A váll és a fossa axillaris

A felső végtag csontjai és a vállöv együtt alkotják a felső appendikuláris vázat. A vállövet négy ízület (az art. glenohumeralis, az art. sternoclavicularis, az art. acromioclavicularis és az art. scapulothoracalis) és két csont (a clavicula és a scapula) alkotja. Az art. glenohumeralis (azaz a vállízület) a test egyik legrugalmasabb ízülete, izmok összetett rendszere mozgatja, beleértve a rotátorköpenyt is. Az a. subclavia és az a. axillaris ágai az egész felső végtagot ellátják. A felső végtag vénái a v. axillarisba, a felső végtag nyirokerei pedig a axiláris nyirokcsomókba ürülnek. A plexus brachialis ágai adják a felső végtag motoros és szenzoros innervációját. Az axilla a kar és a mellkas találkozásánál, a vállízület alatt elhelyezkedő háromdimenziós piramis alakú terület, amelyen keresztül fontos erek és idegek haladnak át a törzsből a kar felé.

Áttekintés

Definíció: A felső végtagot a tengelyvázzal összekötő csontos gyűrű,
Csontok

Clavicula,
Scapula,

Ízületek:

Valódi anatómiai ízületek (a mozgás két közvetlenül egymáshoz kapcsolódó vázstruktúra között történik):

Art. acromioclavicularis,
Art. sternoclavicularis,
Art. glenohumeralis,

Fiziológiai ízület: Art. scapulothoracalis.

A vállöv csontjai

Clavicula

Definíció: S alakú csont, amely összeköti a lapockát és a szegycsontot; az első borda felett és elöl helyezkedik el,
Ízüeltek:

Sternálisan (mediálisan): Ízesül a manubriummal (art. sternoclavicularis),
Akromiálisan (laterálisan): Ízesül az acromionnal (scpaula) (art. acromioclavicularis),

Izom rögzülések:

Oldalsó egyharmad: Trapezius és deltoideus,
Mediális kétharmad: Sternocleidomastoideus, pectoralis major és subclavius,

Felületi jellemzők:

Sulcus musculi subclavii:

A kulcscsont középső harmadának alsó felszínén lévő barázda,
A subclavius itt tapad,

Impressio ligg. costoclavicularis (mediálisan):

Durva, mélyülő, ovális terület a kulcscsont középső harmadán,
A lig. costoclavicularis itt tapad, az első bordát a kulcscsonthoz köti, és korlátozza a váll elevációját,

Tuberositas ligg. coracoclavicularis (laterálisan):

A tuberculum conoideum és a linea trapezoidea alkotja,
A lig. coracoclaviculare két részének (a lig. conoideum és a lig. trapezoideum) tapadási helye,

Tuberculum conoideum: A lig. conoideum tapasási helye,
Linea trapezoidea: A lig. trapezoideum tapadási helye.

Scapula

Definíció: Egy lapos és háromszög alakú csont, amely a 2-7. hátsó bordák felett helyezkedik el,
Határok (margo): Mediális, laterális/axilláris és superior,
Szögek (angulus): Superior, inferior és laterális,
Felszínek:

Hátsó felszín:

Spina scapulae:

Vízszintes csontos gerinc, amely a lapocka hátulsó felszínét a fossa supraspinátára és a fossa infraspinátára osztja,
A m. deltoideus a tuberositas deltoideához csatlakozik a spina scapulaen,

Acromion:

A spina scapulae oldalsó folytatása, amely a fossa glenoidalis fölé nyúlik,
A clavicula acromialis végével ízesül,

Fossa supraspinata:

Konkáv mélyedés a spina scapulae felett,
A supraspinatus itt tapad,

Fossa infraspinata:

Konkáv mélyedés a spina scapulae alatt,
Az infraspinatus itt tapad,

Elülső (costalis) felszín):

Konkáv mélyedés a lapocka testén,
A subscapularis itt tapad,

Processus coracoideus:

Előre kiálló csontos horog, amely a lapocka felső határából ered,
A clavicula laterális vége alatt fekszik, a plexus brachialis és a hónalj erek közvetlen közelében,
Ide tapad a pectoralis minor, a coracobrachialis és a biceps brachii rövid feje,

Incisura scapulae:

Mély barázda a processus coracoideus és a lapocka felső határa között,
A lig. transversum superius a bevágást a foramen suprascapularisba alakítja át, amelyen keresztül a nervus suprascapularis halad,

Fossa glenoidalis:

Egy sekély, homorú, anterolaterálisan irányított ovális fossa, amely a lapocka szuperolaterális határán található,
A felkarcsont fejével ízületi kapcsolatban áll, így alkotva a glenohumerális ízületet,
A tuberculum supraglenoideum, ahol a lig. glenohumerale rögzül, közvetlenül a fossa glenoidalis felett helyezkedik el.

A vállöv ízületei

Articulatio sternoclavicularis

Definíció:

A kulcscsont mediális vége és a szegycsont manubrium sternni közötti gömbízület,
Az egyetlen anatómiai (valódi) ízület, amely a vállöv és a tengelyváz között van,

Alak: Gömbízület,
Ízfej: Facies articularis sternalis (clavicula),
Ízvápa: Incisura clvavicularis (sternum),
Tok: Az ízfelszín mentén ered és tapad,
Szalagok:

Lig. sternoclaviculare anterius és posterius:

A manubrium és a kulcscsont szegycsonti vége között,
Megerősíti az ízületi tokot elülső és hátsó irányban, és megakadályozza a kulcscsont elmozdulását

Lig. interclaviculare:

Egyesíti mindkét kulcscsont szegycsonti végét,
Megerősíti az ízületi tokot felfelé,

Lig. costoclaviculare:

Egyesíti az első bordát a kulcscsont szegycsonti végével,
Korlátozza a vállöv elevációját,

Mozgások:

Eleváció, depresszió,
Protrakció, retrakció,
Cirkumdukció.

Articulatio acromioclavicularis (AC ízület)

Definíció: Szinoviális laposízület a kulcscsont laterális vége és a lapocka acromionja között,
Ízfelszínek:

Facies articularis clavicularis (acromion),
Facies articularis acromialis (clavicula),

Tok: Az ízfelszínek mentén ered és tapad,
Járulékos alkotóelemek: Discus articularis 50%-ban jelen van,
Szalagok:

Lig. acromioclaviculare:

Az acromion és a kulcscsont között húzódik,
Erősíti az ízületi tok felső részét,
Ellenáll az AC-ízület anteroposterior irányú elmozdulásának,

Lig. coracoclaviculare:

A processus coracoideus és a kulcscsont laterális vége között húzódik,
Két részre oszlik: Lig. conoideum (mediálisan) és lig. trapezoideum (laterálisan),
Ellenáll az AC-ízület rotációs és vertikális elmozdulásának,

Mozgások:

Egyetlen izom sem hat kifejezetten az AC-ízületre,
Az art. scapulothoracalis mozgatásával anteroposterior és rotációs mozgás lehetséges.

