,
Sinus sagittalis inferior	A középvonalban,	A v. cerebri magna csatlakozik hozzá, mielőtt eléri a sinus rectust, Az agyféltekék mediális felszínéről vezeti el a vért,
Sinus rectus	A középvonalban,	A confluens sinuumnál végződik, Egyesülhet a bal oldali sinus transversusszal,
Sinus occipitalis	Hátul,	A confluens sinuumba ömlik,
Confluens sinuum	Hátul,	A sinus sagittalis superior, a sinus rectus és a sinus occipitalis egyesülésével jön létre, A bal és jobb oldali sinus transversusba ömlik,
Sinus petrosus superior (páros)	Oldalt,	A sinus transversusba ömlik, A vv. labyrinthin keresztül vezeti el a vért a belső fül struktúráiból,
Sinus transversus (páros)	Oldalirányban a tentorium cerebelli széle mentén,	A sinus sigmoideusba ömlik,
Sinus petrosus inferior (páros)	Oldalt,	A sinus cavernosust a v. jugularis internába vezeti, A vért a medulla, a pons és a kisagy alsó felszínéről vezeti el,
Sinus sigmoideus (páros)	Oldalt,	A sinus transversus folytatása, amely S-alakú barázdában lefelé ível a v. jugularis internába,
Sinus sphenoparietalis (páros)	Elöl,	A sinus cavernosusba ömlik,
Sinus cavernosus (páros)	Elöl a sella turcica mindkét oldalán,	Ezeken a szinuszokon keresztül futnak: Mediálisan: A. carotis interna a posztganglionáris szimpatikus rostokkal, illetve a n. abducens, Laterálisan: N. oculomotorius, n. trochlearis, n. ophtalmicus (V/1), n. maxillaris (V/2), Fogadja a v. ophthalmica superior vérét (a vér a szemből és a cortex felszínes rétegeiből származik, Ez a véna kapcsolatban áll az arcon található v. angularisszal, A sinus petrosusba, majd a v. jugularis internába drenálódik,
Plexus basilaris (páros)	Az os occipitale baziláris része felett (clivus),	Kapcsolatban áll a sinus cavernosusszal és a sinus petrosusszal, valamint a plexus venosus vertebralis internusszal.

Az agyi vénák a szubarachnoideális térben futnak, nincsenek billenytűik, amelyek lehetővé tennék a bidirekcionális véráramlást, és nincs izomréteg az érfalakban.

Cerebrális áramlás-reguláció

• Neurometabolikus coupling: Lehetővé teszi a tápanyagok vagy szubsztrátok megfelelő szállítását a fokozott idegi aktivitású területekre,
• Neurovaszkuláris coupling (funkcionális hiperémia): Lehetővé teszi az oxigén megfelelő szállítását a mikroerek szűkületén vagy tágításán keresztül a fokozott idegi aktivitású területekre.

A terápiás hiperventiláció csökkenti a pCO₂-t → agyi véráramlás ↓ → intrakraniális nyomás ↓ (pl. akkor alkalmazzák, ha az akut agyödémás betegek nem reagálnak más kezelésekre).

Gerincvelő

A gerincvelő makroszkópiája

A gerincvelő burkai

• Dura mater spinalis: Nem nő össze a perioszteummal,
• Saccus durae matris spinalis: A dura mater encephali hosszanti folytatása, a foramen magnum és a sacrum között feszül ki, filum termináléknt végződik a Co1 csigolya magasságában,
• Arachnoidea mater spinalis,
• Pia mater spinalis: Innen indulnak ki a radixokat elválasztó ligamenta denticularia is.

A gerincvelő vérellátása

Artériás rendszer

• A. vertebralisok:
• A gerincvelő vérellátásának fő forrása,
• Az a. subclaviából ered,
• Ágak:
• A. spinalis anterior:
• A gerincvelő elülső kétharmadát és a középvonalon a medulla oblongata alsó részét látja el,
• A fissura mediana anterior medullae spinalisban fut,
• Penetráló és körkörös ágakkal rendelkezik,
• A. spinalis posterior: Az a. spinalis posterior kétoldalt a gerincvelő hátsó részét látja el,
• Arteriális vazokorona: Anasztomózis a gerincvelői artériák között,
• Szegmentális spinális artériák:
• Belépnek a canalis vertebralisban a foramen intervertebrálékon keresztül,
• Az anatómiai elhelyezkedéstől függően különböző artériákból erednek,
• Nyak: A. vertebralis és mély nyaki artériák,
• Mellkas: Aa. intercostales posteriores,
• Has: Lumbális artériák,
• Ezekből lesznek az elülső és hátulsó radikuláris artériák a foramen intervertebrálékban, és ellátja az ideggyököket és a gerincvelőt,
• Az alsó mellkasi régióban jön létre az a. radicularis anterior magna (Adamkiewicz-artéria),
• Anasztomózisok az a. spinalis anteriorral,
• Th8-tól és alatta ellátja a gerincvelőt.

Az a. radicularis anterior magna (Adamkiewicz-artéria) a gerincvelő thoracolumbaris régióját ellátó domináns artéria.

Vénás rendszer

• V. basivertebralis: A csigolyák hemopoteikus részéből gyűjtik a vért, és a csigolyákból hátrafelé kilépve a vénás plexusokba drenálódnak,
• Radikuláris vénák: A gerincvelő szegmensei felől vezeti el a vért,
• A gerinccsatornán kívül és belül (az epidurális térben) a teljes gerincoszlop mentén három billentyű nélküli vénás plexusba ömlik,
• Plexus venosus vertebralis internus:
• A gerinccsatornában található (canalis vertebralis),
• Többszörös anasztomózist alakít ki a külső vénás plexusokkal a csigolyák ventrális és dorzális oldalán (plexus venosus vertebralis internus anterior et posterior),
• Plexus venosus vertebralis externus:
• Ventrális (elülső) és dorzális (hátsó) részre oszlik,
• A gerinccsatornában több anasztomózist alakít ki a plexus venosus vertebralis internusszal,
• A Batson-plexuson keresztül a prosztata vénás plexusaival és a durális vénás szinuszokkal állnak kapcsolatban,
• A v. vertebralisba, a vv. cavae-ba, a v. azygosba és a medence mély vénáiba drenálódik.

A gerincvelő mikroszkópiája

Felszálló pályák

Leszálló és motoros pályák

Piramispályák: Olyan efferens idegpályákat tartalmaz (tr. corticobulbaris és tr. corticospinalis), amelyek az agyból és a koponyaidegekből származó motoros szabályozó impulzusokat közvetítik. A tr. corticospinalis idegei a medulla oblongatában kereszteződnek, és a végtagok és a törzs izmait innerválják. A tr. corticobulbaris csupán fele kereszteződik, ami az arcizmok kontralaterális és ipszilaterális innervációját eredményezi.

Elülső szarv: Alfa-motoneuronokat tartalmaz, amelyek a vázizomzat összehúzódását indítják el.

Oldalsó szarv: a szimpatikus idegrendszer idegeit tartalmazza.

A Renshaw-sejtek gátló interneuronok, amelyek glicint választanak ki. Ezek a Clostridium tetani toxin által megcélzott neuronok.

Spinális reflexek

A vázizmok reflexkörei

• Definíció: A reflexek önkéntelen, de következetes reakciók speciális ingerekre,
• Reflex ív:
• A reflexív a következőkből áll:
• Szomatoszenzoros receptorok (pl. izomorsó, Golgi ínorsó),
• Afferens idegrostok (pl. Ia és II. típusú rostok),
• Integráló központ (pl. a gerincvelő a gerincvelői reflexeknél)
• Efferens idegrostok (pl. az alfa-motoneuronok axonjai),
• Effektorszervek (főként izmok),
• A gerincvelői reflexek reflexíve nem érinti az agyat vagy az agytörzset. A felső motoneuronok azonban módosíthatják a reflexválasz intenzitását,
• A reflex lehet mono- vagy poliszinaptikus:
• Monoszinaptikus: A reflexív csak egy szinapszisból áll, amely két neuront köt össze: egy afferens érzékelő neuront és egy efferens motoros neuront (pl. patellareflex),
• Poliszinaptikus: Az afferens neuronok a gerincvelő egy másik szegmensében lévő gátló interneuronokkal is szinapszisban vannak. Ezek az interneuronok gátolják az antagonista izom α-motoneuronjait.

A vázizomzatból, az ízületekből és a bőrből származó szomatikus afferens rostok és a zsigeri afferens rostok (pl. az agyhártyákból) a n. spinalisokba szedődnek össze. Ezek a ggl. spináléba futnak, ahol a szómájuk található. Mivel ezek pszeudounipoláris neuronok, a szignálok ezen a ponton szinaptikus átvitel nélkül jutnak el a gerincvelő hátsó szarvába. A gerincvelő elülső szarvából az elülső gyökéren keresztül szomatikus efferens rostok lépnek ki. Ezek aztán az afferens rostokkal egyesülve alkotják a n. spinalist.

