A szemek páros érzékszervek, amelyek lehetővé teszik a látást. Anatómiailag a szem legkülső része három rétegre oszlik: Egy rostos hártyára, amelyet tunica fibrosának hívunk (tartalmazza a corneát és a sclerát), egy ereket tartalmazó hártyára, amelyet tunica vasculosának hívunk (tartalmazza a choroideát, az irist és corpus ciliarét), valamint egy idegeket tartalmazó hártyára, amely maga a retina. A szemgolyót tovább oszthatjuk egy elülső szegmensre, amely a szemlencsét és az előtte lévő struktúrákat tartalmazza, illetve egy hátulsó szegmensre, amely az üvegtestet és a retinát tartalmazza. A lencsét a corpus ciliaréhoz sugaras lefutású rostrendszer rögzíti, melynek összességét zonula ciliarisnak nevezzük. A szem elülső része tovább oszlik két csarnokra: A hátulsó csarnokra (a lencse és az iris között) és az elülső csarnokra (az iris és a cornea között). Mindkét kamrát csarnokvíz (humor aquosus) tölti ki, amely a hátulsó csarnokban termelődik és a pupillán keresztül az elülső csarnokba áramlik. A csarnokvizet végül a Schlemm-csatorna vezeti el. Funkcionálisan a szem felosztható a fényt érzékelő struktúrákra (a látópálya összetevői) és a fényt megtörő struktúrákra (fénytörő közegek). A látópálya a retina elsőrendű neuronjaival, a retina pálcikáival és csapocskáival kezdődik, amelyek az optikai képet neuronális jelekké alakítják, és továbbítják az agyba. A törőközeg, amely a corneából, a lencséből, a humor aquosusból és az üvegtestből áll, a fényt a retina hátsó régiójába vetíti. A szem artériás ellátását az arteria ophthalmica ágai biztosítják, és a véna ophthalmica vénába folyik le. A látást (n. II) és a szemmozgást (n. III., IV., VI.) agyidegek közvetítik, míg az akkomodációt a vegetatív idegrendszer rostjai biztosítják. A szemgolyó a csontos szemüregben fekszik, amelynek számos nyílása van a neurovaszkuláris struktúrák átvezetésére. A látás járulékos struktúrái közé tartozik a könnymirigy és a szemhéj. A könnymirigy folyadékot szekretál, amely csökkenti a súrlódást és tisztítja a szemet, míg a szemhéj védi a szemgolyót a fénytől, a szárazságtól és az idegen testektől. Az extraokuláris izmok összekötik a szemgolyót a szemüreggel, és a szemhéj, valamint a szem mozgását is irányítják.

Makroanatómia

A szem rétegei

Tunica fibrosa

Tunica vasculosa (uvea)

Tunica nervosa

Makroanatómiai szinten a retina legfontosabb részei a discus nn. optici és a macula. Mikroanatómiai szinten (ld. alább a "Mikroanatómia" című részt) a retinát idegsejtek hálózata alkotja, amelyek a fény szignálokat regisztrálják, és azokat az agyba továbbított neuronális jelekké alakítják.

A szem szegmentumai és kamrái

5. táblázat: Szemcsarnokok.

	Elülső határ	Hátulsó határ	Laterális határ
Camera anterior	A cornea hátulsó felszíne,	A lencse, az írisz és a sugártest elülső felszínei,	Trabekuláris hálózat és a Schlemm-csatorna,
Camera posterior	Az írisz hátulsó felszíne,	Zonula rostok és a lencse,	A corpus ciliare részei,
Camera postrema	A lencse és a retina között található; tartalmazza a corpus vitreumot.