Articulatio scapulothoracalis

Az ízület típusa:

Inkább fiziológiai, mint anatómiai ízület,
A scapulothoracalis ízület kifejezés a lapocka mozgására utal a hozzá tartozó izmokhoz és a mellkasi falhoz képest,

Mozgások:

Eleváció: Trapezius (felső rész), levator scapulae és a rhomboideusok,
Depresszió: Gravitáció, trapezius (alsó rostok), pectoralis minor és serratus anterior,
Protrakció (lapocka abdukció): Serratus anterior, pectoralis major és pectoralis minor,
Retrakció (lapocka addukció): Trapezius (középső rész), latissimus dorsi és a rhomboideusok,
Oldalirányú (felfelé irányuló) rotáció: Serratus anterior, trapezius (felső és alsó rész),
Mediális (lefelé irányuló) rotáció: Latissimus dorsi, levator scapulae, pectoralis minor és a rhomboideusok.

Articulatio humeri/glenohumeralis

Típus: Egyszerű ízület,
Alak: Gömbízület, art. spheroidea,
Ízfej: Caput humeri,
Ízvápa: Cavitas glenoidalis,
Tok: A collum scapulaen ered és a collum anatomicumon tapad,

Recessus axillaris: Alul található kiöblösödés,
Vagina synovialis intertubercularis: A biceps brachii caput longuma körüli ínhüvely,

Szalagok:

Lig. coracohumerale: A processus coracoideusról ered és a tuberculum majuson tapad,
Lig. glenohumerale: Három, az ízületi tokot erősítő szalagot tartalmaz,

Lig. glenohumerale superius,
Lig. glenohumerale medium,
Lig. glenohumerale inferius,

Lig. coracoacromiale: A proc. coracoideus és az acromion között feszül ki,
Lig. transversum humeri:

A tuberculum majus et minus feletti szalag,
Áthidalja a sulcus intertubercularist (ahol a biceps caput longum ina halad),

Járulékos alkotóelemek:

Ízületi tokon belül:

Labrum glenoidale: Rostporcos ajak, amely megnöveli az ízvápa méretét,
Tendo capitis longi mm. bicipitis brachii: A tuberculum supraglenoidáléról ered a labrum glenoidálén belül, majd a tok fibrózus és szinoviális rétege között halad,

Ízületi tokon kívül:

Bursa subdletoidea: A m. deltoideus alatt,
Bursa subacromialis: Az acromion alatt,
Bursa subtendinea mm. subscapularis,

Mozgások: Minden irányban kiterjedt mozgások,

Anteflexió: 0-90° (a margo inferior scapulae kirotációjával 180°),
Retroflexió: 0-50°,
Abdukció: 0-90° (a margo inferior scapulae kirotációjával 180°),
Addukció: 0-75°,
Kirotáció: 0-90°,
Berotáció: 0-90°,

Középhelyzet: Az anteflexió középértéke 45°-os abdukcióval.

A caput humeri körülbelül négyszer nagyobb, mint a fossa glenoidea. A felkarcsont relatív mérete nagyobb mozgástartományt tesz lehetővé, de növeli az ízület instabilitását is.

A vállöv izmai

Áttekintés

A proximális felső végtag izmai a rögzítésük alapján különböztethetők meg:Scapulohumeralis izmok,

Scapulohumeralis izmok,
Axioappendicularis izmok:

Elülső axioappendicularis izmok,
Hátulsó axioappendicularis izmok.

Scapulohumeralis (intrinsic váll) izmok

Hat izom ered a lapockától és tapad a humeruson:

Rotátorköpeny izmok:

A rotátorköpeny-izmok felelősek a glenohumeralis ízület stabilitásáért és mozgékonyságáért,
A rotátorköpeny-izmok inai minden oldalról körülveszik a felkarcsont fejét, és a lapocka ízületi felszínéhez rögzítik,
A deltoideus a rotátorköpenyen nyugszik,
A váll kontúrját főként a deltoid izom alakítja ki,

Teres major: a négyszögletes tér alsó határát képezi.

1. táblázat: Scapulohumeralis izomzat.
Izom		Eredés	Tapadás	Innerváció	Funkció
Rotátor köpeny	M. supra-spinatus	Fossa supraspinata,	Tuberculum majus,	N. suprascapularis,	A kar abdukciójának megkezdése (0-15° között) Fizikai vizsgálat a Jobe-teszttel,
	M. infra-spinatus	Fossa infraspinata,		N. suprascapularis,	Külső rotáció, Fizikális vizsgálat infraspinatus teszttel,
	M. teres minor	A lapocka axilláris (laterális) határa,		N. axillaris,	Addukció, Külső rotáció,
	M. sub-scapularis	Fossa subscapularis,	Tuberculum minus,	N. subscapularis superior et inferior,	Addukció, Belső rotáció, Fizikális vizsgálat a lift-off teszt vagy a belly-press teszt segítségével,
M. deltoideus		Clavicula, Acromion, Spina scapulae,	Tuberositas deltoidea,	N. axillaris,	Clavicularis rész: Anteverzió, belső rotáció, addukció, Acromialis rész: abdukció (15-100° között) Spinális rész: Retroverzió, külső rotáció, addukció,
M. teres major		A lapocka alsó szögének hátsó felszíne,	Sulcus intertubersularis,	N. subscapularis inferior,	Addukció, Belső rotáció.

Elülső axioappendicularis izmok

Subclavius: A vállat és a kulcscsont laterális végét süllyeszti,
Pectoralis major

A váll addukciója, belső rotációja és anteverziója,
A lapocka elülső és alsó irányba történő húzása,
Légzési segédizom,

Pectoralis minor:

Stabilizálja a lapockát (elülső és alsó irányban a mellkasi falhoz húzza),
Légzési segédizom,

Serratus anterior:

Lapocka: Protrakció
Angulus inferior scapulae: Felfelé irányuló rotáció
A lapocka inferomedialis helyzetének fenntartása a mellkasfalhoz képest,
A kar abdukciója (<100°),
Légzési segédizom.