A gerincvelő C8-L1-L3 szegmenseinek oldalsó szarvai a szimpatikus neuronok szómáit tartalmazzák. Viszcerális efferens rostjaik az elülső gyökéren, a nervus spinalison és a ramus communicans albus nervi spinalison keresztül a truncus sympathicus paravertebrális ganglionjaihoz jutnak, ahol néhányuk szinapszisba lép. Az itt szinapszisokat létrehozó rostok ezután a r. communicans griseuson keresztül elhagyják a paravertebralis ganglionokat, és a perifériás idegekkel együtt futva szimpatikus innervációt biztosítanak a vérerek, a verejtékmirigyek és a bőr arrector pili izmainak. Ezek a rostok vagy a célszerv közelében lévő prevertebralis ganglionokban (pl. a bél simaizomzatában), vagy magában a szervben (pl. a mellékvesében) elhelyezkedő ganglionokban szinaptizálnak.

A paravertebrális ganglionok olyan rostokat is tartalmaznak, amelyek más paravertebrális ganglionokhoz kapcsolódnak.

Izom proprioceptorok

Klinikailag fontos reflexek

Embriológia

A neuruláció a terhesség harmadik hetében kezdődik, amikor az velőlemez a középvonalon átgyűrődik, és az velőcső kialakulásához összeolvad. Az velőcső ezután kialakítja a gerincvelőt és az agyat.

Neurulációs származékok

A rosztális neuropórus a 26. napra, a kaudális neuropórus a 28. napra záródik. A neuropórusok teljes záródásának elmaradása idegcsődefektusokat okoz (pl. spina bifida).

Agytörzs

Az agytörzs az agy hátulsó része, amelynek komponensei a középagy, a pons és a medulla oblongata. Az agytörzs szabályozza a vegetatív funkciókat (légzés, keringés, könnyezés, nyálelválasztás), kontrollálja a vizuális és auditív reflexeket, és fenntartja az éberséget. Ez egyúttal biológiai csomópont is, mert ezen keresztül halad tovább minden felszálló szenzoros és leszálló motoros pálya, illetve az egyéb lokális pályák is.

Áttekintés

• Struktúrák (felülről lefelé):
• Mesencephalon,
• Pons,
• Medulla oblongata,
• Kompozíció:
• Tartalmazza a III.-XII. koponya idegek magjait,
• Tartalmazza a főbb felszálló (szenzoros) és leszálló (motoros) pályákat,
• Formatio reticularis,
• Funkció:
• A tudatosság és az alvási ciklus szabályozása,
• A vegetatív funkciók szabályozása (pl. keringés, légzés, gyomor-bélrendszeri aktivitás, nyálelválasztás, könnyezés),
• Kondukció:
• Felszálló szenzoros pályák a koponyaidegeken (arc) és a gerincvelőn (test többi része) keresztül,
• Lefelé vezető motoros pályák az előagyból és a kisagyból a nyakba és az arcra (a koponyaidegeken keresztül) és a test többi részébe (a gerincvelőn keresztül),
• Lokális pályák (pl. vizuális és akusztikus reflexek).

Mesencephalon

Áttekintés

• Lokalizáció: A fossa interpeduncularis hátsó peremétől a corpora mammillaria dorzális határáig húzódik,
• Funkció:
• Az auditoros és vizuális információk feldolgozása,
• A szemmozgás koordinálása,
• Az extrapiramidális motoros funkcik modulációja,
• Az axonok továbbítása,
• Nocicepció,
• Arousal és éberség,
• Kompozíció: 3 fő komponense van,
• Crura cerebri,
• Tegmentum,
• Tectum.

Vérellátás

• Tectum: A. cerebri posterior,
• Tegmentum:
• Poszterolaterális rész: A. cerebellaris superior,
• Poszteromediális rész: Az a. basilaris penetráló interpeduncularis ágai,
• Anterior rész: Az a. cerebri posterior peduncularis penetráló ágai,
• Crura cerebri:
• Az oldalsó részeket az a. cerebri posterior,
• A középső részeket az a. cerebri posterior peduncularis penetráló ágai,
• A mediális részeket az a. chorioidea posterior (az arteria cerebri posterior P2 szegmenséből ered).

A colliculus inferior a halló pálya része, míg a colliculus superior a látó pálya része: A fülek a szemek alatt vannak.

Pons

Áttekintés

• Lokalizáció: A sulcus medullopontinustól a fossa interpeduncularis hátsó pereméig terjed,
• Funkció:
• Idegrostok és idegpályák átvezetése (pl. fájdalom, hőmérséklet, propriocepció és auditoros szignálok továbbítása),
• A vegetatív funkciók szabályozása,
• Kompozíció: Van egy dorzális és egy ventrális része,
• Tegmentum: A V., VI., VII., VIII. koponyaidegek magjait tartalmazza,
• Pars basilaris: Relé magokat (pl. nuclei pontis) és idegpályákat tartalmaz,

Vérellátás

• A pons fő részét az aa. pontis (az arteria basilaris penetráló ágai) látják el,
• A pons kisebb, felső részét az a. cerebellaris superior és az a. cerebellaris anterior inferior látja el.

Medulla oblongata (medulla)

Áttekintés

• Lokalizáció: A decussatio pyramidumtól a sulcus medullopontinusig terjed,
• Funkció:
• A autonóm funkciók (pl. keringés, légzés, gyomor-bélrendszeri aktivitás) szabályozása,
• A nyelés, tüsszentés, köhögés és hányás központjait tartalmazza,
• Motoros és érzékszervi információk továbbítása,
• Kompozíció:
• Agyidegek magjai: V. (egy része), IX., X., XI., XII.,
• Fisszúrák:
• Fissura mediana anterior: A gerincvelő teljes hosszában megtalálható,
• Sulcus anterolateralis:
• Elválasztja az olivákat a piramisoktól,
• A XII. agyideg gyökereit tartalmazza,
• Sulcus posterolateralis:
• Piramisok,
• Area postrema,
• Számos agytörzsi mag (pl. nucleus gracilis, nucleus cuneatus, nucleus olivarius inferior).

Vérellátás

• Anteromediális rész: A. spinalis anterior,
• Poszterolaterális rész:
• A. cerebelli inferior posterior (az a. vertebralis ága) az olivák szintjén (a gerincvelő rozstrális oldalán),
• Az a. spinalis posterior a decussatio pyramidum szintjén (a gerincvelő kaudális részén),
• Laterális rész: Az a. vertebralis penetráló ágai,
• Klinikai szignifikancia: Medulláris szindrómák, bulbáris bénulás.

A medulla oblongata keresztmetszeti rétegei

Diencephalon

Thalamus

Áttekintés

• Lokalizáció: A diencephalon dorzális részén, a középagy felett helyezkedik el,
• Funkció: A magok a felszálló szenzoros információk fő reléközpontját képezik a szubkortikális és a kortikális központok között (kivéve a szaglásérzékelés),
• Kompozíció:
• A magok anatómiai csoportosítása:
• Anterior magcsoport: Nuclei anteriores (A),
• Mediális magcsoport: Nucl. dorsomedialis (MD),
• Laterálós magcsoport:
• Dorzális magcsoport:
• Nucl. lateralis dorsalis (LD),
• Nucl. lateralis posterior (LP),
• Nuclei posteriores (P),
• Ventrális magcsoport:
• Nucl. ventralis anterior (VA),
• Nuclei ventrales laterales (komplex) (VL),
• Nucl. ventralis posterolateralis (VPL),
• Nucl. ventralis posteromedialis (VPM),
• Intralamináris és paraventrikuláris magok:
• Nuclei intralaminares (IL),
• Nuclei paraventriculares (PV) és nuclei mediani (MI),
• A formatio reticularis rosztrális magjai: Nucl. reticularis thalami (R),
• Metathalamus magok:
• Corpus geniculatum mediale (CGM),
• Corpus geniculatum laterale (CGL),
• Funkcionális csoportosításuk:
• Asszociációs: Különböző stimulusok integrációjáért felel,
• Nem specifikus: A formatio reticularis aktivitásáért felelős,
• Specifikus: Motoros, szomatoszenzoros és egyéb érzőmagok, pályák és hálózatok szabályozása a feladatuk.

Vérellátás

• Elsősorban az a. cerebri posterior ágaiból származik (P1 és P2 szegmensek):
• Aa. paramedianae thalamosubtalamici posteriores:
• Ellátási terület: Ventrális, intralamináris és mediális magcsoportok,
• Infarktusos tünetek: Tanulási zavarok, memóriavesztés, látászavar és konfúzió,
• Aa. thalamogeniculatae:
• Ellátási terület: Ventrális magcsoportok, nucl. geniculatum mediale,
• Infarktus tünetei: Mozgáskorlátozottság, kontralaterális hemiszenzoros deficit, thalamus fájdalom szindróma (súlyos, égő, éles és/vagy szúró fájdalom a sztrók által érintett területeken),
• A. choroidea anterior:
• Ellátási terület: Intralamináris magok, pulvinar, nucl. geniculatum laterale és mediale,
• Infarktus tünetei: Mozgáskárosodás, kontralaterális hemiszenzoros deficit, thalamus fájdalom szindróma, látótérkiesés,
• Az a. communicans posterior ágai:
• Aa. paramedianae thalamosubtalamici anteriores:
• Ellátási terület: A thalamus anterior, ventrális és intralamináris magcsoportjai,
• Infarktus tünetei: Arc aszimmetria érzelmi megnyilvánulások során, emlékezetkiesés, hemiparézis, apraxia, hemispatialis neglect.