A humor aquosus áramlási pályája

• Trabekuláris kiáramlás (∼85%):
• Corpus ciliare (nem pigmentált hám) → camera posteior → pupilla → camera anterior → trabekuláris hálózat (angulus iridocornealis) → Schlemm-csatorna → episzklerális erek,
• Muszkarin (M3) receptor agonisták (pl. pilokarpin és karbachol) hatására fokozódik,
• Uveoszklerális kiáramlás (∼15%):
• Corpus ciliare (nem pigmentált hám) → camera posterior → pupilla → camera anterior → közvetlen elvezetés az uvea és a sclera felé,
• Prosztaglandin agonisták (pl. latanoproszt és bimatoproszt) hatására fokozódik,
• A humor aquosus termelés csökken a szénsav anhidráz gátlók (pl. acetazolamid), α2 agonisták (pl. klonidin, brimonidin) és béta-blokkolók (pl. timolol) hatására.

A szem körüli térségek (spatii orbitales)

Spatium intraconicum

• Definíció: Az intraconalis tér a szemgolyó mögött, az izomkúpon belül elhelyezkedő kúpos tér,
• Határok:
• Perifériásan: négy m. rectalis az intermuszkuláris szeptumokkal és az extraconalis térrel,
• Elöl: A szemgolyó hátsó felének vagina bulbija,
• Hátul: Az íngyűrű az apex orbitaenál,
• Tartalom:
• Orbitális zsírszövet,
• Artériák:
• A. centralis retinae,
• Aa. ciliares posteriores breve et longae,
• Az a. lacrimalis, a. supra orbitalis, a. ethmoidalis posterior eredési helye,
• Vénák:
• V. ophtalmica superior,
Idegek:
• N. opticus,
• A n. oculomotorius felső és alsó szakaszai,
• N. nasociliaris,
• Ggl. ciliare.

Spatium extraconicum

• Definíció: Az extraconalis tér a periorbita és az extraocularis izmok és azok fasciája által alkotott izomkúp között helyezkedik el,
• Határok:
• Perifériásan: Periorbita,
• Belül: A négy m. rectus intermuszkuláris szeptumokkal,
• Elöl: Septum orbitale,
• Hátul: Orbita csúcsa,
• Tartalom:
• Izmok:
• M. obliquus superior és inferior,
• M. levator palpebrae superioris,
• Glandula lacrimalis és saccus lacrimalis,
• Artériák:
• A. lacrimalis,
• A. supraorbitalis,
• A. ethmoidalis posterior et anterior,
• Aa. palpebrales mediales,
• A. supratrochlearis,
• A. dorsalis nasi,
• A. infraorbitalis,
• Vénák:
• V. ophtalmica inferior et superior,
• Vena infraorbitalis,
• Idegek: N. lacrimalis, n. frontalis, n. trochlearis, n. ethmoidalis anterior et posterior,

Spatium preseptale

A szemüreg preszeptális kompartmentje a septum orbitale előtt helyezkedik el, és tartalmazza a felső és alsó szemhéjakat és a tarsusokat. A postseptalis tér a tulajdonképpeni szemüregnek felel meg.

Spatium episclerale

Az episzklerális tér (Subtenon tér) a szemgolyó fasciális hüvelye (Vagina bulbi) és a szklera közötti virtuális tér. A helyi érzéstelenítőnek az episzklerális térbe történő befecskendezése fájdalomcsillapítást és akinéziát eredményez azáltal, hogy a retro-orbitális térbe hátrafelé diffundálva blokkolja az áthaladó szenzoros és motoros idegeket.

Spatium subperisoteale orbitae

A periorbita (belül) és az orbitális csontok (perifériásan) között elhelyezkedő potenciális tér.

A szem neurovaszkulaturája

Artériák (az a. ophtalmica ágai)

• A. centralis retinae:
• Az a. ophtalmica fő ága,
• Ellátja a retinát és a látóideg egyes részeit,
• Terminális artéria (nincs anasztomózis),
• A látóidegben halad,
• Felső, alsó, nazális és temporális ágakra oszlik,
• A. palpebralis medialis: Anasztomózisok az a. palpebralis lateralisokkal → szemhély ellátása,
• Aa. ciliares posteriores longae: Az írisz és a corpus ciliare felé mennek,
• Aa. ciliares posteriores berves: A chorioidea felé mennek,
• Muszkuláris ágak:
• Ellátják az extraorbitális izmokat,
• → A. ciliaris anterior → irisz,
• A. supraorbitalis:
• Ellátja a szemüreg, a homlok és a fejbőr egy részét,
• A foramen supraorbitálén át lép ki,
• A. frontalis: Ellátja a homlokot és a fejbőrt,
• A. lacrimalis:
• Ellátja a könnymirigyet, a szemhéjat és a konjuktívát,
• Ebből lesznek az a. palpebralis lateralisok,
• A. dorsalis nasi: Ellátja a saccus lacrimalist.