Hátulsó axioappendicularis (extrinsic váll) izmok

Felületes extrinsic vállizmok:

Trapezius:

Pars descendens:

Lapocka elevációja és felfelé forgása,
A kar fej feletti abdukciója (<90°),

Pars transversa: Scapula addukció (azaz a lapockát mediál felé húzza)
Pars ascendens: Depresszió,

Latissimus dorsi:

A kar addukciója, extenziója és belső forgatása,
Légzési segédizom

Mély extrinsic vállizmok:

Levator scapulae:

Lapocka eleváció (vállvonogatás),
A rhomboid izmokkal együtt: A felemelt kar semleges helyzetbe való visszahozása

Rhomboideus major és minor:

Scapula eleváció és retrakció,
Angulus lateralis scapulae: Kaudális rotáció

Az axilla

Áttekintés

Definíció:

Háromdimenziós, piramis alakú terület a kar és a mellkas találkozásánál,
A vállízület alatt található, amelyen keresztül fontos erek és idegek haladnak át a törzsből a kar felé,

Határok:

Apex:

Más néven canalis cervicoaxillaris vagy axillaris bemenet,
Az 1. bordacsont oldalsó határa, a lapocka felső határa és a kulcscsont határolja,
Ezen a nyíláson keresztül erek és nyirokerek haladnak a kar felé és a karból,

Elülső fal: Pectoralis major és pectoralis minor,
Hátsó fal: Latissimus dorsi, teres major és subscapularis valamint a lapocka,
Oldalsó fal: Coracobrachialis és a felkarcsont,
Medialis fal: Serratus anterior, az 1-4. borda és a bordaközi izmok,
Bázis:

A bőr, a bőr alatti szövet és a fascia axillaris alkotja,
Más néven hónaljtájék vagy hónaljgödör,
Kívülről az elülső és hátsó hónaljredők határolják,

Tartalom: Ezeket a struktúrákat proximálisan a vagina axillaris, a nyaki fascia folytatása zárja közre,

Arteria axillaris és ágai,
Vena axillaris és ágai,
A hónalji nyirokcsomók és nyirokerek,
Plexus brachialis,
A hónalji zsír és kötőszövet.

Az elülső hónaljredő a pectoralis majorból alakul ki. A hátsó hónaljredőt a latissimus dorsi és a teres major alkotja.

Axilláris terek

Definíció: A teres minor (kraniálisan) és a teres major (kaudálisan) által határolt anatómiai terek (2 háromszögletű, 1 négyszögletű), amelyeken keresztül a struktúrák elhagyják az axillát.

Foramen axillare mediale

Alak: Háromszög alakú tér, kraniális, kaudális és laterális határral, csúcspontja inferomedialisan helyezkedik el (azaz nincs mediális határ)
Határok

Kraniálisan: Teres minor,
Kaudálisan: Teres major,
Laterálisan: Triceps brachii (hosszú fej),

Belső struktúrák: A. et v. circumflexa scapulae.

Foramen omotricipitale

Alak: Háromszög alakú tér, amelynek kraniális, laterális és mediális határa és csúcsa alul van (azaz nincs caudalis határa)
Határok:

Kraniálisan: Teres major,
Laterálisan: Humerus,
Mediálisan: Triceps brachii (hosszú fej),

Tartalom:

A. profunda brachii,
N. radialis.

Foramen axillare laterale

Alak: Négyszögletes tér, amely lehetővé teszi a kar és a váll hátsó részeinek megközelítését,
Határok:

Kraniálisan: Teres minor,
Kaudálisan: Teres major,
Mediálisan: Triceps brachii (hosszú fej),
Laterálisan: Humerus,

Tartalom:

A. et v. circumflexa posterior humeri,
N. axillaris.

Vaszkulatúra és nyirokkeringés

Artériás ellátás

Arteria axillaris

Eredés: Az arteria subclavia folytatása az 1. borda külső határán,
Lefutás:

Az axillában a v. axillaris mellett fut,
Mint a. brachialis folytatódik a teres major külső határán,
A felette lévő mellizom (pectoralis minor) három részre osztja,

1. rész: Az 1. borda magasságában ered az a. subclaviából,
2. rész: A pectoralis minor ina mögött száll le,
3. rész: A humerus sebészi nyakának magasságában található a m. pectoralis minor alsó szegélye és a teres minor alsó része, valamint a m. latissimus dorsi között.

2. táblázat: Az arteria axillaris ágai.
	Eredés	Lefutás	Ellátás
A. thoracis superior	1. rész,	Anteromedialisan fut a pectoralis minor felső határa mentén, mielőtt a pectoralis minor és major között elhaladna, hogy elérje a mellkasi falat, Anasztomózist képez a bordaközi artériákkal és az arteria thoracica internával,	1. és 2. bordaközi izmok, A serratus anterior felső része, Mellkasi izmok, M. subclavius, A mellkasfal bőre,
A. thoraco-acromialis	2. rész (első ág),	A pectoralis minor mögött fut, mielőtt penetrálna a fascia clavipectoralison, Négy ágra oszlik: Rr. pectorales, R. deltoideus, Rr. acromialis, R. clavicularis,	Mellkasi izmok, M. deltoideus, A fascia clavipectoralis fölötti bőr,
A. thoracica lateralis	2. rész (második ág),	A m. serratus anterioron fut le (és el is látja), Rr. mammarii laterales,	A mellkas és az emlő laterális struktúrái,
A. circumflexa anterior humeri	3. rész,	Oldalirányban mélyen halad a coracobrachialis és a biceps brachii felé, Lead egy felszálló ágat, amely a sulcus intertubercularisban fut, Anasztomózist képez a circumflexa posterior humerivel a felkarcsont oldalsó részén,	Glenohumerális ízület, Teres major, teres minor és deltoideus,
A. circumflexa posterior humeri		A foramen humerotricipitale-on keresztül halad át a nervus axillarisszal együtt, Lead egy leszálló ágat, Anasztomózist képez a circumflexa anterior humerivel a felkarcsont oldalsó részén,	Glenohumerális ízület, Teres major, teres minor, triceps és deltoideus,
A. subscapularis		A subscapularis laterális határa mentén száll le a hátsó hónaljfalon, Az a. thoracodorsalisra és az a. circumflexa scapulaera oszlik,	Három rotátorköpeny izom: Subscapularis, Infraspinatus, Supraspinatus, Deltoideus, Latissimus dorsi, A triceps brachii hosszú feje, Serratus anterior, A szomszédos bőr.

Scapularis anasztomózisok

Definíció: Az arteria subclavia első részének és az arteria axillaris harmadik részének ágai közötti anasztomózis, amely a kar kollaterális keringését biztosítja valamelyik elzáródása vagy sérülése esetén.

3. táblázat: Scapularis anasztomózisok.
Artéria	Eredés	Lokalizáció
A. dorsalis scapulae	Truncus thyreocervicalis vagy az arteria subclavia közvetlen ága,	Margo medialis,
A. suprascapularis		Fossa supraspinata,
A. circumflexa scapulae	Arteria subscapularis,	Fossa infraspinata,
A. subscapularis	Az a. axillaris 3. része,	Margo lateralis,
Bordaközi artériák	Arteria subclavia vagy a leszálló mellkasi aorta,	Többszörös anasztomózisok az a. dorsalis scapulaevel a lapocka mediális szélénél.