A thalamus sztrók kontralaterális hemiparézist és hemiszenzoros deficitet, miotikus és nem reagáló pupillákat, valamint "felfelé tekintő" bénulást okoz, és a tekintet eltér a lézió oldalától ("rossz irányba tekintő szemek").

A szaglás az egyetlen olyan szenzoros modalitás, amelyet nem a talamusz továbbít.

A hypothalamus és a hypophysis

Hipotalamusz

• Lokalizáció: A diencephalon elülső része, ventrálisan és lefelé a thalamushoz képest,
• Funkció:
• Szabályozza a hormonális pályákat és a vegetatív funkciókat,
• Az adenohipofízis hormonszekréciójának szabályozása a hipotalamusz-hipofízis tengelyen keresztül,
• Az ADH és az oxitocin kiválasztása/tárolása,
• Az ADH és az oxitocin a hipotalamusz nucl. supraopticusban és paraventrikuláris magjában termelődik.
• Mindkét hormon a neurofizineken (szállítófehérjék egy csoportja) keresztül a neurohipofízisbe kerül, és szükség szerint a keringésbe szabadul fel,
• Autonóm funkciók szabályozása,
• Szomjúság és éhségszabályozás,
• Termoreguláció,
• Hormonok:
• Inhibiting faktorok:
• Funkció: Csökkenti az agyalapi mirigy hormonális szekrécióját,
• Példák: Szomatosztatin, dopamin,
• Releasing faktorok:
• Funkció: Növeli az agyalapi mirigy hormonális szekrécióját,
• Példák: Tirotropin felszabadító hormon (TRH), kortikotropin felszabadító hormon (CRH), gonadotropin felszabadító hormon (GnRH), növekedési hormon felszabadító hormon (GHRH),
• Kompozíció: Négy nukleáris csoportból áll,
• Szupraoptikus (elülső),
• Tuberális (középső),
• Mammilláris (hátsó),
• Preopticus (elülső-hátsó),
• Input:
• Area postrema a medulla oblongata dorzális részében,
• Organum vasculosum laminae terminalis: Az ozmolaritás változásait érzékeli az ozmoreceptorokkal.

Vérellátás

• Elülső hipotalamusz: A. cerebri anterior és a. communicans anterior,
• Tuberalis hipotalamusz: A. communicans posterior,
• Hátsó hipotalamusz: A. communicans posterior, a. cerebri posterior és a. basilaris.

Hipofízis

• Anatómia:
• A fossa cranii media sella turcicájában (középvonali depresszió az os sphenoidáléban),
• A hypothalamushoz az infundibulumon keresztül kapcsolódik (a hypothalamus csőszerű struktúrája, amely a neurohipofízis neuronjainak axonjait tartalmazza),
• Két fő részből áll:
• Elülső lebeny: Adenohipofízis, amely az orális ektodermából (Rathke-zsákból) fejlődik ki,
• Hátulsó lebeny: Neurohipofízis, amely a neurális ektodermából fejlődik ki,
• Az agyalapi mirigy sejtek három fő típusa a következő:
• Acidofil sejtek:
• Prolaktint és növekedési hormont (GH) választanak ki,
• Jól festődik savas festékekkel, például eozinnal,
• Bazofil sejtek:
• Adrenokortikotrop hormon (ACTH), pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH), luteinizáló hormon (LH) és tüszőstimuláló hormon (FSH) kiválasztása,
• Bázikus festékekkel (pl. hematoxilinnel) jól festődnek,
• Kromofób sejtek:
• Nem választanak ki hormonokat,
• Savas és bázikus festékekkel egyaránt rosszul festődnek,
• Funkció:
• Adenohipofízis:
• Az endokrin mirigyek működésének szabályozása a trop hormonok felszabadulásán keresztül,
• Közvetlen perifériás hatásokkal rendelkező nem-trop hormonok kiválasztása,
• Neurohipofízis: ADH és oxitocin tárolása/felszabadulása a pituicitákban (gliasejtek),
• Középső lebeny: Melanocita-stimuláló hormon (MSH) szekréciója,
• Hormonok:
• Trop hormonok: Az endokrin mirigyekre hatnak, hogy közvetítsék hatásaikat,
• Minden hipofízis glikoprotein hormonnak (pl. FSH, LH, TSH) van egy közös alfa alegysége,
• Minden egyes hormon egyedi béta alegységgel rendelkezik,
• Non-trop hormonok: Közvetlenül a célszöveti sejtekre hatnak.

Hypothalamus-hypophysis tengely

Epithalamus és subthalamus

Epithalamus

• Lokalizáció: Dorzálisan a diencephalontol, a thalamus felett és hátul,
• Funkciók:
• Összeköti a limbikus rendszert az agy más részeivel,
• Irányítja a cirkadián ritmust,
• Kompozíció: Habenula, commissura habenularum, stria medullaris és tobozmirigy.

Subthalamus

• Lokalizáció: A hipotalamusztól laterálisan, a talamusztól rosztrálisan és a capsula internától mediálisan,
• Funkció: A bazális ganglionok indirekt pályájának része, részt vesz a motoros funkciók modulálásában,
• Kompozíció:
• A nucl. subthalamicus a legkiemelkedőbb struktúra,
• A nucl. subthalamicus excitatorikus glutamaterg projekciókkal rendelkezik a globus pallidus és a substantia nigra mindkét része felé,
• Klinikai szignifikancia: A nucleus subthalamicus sérülése kontralaterális hemiballizmushoz vezethet.

Limbikus rendszer

Áttekintés

• Funkció: Részt vesz az érzelmi és viselkedési reakciókban, a motivációban, a memóriában, a szaglásban és a vegetatív idegrendszer működésében,
• Komponensei:
• Az agykéreg területei: Formatio hippocampi (hippokampusz, gyrus dentatus, cortex entorhinalis), gyrus cinguli,
• Magok: Corpus mamillare, amygdala, elülső thalamus magok,
• Kötegek:
• Fornix: C alakú köteg, amely a hippokampusz fő kimeneti pályáját hordozza,
• Cingulum: A gyrus cinguli és az entorhinális kérget összekötő köteg,
• Tr. mamillothalamicus,
• Striae terminalis.

Papez-gyűrű

• Leírás:
• A limbikus rendszeren belüli anatómiai kör, amely a hippokampuszban kezdődik és végződik,
• Részt vesz az emlékek kialakításában és tárolásában, valamint az érzelmek (pl. szexuális vágy, öröm, félelem és szorongás) szabályozásában,
• Gyakran érintett rész Alzheimer-kórban és a Korsakoff-szindrómában,
• A kör: A hyppocampus piramissejtjei → fornix → corpus mamillare (hipotalamusz) → tr. mamillothalamicus → nucl. anterior thalami → a capsula interna crus anteriorja → gyrus cinguli → cingulum → entorhinális kéreg → hippokampusz,
• A hyppocampus olyan kortikális asszociációk felől kap inputot, mint a cingulum, a gyrus cinguli és a gyrus parahyppocampalis,
• A hyppocampus bemenetet kap az amygdalától, de kimenetet is küld az amygdala felé,
• Az amygdala részt vesz az érzelmi szabályozásban és az érzelmileg befolyásolt (pozitív vagy negatív) emlékek kódolásában.

A nagyagy cortex, az agyhártyák, a bazális ganglionok és a ventrikuláris rendszer

A nagyagy cortex

Áttekintés

• Az agykéreg tekervényes megjelenését a felszíni, lekerekített tekervények és a közöttük fekvő, tekervényeket elválasztó barázdák hálózata adja,
• A fissura longitudinalis az agyat két féltekére osztja,
• A mély barázdák mindkét féltekét frontalis-, temporalis-, parietali- és occipitalis lebenyre osztják tovább (a lebenyeket az őket fedő koponyacsontokról nevezték el),
• A fő sulcusok:
• Sulcus centralis (Rolandi): Elválasztja a frontális és a parietális lebenyeket,
• Sulcus laterlais (Sylvius-árok): Elöl elválasztja a frontális- és temporális lebenyt, hátul pedig a parietális és temporális lebenyt,
• Sulcus cinguli: Elválasztja a gyrus cingulit a frontális- és parietális lebenytől,
• Sulcus parieto-occipitalis: Elválasztja a parietális és okcipitális lebenyeket,
• Sulcus calcarinus: Elválasztja az okcipitális lebenyt horizontálisan a cuneusra (superior) és a gyrus lingualisra (inferior).