Vénák

• V. ophthalmica:
• V. ophthalmica superior: A. ophtalmicával párhuzamosan halad,
• V. ophthalmica inferior: Két ágra oszlik,
• Az egyik ág átmegy a fissura orbitalis inferioron,
• A másik át átmegy a fissura orbitalis superioron,
• A sinus cavernosus felé drenálódik,
• V. centralis retinae:
• A retina vénás elvezetésének fő útvonala,
• A látóidegben halad,
• A retina kapillárisaiból vezeti el a vért,
• Vagy a v. ophthalmica superiorba vagy közvetlenül a sinus cavernosusba ömlik,
• Elzáródás → a vérellátás csökkenése (iszkémia) és/vagy duzzanat (ödéma) → a retina súlyos károsodása vagy vakság.

A v. angularis a felszíni arcvénák és az intrakraniális vénák között ver hidat. Az arcközéptáju infekciók a v. angularison keresztül felterjedhetnek a sinus cavernosusba és a szinuszokba, ami életveszélyes szövődményekkel járó sinus cavernosus trombózist okozhat.

A sinus cavernosus trombózis a sinus cavernosus szindróma egyik lehetséges oka, amelyet az áthaladó agyidegek (azaz a n. III., IV., V/1. és V/2.) részleges vagy teljes funkcióvesztése jellemez.

Idegek

• N. ophtalmicus (V/1):
• A n. trigeminusnak a ggl. trigemináléból eredő része,
• A homlok, az elülső fejbőr, a könnymirigy, a felső szemhéj és a szemgolyó érzékelését biztosítja,
• Szimpatikus és paraszimpatikus idegrostokat tartalmaz, amelyek elősegítik a pupilla dilatációt és innerválják a corpus ciliárét, az íriszt, a könnymirigyet, a konjuktívát és a corneát,
• A szemüregbe a fissura orbitalis superioron keresztül lép be, ahol ágaira oszlik,
• A n. ophtalmicus ágai:
• N. lacrimalis:
• A szemüregbe a fissura orbitalis superioron keresztül lép be,
• A könnymirigyet, a felső szemhéj bőrét és a konjuktívát innerválja,
• Anasztomizál a n. maxillaris n. zygomaticus ágával (V/2), amely posztganglionáris paraszimpatikus rostokat szállíthat a könnymirigyhez,
• N. frontalis: A szemüregbe a fissura orbitalis superioron keresztül lép be, és a következő ágakra oszlik:
• N. supratrochlearis: A homlokot, a fejbőrt és a felső szemhéjat innerválja,
• N. supraorbitalis: A sinus frontalist, a konjuktívát, a fejbőrt, a homlok bőrét és a felső szemhéjat innerválja,
• N. nasociliaris:
• A cornea-reflex szenzoros, afferens szára,
• A fissura orbitalis superioron keresztül lép be a szemüregbe, és a következő ágakra oszlik:
• N. infratrochlearis,
• N. ethmoidalis posterior,
• N. ethmoidalis anterior
• Nn. ciliares longi:
• Ellátja az irist, a corpus ciliárét és a corneát,
• A ggl. cervicale superiusból származó posztganglionáris szimpatikus rostok a m. dilatator pupillaehez mennek,
• Szimpatikus rostokat visz az arc izzadságmirigyeihez és a m. levator palpebrae superiorishoz,
• Kommunikál a ggl. ciliáréval,
• N. opticus (n. II.):
• A canalis opticuson keresztül hagyja el az orbitát,
• A két látóideg kereszteződése - mindkét szemből egy-egy - alkotja a chiasma opticumot,
• N. maxillaris (V/2):
• A n. V. második ága,
• Az alsó szemhéj szenzoros innervációját biztosítja,
• Ggl. ciliare:
• Paraszimpatikus ganglion,
• A szemgolyó mögött található, a m. rectus lateralis és a látóideg között,
• A nn. ciliares breves a gg. ciliáréból erednek:
• Postganglionáris paraszimpatikus rostok, amelyek a m. ciliárét és a m. sphincter pupillaet innerválják,
• Szimpatikus posztganglionáris rostok (a ggl. cervicale superiusból származnak) a m. dilatator pupillaehez.