Vénás drenázs

Vena axillaris

Eredés: A teres major külső határán a vena basilica és az arteria brachialis kísérő vénáinak összeömléseiből alakul ki,
Lefutás:

Az a. axillarisszal együtt fut,
3 szakaszra oszlik, amelyek megfelelnek az arteria axillaris részeinek (a disztális vég az első rész),
A véna subclaviaként folytatódik az 1. borda laterális határán,

Mellékágak:

Általában megfelelnek az axilláris artéria mellékágainak,
Kivételek:

Az a. thoracoacromialis ágainak megfelelő vénáknak nincs közös mellékága,
Közvetlenül vagy közvetve kapja a vv. thoracoepigastricae-t,

Drenázs: Felső végtag, hónalj, oldalsó mellkasfal.

Nyirokdrenázs

Mellékágak:

A felső végtag és a törzs felső részének nyirokcsomói öt hónalji nyirokcsomócsoportba vezetnek,
Az apikális nyirokcsomócsoportból származó efferens erek az apexen keresztül lépnek ki, és egyesülnek a truncus lymphaticus subclaviusban, de néhány ér a clavicula körüli csomókba is elvezet.

Plexus brachialis

A karfonatot a cervicalis 5-től a thoracalis 1-ig terjedő gerincvelői idegek ventrális ágainak fonata alkotja (néha a C4 is). Ezek a ventrális ágak három, egymással párhuzamos köteget hoznak létre: Truncus superior (C5-C6), medius (C7) és inferior (C8-Th1). A truncusok áthaladnak a hiatus scalenin a trigonum omoclaviculare felé, majd fasciculusokra oszlanak. A plexus brachialist a clavicula superaclavicularis és infraclavicularis részre osztja.

Definíció: A nervus spinalis C5–Th1-ből eredő szomatikus ideghálózat, amelyből a felső végtag perifériás idegei erednek,
Kompozíció: A plexus brachialis gyökerekből, törzsekből, divíziókból, kötegekből és ágakból (proximálistól disztálisig) épül fel.

Gyökerek

A C5–Th1 anterior (ventrális) divíziói,
A gyökerek a trigonum cervicale posteriusban olvadnak össze, és képezik a törzseket,
A nervus dorsalis scapulae és a nervus thoracicus longus a plexus brachialis gyökereiből ered.

4. táblázat: Idegek, amelyek a plexus brachialis gyökereiből erednek.
Ideg	N. dorsalis scapulae	N. thoracicus longus
Ideg gyökér	C5,	C5–C7,
Funkció	Motoros ideg,
Leefutás	Áthalad a musculus scalenus mediuson a nyak laterális részén, Lefut a lapockához a musculus levator scapulae alá mélyen, Kaudiálisan halad a lapocka mediális széléhez,	Átfúrja a musculus scalenus mediust, Kaudiálisan halad a musculus serratus anterior széléhez,
Innerváció	Musculus levator scapulae, Musculus rhomboideus major, Musculus rhomboideus minor,	Musculus serratus anterior.

Törzsek

A gyökerek három, a nyakban elhelyezkedő törzset képeznek:

Truncus superior plexus brachialis (C5 és C6): A nervus suprascapularis és a nervus subclavius innen ered,
Trunci medii plexus brachialis (C7),
Truncus inferior plexus brachialis (C8 és Th1),

A törzsek áthaladnak a scalenus háromszögön (a arteria subclaviával együtt) és a trigonum cervicale posterius bázisán, hogy belépjenek a fossa axillarisba.

5. táblázat: Idegek, amelyek a plexus brachialis felső törzséből erednek.
Ideg	Nervus subclavius	Nervus suprascapularis
Ideg gyökér	C5–C6,	C4–C6,
Funkció	Motoros ideg,
Lefutás	Rövid, vékony ideg, amely közvetlenül a musculus subclaviushoz fut	Dorzálisan fut a clavicula alatt, mélyen a musculus trapezius és a ligamentum transversum scapulae superius alá, a fossa supraspinata irányába, Innen a ligamentum transversum scapulae inferius mentén fut a fossa infraspinata irányába,
Innerváció	Musculus subclavius,	Musculus supraspinatus, Musculus infraspinatus.

Divíziók

Minden törzs egy anterior és egy posterior divízióra oszlik, amelyek belépnek a fossa axillarisba,
Mindhárom posterior divízió beidegzi a kar és az alkar extensor rekeszét (azaz a posterior rekeszt),
Mindhárom anterior divízió beidegzi a kar és az alkar flexor rekeszét (azaz az anterior rekeszt).

Kötegek

A kötegek és ágaik proximális részei a fossa axillarisban fekszenek,
Három köteg van, amelyeket az arteria axillarishoz viszonyított helyzetük alapján neveztek el:

Plexus brachialis laterális kötege: A felső és középső törzsek anterior divíziói alkotják,
Plexus brachialis mediális kötege: Az alsó törzsek anterior divíziója alkotja,
Plexus brachialis posterior kötege: Mindhárom törzs posterior divíziója alkotja.

Ágak

Az ágak a perifériás idegek, amelyek a plexus brachialis kötegeiből erednek. A plexus brachialis öt klinikailag legjelentősebb ága a nervus musculocutaneus, a nervus axillaris, a nervus medianus, a nervus radialis és a nervus ulnaris.

A laterális köteg és a plexus brachialis ágai

6. táblázat: A laterális köteg és a plexus brachialis ágai.
A plexus brachialis ágai	Spinális gyökerek	Lefutás	Motoros innerváció	Szenzoros innerváció
Nervus musculocutaneus	C5–C7,	Átfúrja a musculus coracobrachialist, A musculus biceps brachii és a musculus brachialis között fut, Mint nervus cutaneus antebrachii lateralis folytatódik,	A kar elülső rekeszének izmai: Musculus biceps brachii, Musculus coracobrachialis, Musculus brachialis,	Az alkar laterális része (a nervus cutaneus antebrachii lateralis révén),
Nervus pectoralis lateralis		Az arteria axillaris előtt halad, Ágat ad a nervus pectoralis medialisnak, Átfúrja a fascia clavipectoralist, Végül beidegzi a musculus pectoralis majort,	Musculus pectoralis major, Néha a musculus pectoralis minor,	Nincs,
Nervus medianus (laterális gyökere)		A lateralis köteg legnagyobb végága, Mediálisan halad, hogy egyesüljön a medialis köteg hasonló ágával, és így alakítsák ki a nervus medianust,	Az alkarban az összes hajlítóizom (elülső rekesz), kivéve azokat, amelyeket a nervus ulnaris lát el, A kézen a thenar izmok és a laterális két musculus lumbricalis,	A tenyér radiális kétharmada, A radiális 3 és fél ujj (azaz a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj és a gyűrűsujj radiális oldala) palmáris oldala, A radiális 3 és fél ujj disztális ujjperceinek dorzális oldala, Autonóm szenzoros zóna: A mutatóujj hegye.