Lobus frontalis

Lobus parietalis

Lobus temporalis

Lobus occipitalis

Lobus insularis

• Lokalizáció:
• Az agykéreg kis tereülete a Sylvius árok mélyén,
• Teljesen el van retjev a homlok-, fali- és halántéklebeny részei alatt,
• Karakterisztika:
• A thalamusból (szenzoros thalamus magok) és az agykéregből kapja az inputot,
• Kölcsönös kapcsolatban áll a limbikus rendszerrel és a frontális agyi régiókkal,
• Funkció:
• Az érzelmek feldolgozása,
• A testfunkciók érzékelése (interocepció),
• A szomatoszenzoros ingerek integrációja és érzékelése,
• Az ízlelési és szaglási ingerek érzékelése,
• Autonóm funkciók modulációja (pl. vérnyomás, gyomor-bélrendszeri motilitás).

Capsula interna

• Egy mélyen fekvő szubkortikális struktúra, amely a bazális ganglionok között helyezkedik el,
• Az agykéregbe és az agykéregből kiinduló idegrostok legnagyobb gyűjteménye, amely a corona radiatát, a fehérállomány rostjainak gyűjteményét alkotja,
• Alkotja: Crus anterior, genu és crus posterior,
• Crus anterior: Tartalmazza a tr. thalamocorticalist,
• Genu: Tartalmazza a tr. corticobulbarist,
• Crus posterior: Tartalmazza a tr. corticospinalist és thalamocorticalis és szomatoszenzoros rostokat.

Az agyhártyák, agysarlók és terek

Az agyburkak három rétegben veszik körül a gerincvelőt és az agyat. A legkülső réteg a dura mater. Alatta húzódik az arachnoidea (arachnoldea mater) és legmélyebben találjuk a pia matert, amely az agy és a gerincvelő felszínét közvetlenül borítja. Egyes helyeken a dura mater redőket és kettőzeteket alkot, ezek szeparálják az egyes alegységeket és bennük futnak a vénás szinuszok. Vérellátását a dura és a koponyacsont között futó meningeális erek adják, gazdag a beidegzése is (feszülési receptorok). Az arachnoidea érmentes kötószövetes membrán, beidegzése sincs. Finom rostjaival horgonyzódik el a pia materhez, ettől válik “pókhálóhártyává”. A pia mater az agyhártyák legbelső rétege. Vékony kötőszövetes burkot képez az agyfelszínen és a sulcusok mélyébe is behatol. Az agykamrákban részt vesz a tela choroidea alkotásában.

Agyhártyák

Az agysarlók áttekintése

Az agyburkok tereinek áttekintése

A szubarachnoideális tér az S2 csigolyáig terjed.

A bazális ganglionok

Áttekintés

• A bazális ganglionok az agykéreg alatt elhelyezkedő magok csoportja,
• A telencephalon, diencephalon és mesencephalon (középagy) felett oszlanak el.

A basalis ganglionok mozgásszabályozó köre

• A cortex, a bazális ganglionok és a talamusz közötti neuronális kör,
• Ezen a körön keresztül segítik a bazális ganglionok a mozgás elindítását, a vázizmok irányítását és a testtartás beállítását,
• Két fő útvonal, egy direkt és egy indirekt út jellemzi,
• A direkt és az indirekt pályák közötti aktivitás egyensúlyát a dopamin szabályozza.

Direkt út (excitatórikus)

• Funkció: Fokozza a motoros aktivitást,
• Út:
• A motoros kéreg aktivációja → glutamát felszabadulás → striatum stimuláció → GABA felszabadulás → Gpi gátlás → GABA felszabadulás gátlása → thalamus dezinhibíció → premotoros kéreg stimuláció → izomaktiváció → mozgás,
• Ezen kívül a nucleus subthalamicus stimulálja a substantia nigrát (pars compacta) → dopamin felszabadulás → D1-receptor stimulálása a striátumban → Gpi további gátlása → GABA felszabadulás gátlása → thalamus dezinhibíció → premotoros kéreg stimuláció → izomaktiváció → mozgás.

Indirekt út (inhibitoros)

• Funkció:
• A motoros aktivitás csökkentése,
• A direkt pálya gátló hatásának modulálása,
• Út:
• A motoros kéreg aktivációja → glutamát felszabadulás → striatum stimuláció → GABA felszabadulás → Gpe gátlása → nucleus subthalamicus gátlása ↓ → a substantia nigra (pars reticularis) és Gpi stimulációja → thalamus gátlása → premotoros kéreg gátlása → izom inaktivitás → mozgás ↓
• A striatum stimulálja a substantia nigrát is (pars compacta) → dopamin felszabadulás → D2-receptor stimulálása a striatumban → GABA felszabadulás gátlása → Gpe dezinhibíció → GABA felszabadulás → a nucleus subthalamicus gátlása → GPi stimuláció ↓ → thalamus dezinhibíció → mozgás ↑

Dopaminerg út

• A dopaminerg pályák olyan neuronok összefoglaló neve, amelyek dopamint szabadítanak fel,
• A dopaminerg pályák diszfunkciója szerepet játszik egyes pszichiátriai betegségekben (pl. skizofrénia) és mozgászavarokban (pl. Parkinson-kór),
• Az antipszichotikus gyógyszerek a dopaminerg pályákat célozzák meg.

A ventrikuláris rendszer

Áttekintés

• Definíció: Az agyban négy, egymással összefüggő üreg: A két oldalsó kamra; a harmadik kamra, amely a diencephalonban található; és a negyedik kamra, amely a ponstól dorzálisan helyezkedik el,
• Funkció:
• Részt vesz az agy-gerincvelői folyadék (liquor) termelésében és keringtetésében,
• A liquor folyadék párnaként szolgál, és eltávolítja a salakanyagokat az agyból.

A liquor keringés

• Leírás: A liquor a vérplazmából származó tiszta és színtelen folyadék, amely mechanikai támogatást nyújt a központi idegrendszer számára, valamint vegyületeket (pl. neuromodulátorokat), tápanyagokat és salakanyagokat szállít,
• Liquor produkció: Az oldalsó, a harmadik és a negyedik kamrában lévő plexus choroideusok termelik plazma filtrációval. Kis mennyiségben az ependima sejtek is részt vesznek a liquor termelésében,
• A liquor áramlása: Oldalkamrák → harmadik kamra (a foramina interventricularison keresztül) → negyedik kamra (az aqueductus cerebrin keresztül) → diffúzió és aktív transzfer a subarachnoidalis térbe (a Luschka és Magendie nyílásokon keresztül) → reabszorpció az arachnoidális granulátumokban (az arachnoidális anyagnak a duralis sinusokba való nyúlványainak egy csoportja) → drenázs a durális vénás szinuszokba.

Bazális (szubarachnoideális) ciszternák

• Leírás:
• Kompartment hálózat a szubarachnoideális térben, amelyet a az arachnoidalis membrán és a pia mater képez, és amely agy-gerincvelői folyadékkal van kitöltve,
• Artériákat, vénákat és idegeket tartalmaz,
• Összeköttetésben állnak egymással, és nélkülözhetetlenek a liquorkeringéshez,
• Cisterna magna:
• A legnagyobb bazális ciszterna,
• A medulla oblongata mögött helyezkedik el,
• Az apertura mediana ventriculi quarti és az apertura lateralis ventriculi quarti a liquort a cisterna magnába vezetik.

A nagyagykéreg mikroszkópiája

Áttekintés

• Az idegrendszer elsősorban a következőkből áll:
• Neuronok: Polarizált sejtek, amelyek képesek szignálokat továbbítani egyik sejtről a másikra,
• Piramissejtek: Az agykéreg fő neuronjai, amelyek a motoros kontrollhoz és a megismeréshez szükségesek,
• Csillagsejtek: Csillag alakú interneuronok, amelyek axonjai nem nyúlnak túl az agykéregen,
• Gliastejtek: Homeosztatikus szerepet töltenek be (pl. szerkezeti támogatás, táplálás, szigetelés, a kórokozók fagocitózisa),
• Asztrocita,
• Oligodendrocita,
• Mikroglia,
• Ependimasejtek,
• Szatellita sejtek,
• Kortikális neuroanatómia:
• Az agykéreg neokortexre és allocortexre osztható,
• 47 Brodmann-areára osztható, amelyeket a citoarchitektúra határoz meg,
• A vér-agy gát elválasztja az agyszövetet a keringő vértől és védelmet nyújt (pl. mikroorganizmusoktól, gyógyszerektől),
• A vér-liquor gát elválasztja az agy-gerincvelői folyadékot a vérkeringéstől.