Nn. ciliares longi: Növelik a pupilla átmérőt (midriázis). Nn. ciliares breves: Csökkentik a pupilla átmérőt (miózis).

Cavitas orbitalis

Az orbita egy előröl nyitott csontos szerkezet, amelyet az os frontale, a maxilla, az os ethmoidale, az os sphenoidale, az os lacrimale és az os zygomaticum alkot. Tartalmazza a szemgolyót, valamint a látóideg, az erek és a nyirokerek átvezetésére szolgáló nyílásokat.

Az orbita falai

• Felül: Ala minor ossis sphenoidalis és a homlokcsont orbitális része,
• Alul (lamina papyracea): Facies orbitalis maxillae, facies orbitalis ossis zygomatici, processus orbitalis ossis palatini,
• Mediálisan: Processus frontalis maxillae, os lacrimale, lamina orbitalis ossis ethmoidalis, corpus ossis sphenoidalis,
• Laterálisan: Facies orbitalis ossis zigomatici, facies orbitalis alaris majoris ossis sphenoidalis.

A szemhéj

Áttekintés

• Leírás: A szemhéj védi a szemgolyót a fénytől, a szárazságtól és az idegen testektől. Szenzoros innervációját a n. V. ágaiból kap: a n. II. a felső szemhéjat, míg az alsó szemhéj szenzoros innervációját a n. V/2 adja. A szemrést a felső és az alsó szemhéj zárja közre, amelyek az oldalsó és a középső szemhéjban találkoznak,
• Bőr és szubkután szövet:
• A testfelszínen itt a legvékonyabb a bőr,
• Nagyon kis mennyiségű zsírszövetet tartalmaz,
• Nincs szubkután szövet a lig. palpebrale mediale és laterale felett,
• M. orbicularis oculi:
• A n. facialis innerválja,
• Zárja a szemet,
• Septum orbitale:
• Az orbita mellső határát alkotó kötőszövet,
• A szemhéj szélétől a szemgödör peremének csonthártyájáig tart,
• A szemhéjon belül a septum orbitale megvastagszik, és a szemhéj stabilitását biztosító tarzális lemezeket alkot,
• Tarzális lemezek:
• A septum orbitale megvastagodott, sűrű kötőszövetből álló nyúlványai,
• Mirigyeket tartalmaz,
• Tarsus superior: A m. tarsalis superior tapadási helye,
• Tarsus inferior: Kisebb, elliptikus forma,
• M. levator palpebrae superioris:
• A szemüreg tetejéből ered, és a felső szemhéjba tapad a tarzális lemez felső határán,
• A m. tarsalis superior eredési helye,
• Innerválja a n. III.,
• Eleválja a felső szemhéjat (nyitja a szemet),
• Conjuctiva:
• Erősen vaszkularizált mukusz membrán, amely a sclera és a szemhéj belső oldalát béleli,
• Két, különálló rétege van:
• Palpebralis (tarsalis) conjunctiva: A szemhéj belső felszínét béleli, amely a felső és alsó szemzugban átmegy a bulbáris konjuktívába,
• Bulbaris conjuctiva: A szemgolyó elülső felszínét fedi,
• A kötőhártya járulékos mirigyei könnyfolyadékot termelnek (kisebb térfogatú, mint a könnycsatorna).