A mediális köteg és a plexus brachialis ágai

7. táblázat: A mediális köteg és a plexus brachialis ágai.
A plexus brachialis ágai	Spinális gyökerek	Lefutás	Motoros innerváció	Szenzoros innerváció
Nervus medianus (mediális gyökere)	C8–Th1,	A felkaron a musculus biceps és a musculus triceps között fut, Áthalad a fossa cubitalison, a biceps ín és az arteria brachialis között, Az alkarba a musculus pronator teres két feje között lép be, Az alkaron a musculus flexor digitorum superficialis és a musculus flexor digitorum brevis között fut, Áthalad a canalis carpin, a retinaculum flexorum alatt, hogy belépjen a csuklóba, Nervi digitalesre oszolva végződik,	Ugyanaz, mint a radix lateralis esetében,
Nervus pectoralis medialis		Az arteria axillaris mögött halad el, Átfúrja a musculus pectoralis minort, A musculus pectoralis major beidegzésével végződik,	Musculus pectoralis major, Musculus pectoralis minor,	Nincs,
Nervus cutaneus brachii medialis		Az vena axillaris és a vena brachialis mediális oldalán fut, A felkar közepén a fascia profunda átfúrásával felszínessé válik,	Nincs,	A felkar inferomediális része,
Nervus cutaneus antebrachii medialis		A felkar közepén a fascia profunda átfúrásával felszínessé válik, Az alkaron és a felkar disztális részén a vena basilica kísérője,	Nincs,	A bőr az alkar mediális részén,
Nervus ulnaris		Az arteria axillaris mediális oldalán halad a sulcus bicipitalis medialisban, Dorzálisna fut a felkar mediális felső részén, ahol átfúrja a septum intermusculare medialét és belép a posterior (extenzor) rekeszbe, A sulcus nervi ulnarisban fut az ízület körül (ízületi ágakat és izomágakat ad le), Áthalad a canalis cubitalison vissza a kar hajlító oldalára (leadja a ramus dorsalist és a ramus cutaneus palmarist), A csukló felett oszlik végágaira (ramus superficialisra és ramus profundusra),	Alkar: Musculus flexor carpi ulnaris és a musculus flexor digitorum profundus mediális fele, Kéz: A kéz intrinsic izmai, kivéve a thenar izmokat és a két laterális lumbricalis izmot,	A kéz mediális oldalának palmáris és dorzális aspektusai, Az ulnáris 1 és fél ujj palmáris és dorzális aspektusai (azaz a kisujj és a gyűrűsujj ulnáris oldala), Autonóm szenzoros zóna: A kisujj hegye.

A nervus medianust a fasciculus medialis és a fasciculus lateralis ágai alkotják.

A posterior köteg és a plexus brachialis ágai

8. táblázat: A posterior köteg és a plexus brachialis ágai.
A plexus brachialis ágai	Spinális gyökerek	Lefutás	Motoros innerváció	Szenzoros innerváció
Nervus subscapularis superior	C5,	Rövid lefutású: A musculus subscapularis beidegzésével végződik,	Musculus subscapularis,	Nincs,
Nervus radialis	C5-Th1,	A latissimus dorsi ina felett halad, majd spirálisan megkerüli a humerus testét a sulcus nn. radialisban, a triceps brachii caput mediale és caput laterale között együtt fut az a. és v. profunda brachiival, A septum intermusculare laterálét átfúrva a m. brachialis és brachioradialis között fut, Áthalad a fossa cubitin, majd két végágra válik (r. spf. et prf.), A r. profundus átkerül az alkar dorzális oldalára a canalis supinatoriusban, A r. superficialis az a. és v. radialisszal együtt halada a m. bracioradialis takarásában a foveola radialis felé, ahol szomatoszenzoros ágakat ad le a kézhát számára,	A felkar hátsó rekeszének izmai: Musculus triceps brachii, musculus anconeus A musculus brachialis laterális része Az alkar hátsó rekesze,	A kéz dorzális aspektusának radiális kétharmada, A radiális három és fél ujj dorzális aspektusa (kivéve a nervus medianus által beidegzett területet), Autonóm szenzoros zóna: Első ujjköz (a hüvelykujj és a mutatóujj között),
Nervus axillaris	C5-C6,	Dorzálisan halad a plica axillaris lateralis-on keresztül, A collum chirurgicum humeri körüli pályán fut, Három ágra oszlik, amelyek a musculus deltoideust idegzik be, A hátulsó ág mint nervus cutaneus brachii lateralis superior végződik,	Articulatio humeri, Musculus teres minor, Musculus deltoideus,	A felkar szuperolaterális részének bőre (a musculus deltoideus alsó része felett)
Nervus subscapularis inferior	C6–C8,	Rövid lefutású: A musculus subscapularis beidegzésével végződik, Ágat küld a musculus teres majorhoz,	Musculus subscapularis, Musculus teres major,	Nincs,
Nervus thoracodorsalis	C6,	A thoracodorsalis erek mentén fut a musculus latissimus dorsi ventrális oldalán,	Musculus latissimus dorsi, Néha a musculus teres major,	Nincs.

A felkar és a könyökízület

A felkar vagy brachium, a vállízület és a könyök között húzódik. A vállízület összeköti a felkart a törzzsel és a vállövvel, míg a könyökízület összeköti az alkarral. A felkar izmai mozgatják a könyökízületet (flexió és extenzió) és az alkart (pronáció és szupináció), valamint stabilizálják és mozgatják a vállízületet (belső forgás és flexió).

Humerus

Definíció

A humerus a kar csontja, amely proximálisan a scapulával (vállízület), disztálisan a radiusszal és az ulnával (könyökízület) ízesül.

A humerus feje

A felkarcsont gömb alakú proximális része, amely a cavitas glenoidalisszal ízesül (azaz gömbízület).