Kortikális neuroanatómia

Neocortex

• Az agykéreg nagy részét alkotja,
• A magas szintű folyamatokért felelős (pl. szenzoros észlelés, megismerés, nyelvi készségek),
• Rétegei (kívülről befelé):
• Stratum moleculare: Idegrostok,
• Stratum granulare externum:
• Sűrűn elhelyezkedő, kisméretű, nem piramissejtek (pl. csillagsejtek),
• Kis piramissejtek, amelyek axonokat vetítenek ki más agykérgi területekre,
• Stratum pyramidale externum: Kis és közepes méretű piramissejtek, amelyek axonokat vetítenek ki más agykérgi területekre,
• Stratum granulare internum:
• A thalamocorticalis projekciók végződési területe (Gennari-vonalakat képeznek az elsődleges látókéregben),
• Sűrűn elhelyezkedő, közepes méretű piramidális és nem piramidális sejtekkel van kitöltve,
• Stratum pyramidale internum: Nagy piramissejtekből (Betz-féle piramissejtek) keletkező axonok, amelyek a corticospinalis pályákat és a corticobulbaris pályákat alkotják (az agytörzsbe és a gerincvelőbe vezető piramispályák),
• Stratum multiforme: Különböző méretű piramidális és nem piramidális sejtekből áll.

Allocortex

• Három réteg alkotja:
• Stratum moleculare: Szinaptikus réteg,
• Stratum pyramidale: A piramissejtek dendritjei a stratum molecularéban, és a harmadik rétegbe, a stratum oriensben is elágazódnak. E két terület afferentációját összegzik,
• Stratum oriens: Polimorf, többfajta sejtet tartalmaz, amelyek kérgen belüli asszociációkat végeznek. Jellegzetes sejtjei a kosársejtek, axonjaik a pyramissejtek teste körül végződnek. Gátló neuronok, dendritjeiken a pyramissejtek axonkollateralisai képeznek aktiváló szinapszist. Ezzel egy működő pyramissejt gátolja szomszédjait,
• A hippokampuszból és a szagló kéregből áll.

Vér-agy gát

• Leírás: A központi idegrendszeri erekben található barrier, amely elválasztja az agyat a keringő vértől,
• Funkció: Cédi a központi idegrendszert a mikroorganizmusoktól, sejtektől, fehérjéktől és gyógyszerektől, amelyek károsíthatják az agyat és más struktúrákat,
• Komponensek:
• Kapilláris endotélsejtek → tight junkciók,
• A kapilláris endotél lamina basalisa,
• Asztrociták,
• Periciták,
• A vér-agy gáton keresztüli transzportmechanizmusok:
• Ioncsatornák (pl. nátrium, kálium),
• Szelektív transzport (lassú): Aminosavak, glükóz, K-vitamin, D-vitamin,
• Diffúzió (gyors): Nem poláris és lipidoldékony anyagok (pl. oxigén és szén-dioxid),
• Vér-agy gát nélküli struktúrák:
• Az agykamrák körül elhelyezkedő struktúrák (circumventricularis elhelyezkedés), beleértve:
• Area postrema: Hányásközpont (tartalmazza a kemoreceptorok trigger zónáját),
• Organum vasculosum lamina terminalis: Ozmoreceptorok,
• Neurohipofízis: Oxitocin és ADH felszabadulása közvetlenül a vérbe,
• Lehetővé teszi, hogy bizonyos molekulák befolyásolják az agyműködést (pl. a vérben lévő gyógyszerek és hormonok),
• Kármechanizmusok:
• Az agyi infarktus és a tumorok megbontják az endotélsejtek szoros kötéseit, ezáltal vazogén ödémát okozva,
• A hiperozmoláris oldatok (pl. mannit) értágulatot és az endotélsejtek zsugorodását okozzák, ezáltal megbontják a vér-agy gátat és növelik annak áteresztőképességét más gyógyszerekkel szemben.

Vér-liquor gát

• Funkció: Elválasztja a liquórt a keringéstől,
• Átjárhatatlan a sejtek, szinte minden fehérje és toxin (pl. hidrofil gyógyszerek, baktériumok) számára,
• Szelektíven áteresztő a liquor szabályozásához és termeléséhez szükséges anyagokra, például glükózra és elektrolitokra,
• Struktúra: A plexus chorioideus alkotja,
• Módosult ependimasejtek (choroidális epithelsejtek) → tight junkciók tartják össze őket,
• Kapilláris endotélsejtek → fenesztráltak,
• Basal membrán.

Agyi metabolizmus és homeosztázis

Agyi metabolizmus

• Energiaigény:
• Az agy megfelelő működéshez a perctérfogat 15%-a és a keringő oxigén 20%-ára van szükség,
• Az agy fő energiaigényes funkciói:
• Az ionok aktív transzportja,
• A membránpotenciálok fenntartása és helyreállítása,
• A neurotranszmitterek szintézise és metabolizmusa,
• Az anyagcsere-szükségletek a regionális neuronális aktivitástól függően változnak, és közvetlenül összefüggenek az agyi véráramlás és az energiaszubsztrát felhasználás változásaival (ld. Agyi autoreguláció). A véráramlás szükség szerint megnő az agy nagyobb anyagcsere-aktivitású területein,
• Energia források:
• Az energia elsősorban a glükóz aerob oxidációjából származik,
• Az idegsejtek glükózfelvételét az inzulinfüggetlen GLUT3 transzporter biztosítja,
• Bizonyos körülmények között az agy képes más energiaszubsztrátokat is felhasználni:
• Ketontestek hosszan tartó koplalás során,
• Laktát intenzív fizikai aktivitás során.

Agyi homeosztázis

• Az agy és a perifériás szervek, például a máj, a hasnyálmirigy, a zsírszövet, a bél és az izom közötti kölcsönhatás kulcsfontosságú az energia- és glükózhomeosztázis fenntartása szempontjából,
• A vér-agy gát kulcsszerepet játszik azáltal, hogy:
• A vér és az agyparenchima közötti anyagcsere az extrinsic környezeti tényezőkre és fiziológiai változásokra (pl. alvás/ébrenlét ciklusok, öregedés, táplálkozás) adott válaszok modulálása azáltal, hogy az áteresztőképességét szabályozza,
• A plexus chorioideus hozzájárul a tápanyagok állandó diffúziójának fenntartásával a liquoron keresztül a központi idegrendszerbe,
• A hipotalamusz kulcsszerepet játszik a homeosztázisban azáltal, hogy:
• Az energiabevitel és -felhasználás modulálása,
• A máj glükóztermelésének, az inzulin- és glükagonszekréciónak, valamint a vázizomzat glükózfelvételének modulálása, ezáltal a glükóz-homeosztázis fenntartása,
• A perifériás metabolikus hormonok és tápanyagok a hipotalamusz neuronális áramköreit célozzák, visszacsatolási jeleket adva, amelyek segítenek fenntartani ezt az egyensúlyt,
• A kolecisztokinin, az YY peptid és a GLP-1 információt nyújt az étkezésekkel történő energiabevitelről,
• A leptin serkenti a lokomotoros aktivitást, a vázizomzat zsírsav-oxidációját és a barna zsírszövet termogenezisét, szabályozva az energiafelhasználást,
• A nucleus arcuatusban található neuropeptid Y és POMC-termelő neuronok reagálnak a neuroendokrin diszregulációra,
• Az inzulin zsírszöveti szignálként hat, és modulálja az energiaanyagcserét,
• Az IL-6 információt szolgáltat az izomtömegről és a testmozgásról, és serkenti az aktív izmok energiafelhasználását.

A nagyagykéreg fehérállományú összeköttetései

Áttekintés

• Projekciós rostok: Az agykérget más, kéreg alatti területtel kapcsolják össze,
• Capsula interna:
• Crus anterius: Itt halad át a tr. frontopontinus (Arnold) és a pedunculus thalami anterior,
• Genu: Itt halad át a tr. corticobulbaris,
• Crus posterius: Itt halad át a tr. corticospinalis (elöl a fej, majd hátrébb a felső végtag és a törzs, leghátul pedig az alsó végtaghoz haladó rostok futnak), illetve a pedunculus thalami superior rostjai, ettől még hátrébb a pedunculus thalami posterior és a tr. temporo-, parieto- és occipitopontinus (Türk) axonjai. A radiatio optica és acustica (látó- és hallókisugárzás) a crus posterius leghátsó részén futnak keresztül,
• Capsula externa és extrema,
• Komisszurális rostok: A két agyfélteke azonos (és kisebb mértékben eltérő) pontjait kötik össze,
• Corpus callosum: Az elülső rostok a genu területén, valamint a hátsó rostok a spleniumban úgy hajlanak a mediális felszín felé, hogy létrehozzák az elülső, illetve hátulsó harapófogónak (forceps anterior, posterior) nevezett rostokat. A corpus callosum legmélyebb rostjai az oldalkamra tetejét, illetve a halántéklebenybe lehajló alsó szarvának oldalfalát képezik,
• Comissura anterior: A két bulbus olfactorius, illetve a kétoldali gyrus temporalis inferior és medius között hoz létre összeköttetést,
• Commissura hippocampi: A kétoldali hippocampust kötik össze egymással,
• Asszociációs rostok: Az azonos oldali féltekék különböző pontjait kapcsolják össze.
• Fasciculus longitudinalis superior: A frontális lebenyt köti össze az occipitalis lebennyel,
• Fasciculus longitudinalis inferior: Az occipitalis lebenyt köti össze a gyrus temporalis mediusszal,
• Fasciculus uncinatus: A frontális lebenyt köti össze a temporalis lebeny csúcsával,
• Fasciculus arcuatus: A gyrus temporalis superiort és gyrus angularist köti össze a gyrus frontalis inferiorral, ezáltal az érző (Wernicke) és mozgató (Broca) beszédközpontok között létesít kapcsolatot. A rostrendszer sérülése esetén ún. vezetéses afázia lép fel, ilyenkor a spontán beszéd csak kismértékben romlik, azonban a beteg nem képes szavak utánmondására, illetve az írása is olvashatatlan a sorozatos betűkihagyások miatt,
• Cingulum: A gyrus cingulit köti össze a hippocampusszal,
• Fibrae arcuatae cerebri: A szomszédos gyrusokat összekötő, rövid asszociációs rostok.