A lacrimalis rendszer

Áttekintés

• Leírás: A lacrimalis rendszer a könnyfolyadékot a szemgolyó és a szemhéj felszínére juttatja, minimalizálja a súrlódást és tisztítja a szemet (könnyfilm),
• A könny összetétele: Három rétegből áll,
• Mukózus réteg (legbelső réteg):
• A kötőhártya belsejében lévő kehelysejtek által termelt mucin alkotja,
• Hidrofil réteg, amely biztosítja a könnyfilm stabilitását és egyenletes eloszlását,
• Vízréteg (középső réteg):
• Izotóniás folyadék, amely főként vízből, elektrolitokból (Na⁺, K⁺, Cl^-, HCO^-₃), fehérjékből (lizozim, laktoferrin, defenzinek), EGF-ből, a könnymirigy által szekretált IgA-ből áll,
• Ellátja a szemet tápanyagokkal,
• Eltávolítja a salakanyagokat,
• Hidratálja a szaruhártyát és síkosítja a szemet,
• Lipidréteg (legkülső réteg):
• A Meibomián mirigyek által termelt olaj alkotja,
• Megakadályozza a szem kiszáradását és lehűlését,
• Gl. lacrimalis:
• A szemüreg felső oldalsó részén, a m. levator palpebrae superioris és a m. rectus laterlis felszínén található,
• Tubuloalveoláris szekréciós elemekkel rendelkező szerózus mirigy, amely a könnyfolyadék vízrétegét alkotó víztiszta folyadékot választja ki,
• 12 könnycsatornával a fornix conjuctivae superiorba nyílik,
• A n. VII. paraszimpatikus rostjai idegzik be a ggl. pterygopalatinumon keresztül,
• Meibomián mirigyek:
• Faggyúmirigyek,
• A tarzális lemezen belül helyezkednek el, nyílásaik a kötőhártya marginális zónájának peremén vannak,
• A könnyfilm lipidrétegét alkotó olajokat termelik,
• Saccus lacrimalis:
• A ductus nasolacrimalis kitágult része,
• A könny gyűjtésére szolgál,
• Ductus nasolacrimalis: A meatus nasi inferiorba torkollik.

A könny útja

Termelődik a gl. lacrimalisban (a szemhéj laterális része alatt) → ductus lacrimalis → fornix conjuctivae superior → a szemgolyó elülső része → lacus lacrimalis → canaliculi lacrimalis (a belső szemzugban) → saccus lacrimalis → ductus nasolacrimalis → meatus nasi inferior.

Mikroanatómia

A cornea rétegei (előröl hátrafelé)

• Szaruhártya hám: Többrétegű el nem szarusodó laphám,
• Bowman-membrán: Kollagénrostok rétege, sejtek nélkül,
• Substantia propria: Kollagénrostok, fibroblasztok, proteoglikánok, víz,
• Dua réteg: Vékony, kollagénrostok alkotják,
• Descemet-membrán (nem valódi membrán): A cornea endotéliumának bazálmembránja (a szaruhártya strómaszövete és a szaruhártya endotéliuma között helyezkedik el),
• Endotélium: Egyetlen laphámsejtekből álló réteg,

Az iris rétegei

• Elülső határréteg: Fibroblasztok hálózata, alatta melanociták rétege (az írisz stróma módosult rétege),
• Írisz stróma: Elszórtan elhelyezkedő fibroblasztok és melanociták a kollagénmátrixban,
• Hátsó határréteg: Átlátszatlan pigmentált hám (a bilamináris ciliáris hám folytatása).