A humerus nyaka

Collum anatomicum: A felkarcsont fejét a tuberculumoktól elválasztó szűkület, amely lehetővé teszi a glenohumerális ízület szalagjainak rögzülését,
Collum chirurgicum:

Szűkület a tuberculumok alatt,
A n. axillaris és az a. circumflexa posterior humeri együttesen a felkarcsont sebészi nyakának dorzális részét veszik körül,

Tuberculum majus: A supraspinatus, infraspinatus és teres minor tapadási helye,
Tuberculum minus: A m. subscapularis tapadási helye,
Sulcus intertubercularis: Mély barázda a tuberculumok között, amelyben a biceps brachii hosszú fejének ínja fekszik (a pectoralis major, a teres major és a latissimus dorsi tapadási helye is egyben).

A felkarcsont teste

Tuberositas deltoidea: A felkarcsont testének szuperolaterális oldalán lévő érdes terület, amelyen a deltoideus tapad,
Sulcus nn. radialis: A test középső-posterolaterális felületén lévő barázda, amelyben a nervus radialis és az arteria brachialis fut,
Disztális humerus (mediál felől laterál felé):

Epicondylus medialis humeri: A felkarcsont legmedialisabb csontos kiemelkedése (a legtöbb alkarhajlító és a pronator teres eredési helye),
Sulcus nervi ulnaris:

Mély barázda a medialis epicondylus alatt, amelyen keresztül a n. ulnaris halad át,
Vicces csont: A n. ulnarisnak a medialis epicondylushoz való ütközése fájdalmat vagy bizsergő, sokkszerű érzést és zsibbadást okoz az ulnaris eloszlásában (alkar, tenyér, valamint a IV. és V. ujjperc tenyéri oldalán),

Trochlea humeri: Súlyzó vagy orsó alakú csontos vetület, amely az ulnával ízesül,
Fossa coronoidea: A trochlea feletti mélyedés a felkarcsont ventrális részén, amely az alkar behajlításakor a ulna processus coronoideusát fogadja,
Capitulum: Gömb alakú csontos kiemelkedés, amely az radius fejével ízesül,
Fossa radialis: A capitulum feletti mélyedés a felkarcsont ventrális oldalán, amely az alkar behajlításakor az radius fejét fogadja,
Epicondylus lateralis: A legkülső csontos kiemelkedés (a legtöbb alkarextenzor és a supinator eredési helye),
Fossa olecrani: Csontos mélyedés a disztális felkarcsont dorzális oldalán (az alkar kinyújtásakor az olecranont fogadja).

A felkar izmai

A kar izmai két csoportba oszthatók. Ezek a flexorok és az extenzorok. Ezeket a fascia brachii takarja. A septum intermusculare mediale brachii és a septum intermusculare laterale brachii két rekeszre osztja a kart. Egy anterior (flexorokat tartalmaz) és posterior (extenzorokat tartalmaz) rekeszre.

Anterior kompartment (a kar flexorai)

Az elülső rekesz három könyökhajlító izmot tartalmaz, amelyek mindegyikét a n. musculocutaneus innervál.

9. táblázat: A kar flexorai.
Izom	M. biceps brachii	M. brachialis	M. coracobrachialis
Eredés	A bicepsz hosszú feje: Tuberculum supraglenoideum, A bicepsz rövid feje: Processus coracoideus,	A humerus teste,	Processus coracoideus,
Tapadás	Tuberositas radii,	Tuberositas ulnae,	A felkarcsont mediális felső harmada,
Innerváció	N. musculocutaneus (C5-C7)
Funkció	Könyök: Flexió, Alkar: Szupináció (legerősebb szupinátor), Váll: Belső rotáció és hajlítás, Hosszú fej: Váll abdukció, Rövid fej: Váll addukció,	Könyök: Flexió,	Váll: A kar flexiója, addukciója (gyenge).

A könyök flexorokat mind a n. musculocutaneus innerválja.

Posterior kompartment (a kar extenzorai)

A hátulsó kompartment két izmot tartalmaz és mind a kettőt a n. radialis innerválja.

10. táblázat: A kar extenzorai.
Izom	M. triceps brachii	M. anconeus
Eredés	Hosszú fej: Tuberculum infraglenoideum, Oldalsó fej: A felkarcsont teste, a sulcus nervi radialis fölött, Mediális fej: A felkarcsont teste, a sulcus nervi radialis alatt,	Epicondylus lateralis,
Tapadás	Olecranon	Dorzális ulnáris felszín az olecranon disztális részénél,
Innerváció	N. radialis (C6–C8),
Funkció	Váll: Addukció és extenzió, Könyök: Extenzió,	Könyök: Extenzió.

A könyök extenzorokart mind a n. radialis innerválja.

A kar izombarázdái

A kar izomcsoportjai között két bicipitális barázda található, amelyek fontos neurovaszkuláris pályákként szolgálnak.

11. táblázat: A kar izombarázdái.
	Sulcus bicipitalis medialis	Sulcus biciptalis lateralis
Lokalizáció	A biceps brachii és a triceps brachii között,	A biceps brachii és a brachialis között,
Artériák	A. brachialis,	A. collateralis radialis,
Vénák	V. basilica, V. brachialis,	V. collateralis radialis, V. cephalica,
Idegek	N. ulnaris, N. medianus, N. cutaneus medialis antebrachii,	N. radialis.

Vaszkulatúra és nyirokkeringés

Artériás ellátás

Az artéria brachialis a kar, az alkar és a kéz fő artériája.

Eredés: A teres major inferolaterális határán (az arteria axillaris folytatása),
Lefutás:

A kar mediális részén, a n. medianus közvetlen közelében helyezkedik el,
Az arteria radialis és az arteria ulnaris elágazásával végződik, közvetlenül a fossa cubitalis alatt,

Anatómiai kapcsolatok:

A felkarcsonthoz közeli elhelyezkedés lehetővé teszi a vérnyomás- és pulzusmérést,
A nervus medianus laterálisan, a nervus ulnaris pedig mediálisan, a teres major határán fekszik,

Ellátási terület: Ellátási terület: Coracobrachialis, biceps és triceps, brachialis a könyökízülettel és a felette lévő bőrrel együtt.

12. táblázat: Az arteria brachialis ágrendszere.
Ér	Lefutás	Ellátás
A. profunda brachii	Az arteria brachialis fő ága, A nervus radialis mellett a sulcus nn. radialisban, a hónalj hiatus axillaris lateralisában található, Tovább oszlik a mediális és radiális kollaterális artériákra,	Ellátja a brachialist, a brachioradialist, és belead a könyök anasztomózisaiba, Biztosítja a kar és az alkar kollaterális keringését az arteria brachialis proximalis sérülése esetén,
A. collateralis ulnaris superior	A n. ulnarist kíséri,	Hozzájárul a könyök anasztomózis rendszeréhez,
A. collateralis ulnaris inferior	Medialisan halad lefelé a m. brachialisban, a mediális epicondylus előtt, Az arteria collateralis ulnaris superior és az arteria recurrens ulnaris anterior felé ad ágakat,	Hozzájárul a könyök anasztomózis rendszeréhez,
A. collateralis ulnaris media	A felső és alsó ulnaris kollaterális artériák között keletkezik,	Biztosítja a bőr kollaterális keringését azáltal, hogy perforátor artériákat bocsát ki,
Arteria nutricia humeri	A kar közepén keletkezik, A felkarcsontba a tuberositas deltoidea mögött lép be,	Humerus.