Embriológia

Áttekintés

• Az agy 3 primer hólyagból származik,
• Prozengefalon (előagy),
• Mezenkefalon (középagy),
• Rombenkefalon (utóagy),
• Ezek a hólyagok 5 alosztállyá fejlődnek (másodlagos agyhólyagok),
• Prozenkefalon → telenkefalon és dienkefalon,
• Rombenkefalon → metenkefalon és mienkefalon,
• Mezenkefalon.

Az agy embriológiája

• A neuronok vándorlása a kamrai zónából az agykérgi zónába a terhesség 12-24. hetében az agykéreg redőződéséhez vezet,
• Liszenkefália: Az idegsejtek vándorlásának elmaradása → az agykérgi sulcusok és gyrusok hiánya (sima agy),
• Etiológia: Genetikai mutációk (pl. a reelin gén) vagy méhen belüli vírusfertőzések a terhesség első harmadában (különösen CMV),
• Tünetek:
• Jellemzően mikrokefáliával, ventriculomegáliával és koponya-arc rendellenességekkel jelentkezik,
• A neurológiai deficitek közé tartozik a fejlődési késés, a rohamok és az izomtónus rendellenességei (pl. diszfágia, izomspazmus).

Kisagy

Áttekintés

• Lokalizáció:
• Fossa cranii posterior, a foramen magnum felett,
• A nyakszirti és a halántéklebeny alatt,
• A tentorium cerebelli (dura mater) borítja,
• Három páros pedunculuson keresztül kapcsolódik az agytörzshöz,
• A negyedik kamra választja el a medullától és a ponstól,
• Funkció:
• Az egyensúly és a szemmozgások ellenőrzése,
• A mozgások megtervezése,
• Az összetett és egymást követő mozgások koordinálása,
• Az izomtónus fenntartása.

Struktúra

• A kisagy 2 féltekéjét a kisagy középvonalában a kisagyi vermis választja el egymástól,
• A kisagyi tonsilla egy tojásdadnyi lebeny, amely mindkét kisagyi félteke inferomediális oldalán, a foramen magnum felett helyezkedik el,
• A barázdák és fissurák további lebenyekre osztják a kisagyat.

Lebenyek és hasadékok

• Három fő lebeny:
• Lobus anterior,
• Lobus posterior,
• Lobus flocculonodularis,
• Fő fisszúrák:
• A fissura prima elválasztja az elülső és a hátsó lebenyt,
• A fissura posterolateralis elválasztja a lobus flocculonodularistól.

Kisagyi pedunculusok

• Három pár kisagyi nyúlvány köti össze a kisagyat az agytörzzsel,
• Az afferens és efferens kisagyi pályák a pedunculusokon keresztül haladnak az ipszilaterális nagyagy kéreg felé és onnan el.

A kisagyi léziók az ipszilaterális oldalon neurológiai deficitet okoznak!

Vérellátás

• Artériák:
• A. basilaris:
• A. cerebelli superior → a kisagy felső felszíne,
• Ellátja a felső és középső kisagykart és a középagyat is,
• A. cerebelli inferior anterior → a kisagy elülső felszíne,
• Ellátja a középső kisagykart és a pons inferolaterális részét is,
• A. vertebralis:
• A. cerebelli inferior posterior → a kisagy hátsó felülete,
• Ellátja az alsó kisagykart és az inferolaterális medullát is,
• Vénák: A kisagyi vénák a sinus transversusba és a sinus petrosus superiorba drenálódnak.

A kisagy mikroszkópos felépítése

Kisagyi cortex

• Afferentáció a nagyagyból, a gerincvelőből és a vesztibuláris magokból,
• Idegi impulzusokat küld a kisagyi magokba,
• 5 féle neuronális sejtből áll, 3 rétegben elrendezve,
• A kéreg elsősorban gátló struktúra; a kisagyi sejtek a szemcsesejtek kivételével gátlók,
• A GABA a kisagyi sejtek gátló transzmittere, kivéve a szemcsesejteket,
• A glutamát a szemcsesejtek gerjesztő neurotranszmittere.

Kisagyi medulla

• Kúszórostokból, moharostokból, Purkinje-sejtek axonjaiból és a mély kisagyi magokból áll,
• Moharostok: Afferens axonok az agykéregből, a ponsból, a gerincvelőből és a vesztibuláris magokból a kisagyba. A szemcsesejteken végződnek → excitatorikus ingereket küldenek a Purkinje-sejtek felé,
• Kúszórostok: Afferens axonok az agyvelő nucl. olivaris inferiorjai felől → Purkinje-sejteken végződnek,
• Négy mély kisagyi mag (laterálfelől mediálfelé): Nucl. dentatus, nucl. emboliformis, nucl. globosus és nucl. fastigi.

Kisagyi afferensek

Áttekintés

• Az afferensek három fő forrásból származnak: Az agykéregből, a gerincvelőből és a n. vestibularisból,
• Az afferensek excitatorikusak, a kisagyba moha- és kúszórostokon át jutnak el,
• Az afferensek főleg az alsó és a középső kisagyi pedunculusokon haladnak át,
• A moharostok szemcsesejteken, a kúszórostok Purkinje-sejteken végőzdnek.

Kisagyi efferensek

Áttekintés

• Az efferensek négy mély kisagy magból származnak, és főleg a felső pedunculuson keresztül haladnak,
• A nucl. fastigii pályái az alsó kisagyi pedunculuson közlekednek.

Funkcionális tagozódás a kisagyban

A koponya idegek

A 12 pár agyideg az agyból és az agytörzsből lép ki. Az első agyideg, a n. olfactorius fejlődéstanilag a telencephalonból származik. A második agyideg, a n. opticus a diencephalon származéka. A maradék 10 pár agyideg az agytörzsből lép elő. Így fejlődéstani szempontból csak ez a 10 pár ideg a valódi agyideg.

Agyideg magok

Az agyidegek magjai az agytörzs szürkeállományában találhatók. Az agyideg magokat funkciójuk szerint mozgató (motoros, efferens) vagy érző (szenzoros, afferens) alapkategóriákba soroljuk. További csoportosításuk a szomatikus vagy vegetatív célszervek szerint történik.

Szomatomotoros magoszlop (III., IV., VI., XII.)

• Nucl. nn. oculomotorii (n. III.): A m. levator palpebrae superioris, m. obliquus inferior, mm. rectus superior, inferior et medialis,
• Nucl. nn. trochlearis (n. IV.): M. obliquus superior,
• Nucl. nn. abducentis (n. VI.): M. rectus lateralis,
• Nucl. nn. hypoglossi (n. XII.): Intrinsic nyelvizmok, m. genioglossus, m. hyoglossus és m. styloglossus.

Branchiomotoros (vagy viszceromotoros speciális) magoszlop (V., VII., IX., X., XI.)

• Nucl. motorius nn. trigemini (n. V.): Az első garatívből származó izmokat látja el (rágóizmok, m. mylohyoideus, venter anterior mm. digastrici, m. tensor tympani és m. tensor veli palatini),
• Nucl. nn. facialis (n. VII.): A második garatívből származó izmokat idegzi be (mimikai izmok, platysma, m. stapedius, m. stylohyoideus és venter posterior mm. digastrici),
• Nucl. ambiguus (N. IX. et X.): A harmadik, negyedik és hatodik garatívből származó izmokat idegzi be (lágy szájpad és torokszoros izmai, garatfűző és garatemelő izmok, oesophagus izomzata,
• Nucl. spinalis nn. accessorii (n: XI.): Innen erednek a radis spinalis nn. accessorii (majd r. externus) - rostjai a nyaki somitákból eredő izmokat látják el (m. SCM, m. trapezius).

Viszceromotoros általános magoszlop

• Nucl. accesorius dorsalis nn. oculomotorii Edinger-Westphali (n. III): Paraszimpatikus mag, a gg. ciliáréba futó preganglionáris rostjai a n. III. mozgató rostjai mentén futnak. Beidegzi a m. sphincter pupillaet és a mm. ciliarest,
• Nucl. salivatorius superior (n. VII.): Innen erednek a ggl. pterygopalatinum és a ggl. submandibulare preganglionáris gyökerében futó axonok. Beidegzi a gl. submandibularist, a gl. sublingualist, a nyelv kis nyálmirigyeit, a könnymirigyet, az orrüreg, a szájpad és az orrgarat kis nyálmirigyeit,
• Nucl. salivatorius inferior (n. IX.): A ggl. oticum preganglionáris rostjai erednek innen. A parotis mellett ellátja az orca kis nyálkamirigyeit is,
• Nucl. posterior nn. vagi (n. X.): Az innen eredő preganglionáris axonok a n. vagus útján érik el a nyak, a mellkas és a has területén található paraszimpatikus vegetatív/autonóm dúcokat. Beidegzi a Cannon-Böhm-pontig (azaz a középbél és az utóbél határáig) található zsigereket.