A retina rétegei

• Pigmenthám:
• Legkülső réteg, a choroidea szomszédságában,
• Melaninszemcséket tartalmaz,
• Segíti a rodopszin képződését és az A-vitamin tárolását,
• Táplálékot biztosít a fotoreceptorok számára,
• Elnyeli a fényt és megakadályozza a visszaverődést,
• Trauma vagy betegség esetén könnyen leválik a neurális retináról a két réteget összekötő kötéskomplexek hiánya miatt (retinaleválás),
• Csapok és pálcikák:
• Retinális pálcikák: Karcsú, hengeres sejtekből álló elsőrendű receptorok,
• Elsősorban a fovea centralis körül találhatók,
• Akromatikusak: Az éjszakai látásra (gyenge fény) és a mozgásra specializálódott fotoreceptorok,
• Rodopszint tartalmaznak: Látópigment és G-fehérje-kapcsolt receptor, amelyet a fény aktivál (fototranszdukció),
• Retinális csapok: Lombik alakú sejtek elsőrendű receptorai,
• Elsősorban a fovea centralisban találhatók,
• Kromatikusak (kék, vörös és zöld fény pigmentjeit tartalmazzák): A színlátásra, a világos fényre és a látásélességre specializálódott fotoreceptorok,
• Többféle, különböző spektrális érzékenységű látópigmentet tartalmaznak (lehetővé teszik a színek megkülönböztetését),
• A pálcikák és a csapok az optikai képet idegi aktivitássá alakítják; mindkettő glutamátot használ neurotranszmitterként,
• Membrana limitans externa: Védi a fotoreceptorokat,
• Stratum granulosum externum: A csapok és pálcikák pericarionjait tartalmazza,
• Stratum plexiforme externum: Szinapszisokat tartalmaz egyrészt a bipoláris sejtek, másrészt a csapok és pálcikák között,
• Stratum granulosum internum:
• Müller-féle gliasejteket (támogató gliasejteket) tartalmaz, amely a membrana limitans internától a membrana limitans externáig tart,
• Tartalmazza a bipoláris neuronok (másodrendű neuronok) sejttesteit, amelyek a csapok és pálcikák információit továbbítják a ganglionsejtekhez,
• Stratum plexiforme internum: A ganglionsejtek és a bipoláris neuronok közötti szinapszisokat tartalmazza,
• Stratum ganglionare: Neurogliákat, ganglionsejtek sejtmagjait és sejttestjeit tartalmazzák,
• A harmadrendű neuronok n. opticusszá szedődnek össze,
• A hipotalamuszba, a nucl. praetectalisba, a corpus geniculatum lateraléba és a colliculus superiorba vetülnek,
• A n. II. rostjainak rétege: A ganglionsejtek axonjai alkotják. Ebben a rétegben ágazódik el az a. és a v. centralis retinae, amelyek a retina belső rétegeit táplálják,
• Membrana limitans interna:
• Ez az üvegtesthez legközelebb eső, azaz legbelső réteg,
• A Müller-féle gliasejtek centralis nyúlványai itt érnek véget.

Vizuális funkciók

A látópálya

1. Retina: Csapok és pálcikák (elsőrendű neuronok) → bipoláris sejtek (másodrendű neuronok) → ganglionsejtek (harmadrendű neuronok),
2. N. opticus (n. II.):
• A ganglionsejtek axonjai a látóidegben egyesülnek,
• Mindkét látóideg az ipszilaterális retina nazális- és temporális rostjait viszi tovább,
3. Chiasma opticum:
• A két látóideg itt keresztezi egymást,
• A retina nazális rostjai átmennek a kontralaterális oldalra, de a temporális rostok nem kereszteződnek,
4. Tr. opticus: Kontralaterális nazális rostokat és ipszilaterális temporális rostokat szállít,
5. Corpus geniculatum laterale (CGL): A tractus opticusok az ipszilaterális CGL-be vetülnek,
6. Radiatio optica: olyan neuronokból áll, amelyek a vizuális információt az ipszilaterális CGL-ből az ipszilaterális primer látókéregbe továbbítják,
7. Primer látókéreg:
• Itt történik a vizuális információk feldolgozása,
• A nyakszirti lebeny hátsó részén található,
• A látókéreg az ipszilaterális nazális és a kontralaterális temporális látómező felől kap vizuális információt.