Az a. brachialis proximálisan komprimálható vérzés esetén, így disztálisan csökken a vérzés intenzitása.

Az arteria profunda brachii a könyökben levő anasztomózisokon keresztül biztosítja a kollaterális keringést az arteria brachialis proximális sérülése esetén. Az arteria profunda brachii eredésétől távolabbi sérülés a felső végtag nagyobb fokú ischaemiájával járhat.

Vénás drenázs

Felületes vénák:

V. cephalica,
V. basilica,

Mély vénák: V. brachialisok (az a. brachialist kísérő vénapár),

Mellékvénák: V. ulnaris és v. radialis,
A teres major külső határán egyesülnek a véna basilikával, így alkotják a v. axillarist.

13. táblázat: A kar vénái.
	Vénák	Eredés	Lefutás	Termináció	Főbb mellékágak	Drenázs
Felszínes vénák	V. cephalica	A dorzális vénaív laterális (radiális) vége a hüvelykujj inai közötti kis ároknál (anatomical snuffbox),	Az alkar és a kar laterális oldala mentén,	A sulcus deltopectoralisnál a v. axillarisba ömlik,	V. mediana cubiti,	A tenyér, az laterális alkar és a laterális kar,
	V. basilica	A dorzális vénás ív mediális (ulnaris) vége,	Az alkar és a kar mediális oldala mentén, a mediális epicondylusig ventrálisan haladva,	A teres major külső határán ömlik a véna brachialisba (a kar mélyvénája), és kialakítja a v. axillarist,	V. mediana cubiti,	A tenyér, a mediális alkar és a mediális kar,
	V. mediana antebrachii	A kéz palmáris vénás hálózata,	Az alkar ventrális részének középső része mentén,	A v. mediana cubitibe (leggyakoribb) vagy a v. basilicába ömlik,	Az alkar kis felületes vénái,	A ventrális alkar középső részének, a csuklónak és a tenyérnek a felszíni struktúrái,
	V. mediana cubiti	A fossa cubitalis szubkután szövetén belül helyezkedik el,	Átlósan halad át a fossa cubitalis tetején,	Összeköti a véna cephalicát a véna basilicával,	V. mediana antebrachii,	A kéz, a csukló és az alkar,
Mély vénák	Vv. radiales	Arcus venosus palmaris profundus,	A radiális artériát kíséri,	A v. brachialisba,	Palmáris és dorzális metakarpális vénák, Az arteria radialis ágainak kísérő vénái,	Az alkar és a kéz laterális oldala,
	Vv. ulnares	Arcus palmaris profundus,	Az ulnáris artériát kíséri,	A v. brachialisba,	Az arteria ulnaris ágainak kapcsolódó vénái,	Az alkar és a kéz mediális oldala,
	Vv. brachiales	Az ulnaris, radiális és interossealis vénák egyesüléséből alakul ki a fossa cubitalisnál,	Kíséri az arteria brachialist a karban, Tipikusan két v. brachialis kíséri az a. brachialist, mint v. comitans,	A teres major alsó határán egyesül a v. basilicával és létrehozza a v. axillarist,	V. basilica,	A kar, az alkar és a kéz,
	V. axillaris	A véna brachialis és a véna basilica egyesüléséből jön létre,	A teres major alsó határán kezdődik, Átmegy a fossa axillarison (mediálisan fekszik az a. axillarishoz képest),	Az 1. borda laterális határán, ahol mint v. subclavia folytatódik,	V. cephalica és az a. axillaris ágaival párhuzamos mellékágak Kivételek: Az a. thoracoacromialis ágainak megfelelő vénáknak nincs közös mellékága, Közvetlenül vagy közvetve kapja a vv. thoracoepigastricaet	A felső végtag, a hónalj, a váll és a szuperolaterális mellkasfal.

Nyirokdrenázs

A nyirokerek követik a felszíni és mélyvénákat,
A felső végtag laterális oldalát a v. cephalicát követő nyirokrendszer drenálja, és végül a laterális és infraclavicularis nyirokcsomókba ömlik,
A felső végtag mediális oldalát a v. basilicát kísérő nyirokcsomók drenálják, amelyek végül a laterális hónalji nyirokcsomókba torkollnak.

Innerváció

A kar és a könyök motoros és szenzoros innervációja

14. táblázat: A kar és a könyök innervációjának áttekintése.
Funkció	Ideg	Innervált struktúrák
Motoros	N. musculocutaneus,	A kar elülső rekeszének izmai: Biceps brachii, brachialis, coracobrachialis
Motoros	N. radialis,	A kar hátsó rekeszének izmai: Triceps brachii, anconeus A m. brachialis laterális része
Szenzoros	N. cutaneus brachii medialis (a plexus brachialis mediális ága),	A kar inferomedialis oldala,
	N. cutaneus lateralis superior brachii (a n. axillaris ága),	A deltoideus alsó része,
	N. cutaneus lateralis inferior brachii (a n. radialis ága),	A kar inferolaterális oldala,
	N. cutaneus posterior brachii (a n. radialis ága),	A hátsó kar disztális harmada,
	N. intercostobrachialis (a második bordaközi ideg ága),	A mediális kar proximális fele.

A kar dermatomiális eloszlása

Proximális váll: C4,
Laterális kar: C5,
Hátsó kar (könyök): C6
Inferomediális kar: T1,
Szuperomediális kar: T2.