Viszceroszenzoros magok

• Nuclei tractus solitarii (n. VII.): A n. facialis, n. glossopharyngeus és a n. vagus mentén futó rostok végződnek itt,
• Nuclei tractus solitarii (n. IX.),
• Nuclei tractus solitarii (n. X.),
• Nucl. gustatorius (ízérző magok): A nyelv, a szájpad és a torokszoros területéről jön az ingerület.

Szomatoszenzoros magok

• Nucl. spinalis nn. trigemini (n. Vs): Az arc területéről származó fájdalom-, hő- és durva nyomásinger kerül ide. Az afferensek a n. trigeminus, a n. glossopharyngeus és a n. vagus ágaival jutnak a magba,
• Nucl. principalis nn. trigemini (n. Vp): Az arc területéről származó epikritikus szenzibilitást dolgozza fel,
• Nucl. mesencephalicus nn. trigemini (n. Vm): A rágóizmokból, a temporomandibuláris ízületből, fogakból és a periodontiumból származó propriocepció jut ide; kiterjedt centrális kapcsolatai vannak. AZ afferensek a n. trigeminus mentén futnak.

Érzékszervi magok

• Nuclei vestibulares (superior, lateralis, inferior és medialis) (n. VIIIv): A fejmozgások kontrolljához és az egyensúlyozáshoz szükséges érzékleteket dolgozzák fel (itt végződnek a ggl. vestibulare centralis rostjai),
• Nucleus cochleares anterior (ventralis et dorsalis) (n. VIIIc): Hallóinformáció jut ide a Corti-szervből (a ggl. spirale centrális nyúlványain keresztül), az efferensek a corpus trapezoideumon keresztül a lemniscus lateralisba futnak,
• Nucleus cochleares posterior (ventralis et dorsalis) (n. VIIIc).

39. táblázat: Az agyidegek eredése és lefutása.