Emmetropia

• Leírás: Az emmetropia a látás olyan fiziológiai állapota, amelyben a szem nyugalmi állapotban van, és a fotonok fiziológiás fénytöréssel csapódnak el a retinába,
• Törőközeg:
• A corneából, a lencséből, a humor aquosusból és az üvegtestből áll,
• A fényt a retina hátsó régiójába vetíti, ahol megtörik,
• A fénytörő közeg szerkezetének megváltozása a látás romlásához vezethet (pl. cataracta),
• A szem anatómiájának kisebb eltérései, amelyek hatással vannak a fénytörő közegre (pl. a szem tengelyirányú hossza, a szaruhártya görbülete), fénytörési hibák kialakulásához vezethetnek.

Extraokuláris izmok

A szemüregben 6 izom található, amelyek a szemgolyóhoz rögzülnek. Az orbitában található továbbá még egy izom, amely a felső szemhéjba tapad, a m. levator palpebrae superioris, amely a szemhéj megemeléséért felelős.

Embriológia

Áttekintés

A látószervek telepét adó bemélyedések a 22 napos embrióban jelennek meg.

• A velőcső záródásával egy időben a kezdemény kiemelkedik az előagyból, majd szemhólyaggá (vesicula optica) alakul és a felszíni ektoderma irányába növekszik,
• A szemhólyagok változásokat indukálnak a felületi ektodermában, és elkezdik kialakítani a lencsetelepeket,
• A lencseplakód benyomódik, létrehozva a lencsegödröt. Ezzel egyidejűleg a szemhólyagok is benyomódnak, és kialakítják a kettős falú szemserleget (calix opticus),
• A szemserleg központi barázdával rendelkezik (fissura choroidea), amely lehetővé teszi a szemet ellátó erek (arteria hyaloidea) belépését,
• A fissura choroidea záródásának elmaradása a fejlődés 7. hetére colobómát eredményez, amely a szem valamelyik struktúrájának (pl. retina, látóideg korong, írisz) egy- vagy kétoldali defektusa, ami tipikusan kulcslyuk alakú íriszdefektus formájában nyilvánul meg.

Retina, iris, corpus ciliare

• Ahogy a szemserleg külső sejtsorában pihmentszemcsék jelennek meg, létrejön a retina pigmentrétege,
• Az intrarerinális rés felé tekintő sejtekaz ideghártya hátsó négyötödében (pars optica retinae) fényérzékelő receptorokká, csapokká (coni) és pálcikákká (bacilli) differenciálódnak,
• Kialakul egy idegegrosrokból álló réteg, amelyekben ayonok futnak → az idegrosrok a serlegnyélhez (pedinculus opticus) tartanak → n. II.,
• Az ideghártya elülső "vak" egyötöde (pars ceca retinae) nem differenciálódik tovább.

Lencse

• A lencsehólyag lencserostokat képezve a lencsehólyag üregét folyamatosan kitöltik,
• A középen futó a. hyaloidea folytatása lesz az a. centralis retinae.

Choroidea, sclera és cornea

• Az éretlen kötőszövetben az agy pia materéhez hasonlító belső és a dura materhez hasonlító külső réteg jön létre,
• A belső rétegből lesz az erősen pihmentált choroidea, míg a külső rétegből a sclera lesz, amely a n. opticust behüvelyező dura mater folytatását képezi,
• Az iris előtti mesenchima fellazul, benne üreg képződik (camera anterior),
• A pupilla megnyílik és összeköttetésbe kerül a camera posteriorral. Ennek elülső falát az irid képezi, hátulról és oldalról a szemlencse és a sugártest (corpus ciliare),
• A hátulsó szemcsarnokból az elülső szemcsarnokba áramló folyadék tápanyaggal látja el az érmentes corneát és szemlencsét. a humor aquosus elfolyását az angulus iridocornealis trabecularendszere biztosítja, onnan a corneocleralos határon futó, gyűrűszerű sinus venosus scleraen (Schlemm-csatorna) keresztül jut a véráramba.

Corpu vitreum

• A mezenchimából alakul ki.

Nervus opticus

• A szemserlegnyél rétegei fokozatosan összenőnek,
• A belső sejtréteg sejtjei hálózatot képezve a n. II. gliasejtjeivé alakulnak át,
• A szemserlegnyél nervus opticusszá alakul át.