Koponya ideg	Eredés	Átlépés/struktúra	Koponya ideg mag(ok)	Cél	Útvonal
I.	Az orrüreg mukózájának epithelium olfactoriumja,	Lamina cribrosa,	-	Stria olfactoria lateralis → telencephalon, Stria olfactoria medialis → amygdala,	Szagló receptor sejtek (elsőrendű neuronok) → fila olfactoria → áthatolnak az os ethmoidale lamina cribrosáján → bulbus olfactorius → tractus olfactorius (másodrendű neuronok) → (kettéválik) laterális rész közvetlenül a telencephalonnal (area praepiriformis), mediális rész az amygdalával van kapcsolatban, Az egyetlen koponyaideg, amelynek nincs thalamicus kapcsolata az agykéreggel,
II.	Retinális ganglion sejtek,	Canalis opticus,	Nucl. geniculatum laterale,	Látókéreg (occipitalis lebeny),	A retina ganglionsejtjei → n. opticus → canalis opticus (os sphenoidale) → chiasma opticum (fossa cranii media), A nasalis retina felől: Kereszteződik a chiasma opticumban, A temporális retina felől: Ipszilaterálisan folytatódik a chiasma opticumban, Chiasma opticum → tr. opticus → az area pretectalisba, a colliculus superiorba, a nucl. suprachiasmaticusba és a corpus geniculatum lateráléba vetül, Corpus geniculatum laterale → radiatio optica, Felső radiatio optica: Rostok a felső retinális kvadránsokból → parietális lebeny → látókéreg, Alsó radiatio optica: Rostok az alsó retinális kvadránsokból → halántéklebeny (Meyer-hurok) → látókéreg, Vizuális kéreg a nyakszirti lebenyben: Magában foglalja a sulcus calcarinust, a gyrus lingualis és a cuneus között,
III.	Mesencephalon,	A sinus cavernosus laterális része, Fissura orbitalis superior,	Szomatikus: Nucl. nn. oculomotorii, Viszcerális: Edinger-Westphal mag,	Okuláris és orbitális izmok,	Szomatikus: Efferens rostok a nucl. nn. oculomotoriiból → nucl. ruber → az agytörzs mediális oldala, Viszcerális: Edinger-Westphal mag → a preganglionáris paraszimpatikus rostok csatlakoznak a n. III-hoz a basilaris szegmensben, Fossa interpeduncularis → elmegy az a. cerebri posterior és az a. cerebellaris superior között → dura mater → sinus cavernosus laterális fala → (a plexus caroticus internus szimpatikus rostjaival együtt) fissura orbitalis superior → ketté válik egy alsó és egy felső ágra, Felső ág: M. rectus superior és levator palpebrae superioris, Szimpatikus rostok → m. tarsalis superior, Alsó ág: M. rectus inferior, m. rectus medialis, m. obliquus inferior, Preganglionáris paraszimpatikus rostok → ganglion ciliare → m. sphincter pupillae és m. ciliaris,
IV.	Posterior mesencephalon,	A sinus cavernosus laterális része, Fissura orbitalis superior,	Nucl. nn. trochlearis,	Kontralaterális m. obliquus superior,	Nucl. nn. trochlearis a középagy hátulsó részében → rostok keresztezik a középagyat → szubarachnoideális tér → a dura materen keresztül → a sinus cavernosus laterális fala → fissura orbitalis superior → kontralaterális m. obliquus superior,
V.	Pons,	V/1: Fissura orbitalis superior, V/2: Foramen rotondum, V/3: Foramen ovale,	Három szenzoros mag: Nucl. mesencephalicus-, principialis-, spinalis nn. V., Egy motoros mag: Nucl. motorius nn. V.,	V/1: Frontonasalis bőr és nyálkahártyák, V/2: A maxilla bőre és nyálkahártyák, V/3: A mandibula bőre és nyálkahártyák, rágóizmok,	Egy motoros mag: A motoros gyökér a szenzoros gyökér alatt halad, Három szenzoros mag: A szenzoros gyökér a pons elülső részén a középső kisagyi peduncleusnál → ganglion trigeminalis → 3 idegre oszlik: N. ophtalmicus (V/1) : A sinus cavernosus laterális fala → recurrens tentoriális ág (ellátja a tentorium cerebellit) → fissura orbitalis superior → három ágra oszlik, amelyek a frontonasalis struktúra bőrének és nyálkahártyáinak szenzoros innervációját biztosítják, Felső szemhéj és kötőhártya, szaruhártya, corpus ciliare, írisz, Fejbőr, homlok, Sinus frontalis- és sphenoidalis, cellulae ethmoidales, Az orrüreg elülső felső része, septum nasi, Paraszimpatikus és szenzoros rostok a könnymirigyhez, Szimpatikus rostok a m. dilatator pupillaehez, N. maxillaris (V/2) : A sinus cavernosus laterális fala → foramen rotundum → ágakra osztódik, amelyek a maxilláris struktúrák bőrének és nyálkahártyájának szenzoros innervációját biztosítják, Alsó szemhéj és kötőhártya, Az orrüreg hátsó-alsó része, az orr laterális része, Felső ajak, orcák, sinus maxillaris, felső fogak és íny, felső szájpadlás, Posztganglionális paraszimpatikus rostok a ggl. pterygopalatinumból (a n. VII-ből): Könnymirigy, orrnyálkahártya mirigyek, N. mandibularis (V/3) : Szenzoros gyökér → foramen ovale (koponya) → fossa infratemporalis → 4 ág, amelyek a mandibuláris struktúrák bőrének és nyálkahártyáinak szenzoros innervációját biztosítják, Szenzoros innerváció: Az arc alsó harmada, beleértve az állat és az alsó ajkakat is, A szájnyálkahártya, az állkapocs, fogak és az íny, A nyelv elülső kétharmada, Az auricula mellső része, meatus acusticus externus és membrana tympanica, Autonóm rostok a ggl. submandibulárén keresztül a submandibularis és sublingualis mirigyekhez, Paraszimpatikus rostok a chorda tympani (a n. VII.-ből): Ízlelés a nyelv elülső kétharmadában, A n. IX.-ből származó paraszimpatikus rostok a parotishoz, A motoros gyökér a cavum trigeminale mentén fut → egyesül az szenzoros gyökérrel → foramen ovale, Rágóizmok: M. masseter, pterygoideus medialis, temporalis és pterygoideus lateralis, M. tensor tympani, M. tensor veli palatini, A m. digastricus venter anteriorja, M. mylohyoideus,
VI.		Dorello-csatorna, A sinus cavernosus mediális része,	Nucl. nn. abducentis,	M. rectus lateralis,	Nucl. nn. abducentis (a pons kaudális része) → a dura materen keresztül → Dorello csatorna → sinus cavernosus mediális fala → fissura orbitalis superior → m. rectus lateralis,
VII.		Foramen stylomastoideum,	Nucl. (motorius) nn. facialis, Nucl. tractus solitarii (ízérzékelés), Nucl. salivatorius (paraszimpatikus),	Faciális izomfunkciók,	A nagy szomatomotoros (radix motoria) és kis viszceromotoros és viszceroszenzoros gyökér (n. intermedius) a híd-hídkar határán hátul lép ki az agyból (angulus pontomedullaris) → meatus acusticus internus → gyökerek a canalis facialisban egyesülnek → elágazások: A canalis facialison belül leadott ágak: N. petrosus major: Paraszimpatikus rostok a szájüreg, az orr és a garat nyálmirigyeihez, valamint a könnymirigyhez, Ggl. geniculi, N. stapedius: Motoros rostok a középfül m. stapediusához, Chorda tympani: Szenzoros rostok a nyelv elülső kétharmadához, paraszimpatikus rostok a submandibularis és a sublingualis mirigyekhez, N. intermedius, A canalis facialison kívül leadott ágak: N. auricularis posterior: A proc. mastoideus felé halad, érzően beidegzi a fülkagylót, a dobhártya elülső részeit, R. auricularis: A fül mimikai izmait idegzi be szomatomotorosan, R. digastricus: A m. digastricus (venter posterior) és a m. stylohyoideus motoros beidegzése, A plexus parotideus ágai: Rr. temporales: A homlok és a halánték tájékát, annak izmait idegzi be, Rr. zygomatici: A m. orbicularis oculi, a m. zygomaticus major et minor és az orr mimikai izmainak beidegzése, Rr. buccales: A felső ajak és a pofa mimikai izmainak beidegzése, R. marginalis manibulae: Az alsó ajak és az áll mimikai izmainak beidegzése, R. colli: A platizma beidegzése (és az ansa cervicalis spf. kialakítása), Lefutása: Még a hídban a szomatomotoros rostok megkerülik a nucl. (motorius) nn. abducentist a colliculus facialisban (fossa rhomboidea), A híd-hídkar határán, hátul kilép az agyból, A fossa cranii posteriorban fut, Belép a meatus acusticus internusba, és az elülső-felső kvadráns (area nn. facialis) felé halad, ahonnan a canalis facialis indul, Áthalad a canalis facialison: A pars labyrinthicában ventrolaterálisan halad, 90°-ban megtörik: Geniculum canalis nn. facialis, A pars tympanicában dorzolaterálisan halad, 90°-ban megtörve a pars mastoidea felé veszi az irányt, A canalis facialisból a foramen stylomastoideumon át lép ki, Áthalad a parotison (nem innerválja) → a parotisban a n. VII öt ágra oszlik, amelyek az arckifejező izmokat (pl. orbicularis oculi, platysma) innerválják,
VIII.		Meatus acusticus internus,	Nucl. vestibularis (vesztibuláris komplex), Nucl. cochlearis,	Halló pálya: Hallókéreg, Egyensúlyozó pálya: Vesztibuláris kéreg,	A vesztibuláris komplex, illetve a ventrális és dorzális cochleáris magok együtt alkotják a n. VIII.-t → belső hallójárat az angulus cerebellopontinusnál → n. vestibularisra és cochlearisra oszlik, Cochleáris pálya: Külső és belső szőrsejtek (a Corti-szervből) → a ggl. spirale bipoláris neuronjai → n. cochlearis → ventrális és dorzális magok → oliva superior → lemniscus lateralis → colliculus inferior → corpus geniculatum mediale → radiatio acustica → primer hallókéreg (gyrus temporalis transversus) és amygdala → akusztikus asszociációs kéreg, Vesztibuláris pálya: Az otolit szervek és a három félkörös csatorna szőrsejtjei → a ggl. vestibulare bipoláris neuronjai → n. vestibularis → vesztibuláris magkomplexum → kisagy (flocculonoduláris lebeny), a n. III., n. IV. és n. VI. magjai, a formatio reticularis, a gerincvelő és a thalamus → vesztibuláris kéreg,
IX.	Medulla oblongata,	Foramen jugulare,	Nucl. salivatorius inferior, Nucl. tr. solitarii, Nucl. spinalis nn. V., Nucl. amiguus,	Garat nyálkahártya,	Sulcus retroolivaris → foramen jugulare (a n. X. és n. XI. mellett) → alsó és felső ganglion petrosum, N. tympanicus: Szenzoros és paraszimpatikus rostok, Szenzoros rostok a középfülhöz, a dobhártya belső felszínéhez és az Eustach-kürthöz, Paraszimpatikus rostok a parotishoz, Az a. carotis internától anterolaterálisan száll le, Motorosan innerválja a m. stylopharyngeust, Szenzoros rostok a sinus carotishoz és a carotis testhez, Belép a pharynxba a m. constrictor superior és media között, Több szenzoros ágra oszlik: Egyesül a vagus rostokkal → plexus pharyngealis: Az oropharyngealis nyálkahártya szenzoros innervációja, Ízérzés és érzékelés a nyelv hátsó egyharmada, Plexus tonsillaris: A garat mandulák szenzoros innervációja
X.		Foramen jugulare, Hiatus oesophagei,	Nucl. ambiguus: Felelős a szív motoros és paraszimpatikus outputjáért és a gyomor-bélhuzam felső részének motoros innervációjáért (beleértve a garatot, gégét, felső nyelőcsövet), Nucl. tr. solitarii: Felelős a zsigeri szenzoros inputért (pl. a bél disztenzió → baroreceptorok tüzelési frekvenciája ↑ → jelzés) és az ízérzékelésért, Nucl. dorsalis nn. vagi: Felelős a zsigerek (szív, tüdő és felső tápcsatorna) paraszimpatikus outputjáért, Nucl. spinalis nn. V.: Felelős a külső fülből, a gégéből és a hátsó koponyaüreg durájából érkező szenzoros inputért,	Több zsiger, beleértve a gégét, a garatot, a nyelőcsövet, a szívet, a tüdőt és a bél nagy részét,	Koponya: Sulcus retroolivaris → foramen jugulare (a n. IX. és n. XI.-el együtt) → a külső hallójárat és a külső fül szenzoros innervációja, Nyak: Carotis-hüvely → a v. jugularis interna és az a. carotis communis, Jobb oldali n. vagus: Az a. subclavia elülső része → mellkas, Bal oldali n. vagus: A bal carotis communis és a bal a. subclavia között → mellkas, Ágai: Pharyngealis ágak: A garat és a lágy szájpad izmainak motoros innervációja, Afferens rostok a nyelvgyökhöz és a epiglottishoz: Kisebb szerepük van az ízérzékelésben, N. laryngeus superior: 2 ágra oszlik, N. laryngeus internus: A recessus piriformis mukózája alatt halad át, a laryngopharynx és a larynx szenzoros innervációja a hangszalagok felett, N. laryngeus externus: A m. cricothyroideus motoros innervációja, Jobb n. laryngeus reccurens: A jobb a. subclavia alatt, Bal n. laryngeus reccurens: Az aortaív alatt, Mindkét laryngeus reccurens a larynxhoz aszcendál, Thorax: A jobb oldali n. vagus a hátsó vagustörzset alkotja → a nyelőcső dorzális részén fut, A bal oldali n. vagus elülső vagustörzset alkotja → a nyelőcső ventrális részén fut, Mindkét törzs a plexus oesophageus alkotja → a nyelőcső simaizomzatának motoros innervációja, Plexus cardiacus: Paraszimpatikus rostok → a szívfrekvencia szabályozása (szinusz- és AV-csomó), Szenzoros rostok: A szív viszcerális érzékelése, Plexus pulmonalis: A tüdő viszcerális érzékelése, Has: A hiatus oesophagein keresztül → elülső és hátsó vagus törzs → a nyelőcső alsó része, a gyomor, a vékonybél és a vastagbél paraszimpatikus és szenzoros innervációja egészen a flexura lienalisig,
XI.		Belép: Foramen magnum, Kilép: Foramen jugulare,	Nucl. nn. accesorii,	M. SCM és m. trapezius,	Spinális rész: C1-C5/C6 gerincvelői ideggyökök ventrális szarva → a n. XI. gerincvelői részét alkotja → a foramen magnumon keresztül lép be a koponyaüregbe → fossa cranii posterior → találkozik az intrakraniális részével → a foramen jugulárén kilép → a carotis interna mentén ereszkedik le → motoros rostok a m. SCM-hoz → a trigonum cervicale posteriuson keresztül → motoros rostok a m. trapeziushoz, Intrakraniális rész: A medulla oblongata laterális oldala → találkozik a spinális résszel → foramen jugulare → egyesül a n. X.-el a ggl. inferiusban (X.),
XII.		Canalis hypoglossi,	Nucl. nn. hypoglossi,	A nyelv izmai,	Nucl. nn. hypoglossi → sulcus preolivaris → canalis nn. XII. → angulus mandibulae → keresztezi a belső és külső nyaki verőereket → a nyelv intrinsic és extrinsic izmai.