Könyökízület

Áttekintés

Az ízület típusa:

Komplex szinoviális csuklóízület a felkarcsont disztális vége és az radius proximális vége (humeroradialis ízület) és a ulna (humeroulnaris ízület), valamint az radius és az ulna (radioulnaris ízület) között,
Összeköti a kart és az alkart,

Ízületi tok: Az epycondylus medialis et lateralis felett ered, a collum radiin és elöl a tuberositas ulnaen, hátul az olecranon felett tapad,

Recessus sacciformis: A tokon belüli kiöblösödés a collum radii felett,

Kompozíció: Három ízületből áll,

Articulatio humeroulnaris: Az incisura trochlearis és a felkarcsont trochleája közötti ízület, amely lehetővé teszi a könyök flexiót/extenziót

Alak: Hengerízület (ginglymus),
Ízfej: Trochlea humeri,
Ízvápa: Incisura trochlearis,

Articulatio humeroradialis: A caput radii és a capitulum humeri közötti ízület, amely lehetővé teszi az alkar pronációját/szupinációját

Alak: Gömbízület,
Ízfej: Capitulum humeri,
Ízvápa: Fovea capitis radii,

Articulatio radioulnaris proximalis: A caput radii és a proximalis ulna közötti ízület, amely lehetővé teszi az alkar pronációját/szupinációját,

Alak: Trochoid ízület,
Ízfej: Circumferentia articularis (radii),
Ízvápa: Incisura radialis (ulnae),

Szalagok:

Ligamentum collaterale radiale cubiti (laterális szalag): A humerus laterális epicondylusától az incisura radialisig és a ligamentum anulare radiiig (proximalis radioulnaris ízület),
Ligamentum collaterale ulnare cubiti (belső szalag): A felkarcsont mediális epicondylusától a processus coronoideus ulnaeig és olecranonig,
Ligamentum anulare radii (gyűrű alakú szalag): Körülveszi a caput radiit, és a radiális fejet az incisura radialishoz rögzíti,

Fiziológiás tengelyeltérés: A felkarcsont tengelye és a teljesen kinyújtott, szupinált alkar tengelye alapján mérve (általában 5-15°),
Mozgások:

Flexió: 0-145°,
Extenzió: 0-5°,

Hiperextenzió: 10°-ig lehetséges (főleg nőknél, mert az olecranon kisebb),

Pronáció: 0-90°: A radius és az ulna keresztezi egymást,
Szupináció: 0-90°: A radius és az ulna párhuzamosak egymással,

Vérellátás: Könyök anasztomózis (artériás anasztomózis az a. brachialis, a. profunda brachii, az a. radialis és az a. ulnaris ágai között)

A radiális fej szubluxációja (dajkakönyök), a radiális fej részleges szubluxációja a radiohumeralis ízületben, a túlzott axiális húzás miatt következik be. Ez a leggyakoribb könyöksérülés <5 éves gyermekeknél.

Fossa cubitalis

Áttekintés

Definíció: A könyökízület elülső részén lévő háromszög alakú tér,
Határok:

Laterálisan: A m. brachioradialis mediális határa,
Medialisan: A pronator teres lateralis határa,
Felül: A felkarcsont középső és oldalsó epicondylusa közötti képzeletbeli vonal,
Alul: Arteria brachialis (artéria radialisra és arteria ulnarisra oszlik),

Aljzat: A m. brachialis és m. supinator,
Tető:

Aponeurosis bicipitalis: Legyező alakú kötőszöveti hüvely, amely a bicepsz-ínt a ulnához köti,
V. mediana cubiti: A fossa cubitalis felületes vénája, amely összeköti a vena cephalicát és a vena basilicát,
Az alkar mediális és laterális bőridegei

Tartalom:

Laterál felől mediál felé: Nervus radialis, bicepsz ín, arteria brachialis és nervus medianus,
Epitrochlearis nyirokcsomók (cubitalis nyirokcsomók),

A felkarcsont medialis epicondylusa felett, a bőr alatti zsírban található,
Az alkar és a kéz ulnáris oldalát vezeti el.

A v. mediana cubiti a perifériás vénapunkció és az intravénás hozzáférés egyik leggyakoribb helye.

Az epitrochlearis nyirokcsomók klasszikusan szifiliszben és/vagy szarkoidózisban megnagyobbodnak.

Alkar, csukló és kéz

A csuklót a carpus és az articulatio radiocarpea alkotja. A carpus a nyolc carpalis csont (os scaphoideum, os lunatum, os triquetrum, os pisiforme, os trapezium, os trapezoideum, os capitatum és os hamatum) komplexuma, míg az articulatio radiocarpea a carpus és a radius közötti artikulációs régió. Disztálisan a carpus a kézközépcsontokkal ízesül, amelyek a kéz ujjpercekkel együtt a kéz csontjait alkotják. Az alkarnak (alkarcsont vagy anterbrachium) van egy elülső rekesze, amely a flexor izomcsoportból áll, és amelyet a nervus ulnaris és a nervus medianus innervál, valamint egy hátsó rekesze, amely a extenzor izomcsoportból áll, és amelyet a nervus radialis innervál. A flexor izomcsoport az alkar pronációjában, valamint a csukló és az ujjak hajlításában, míg a extenzor izomcsoport az alkar szupinációjában, valamint a csukló és az ujjak nyújtásában vesz részt. Mindkét izomcsoport részt vesz a csukló abdukciójában és addukciójában is. A kéz intrinsic izmai a kéz és az ujjak mozgatásáért felelősek, és a mm. thenares, mm. hypothenares, mm. lumbricales és mm. interosseiből állnak. Az alkart, a csuklót és a kezet a radiális és ulnaris artéria és ezek ágai perfundálják. A felszínes v. cephalica és basilica, valamint a mély radiális és ulnaris vénák drenálják őket.

Csontok és ízületek

Az alkar csontjai

Az alkar a felső végtagnak a könyök és a csuklóízület közötti része,
Az alkar csontjai a radius és az ulna,
Ezek a proximális és disztális radioulnáris ízületben ízesülnek egymással (art. radioulnaris proximalis et distalis),
A radioulnáris ízületek felelősek az alkar pronációjáért és szupinációjáért,
A radius és az ulna proximális végei a disztális humerusszal csuklóízületet alkotnak,
A membrana interossea összeköti a radius és az ulna testét, és stabilizálja a radioulnáris ízületeket.

Ulna

Leírás: Az alkar középső csontja (anatómiai helyzetben),
Az ulna részei:

Proximális ulna:

Olecranon:

Egy elülső irányú, kampószerű csontos nyúlvány, amely kinyújtott könyökénél a distalis felkarcsont hátsó részén lévő fossa olecraniba illeszkedik,
Megakadályozza a könyök túlnyújtását (>180°),

Processus coronoideus: Az incisura trochlearis alsó ajkát alkotó, elülső irányú csontos nyúlvány,
Incisura trochlearis: A felkarcsont trochleájával ízesülő homorú kiemelkedés az olecranon és a processus coronoideus között (art. humeroulnaris),
Incisura radialis: Az radius fejét befogadó, a proximális radioulnáris ízületet alkotó incisura trochlearis laterális folytatása,
Tuberositas ulnae: A processus coronoideustól disztálisan elhelyezkedő érdes terület, ahol a m. brachialis tapad,

Diafízis: Háromszög alakú, három felülettel (facies anterior, posterior és mediális) és három határral (margo anterior, posterior és interosseus),
Disztális ulna:

Caput ulnae (circumferentia articularis capitis ulnae): A radiusszal ízesülve alkotja a disztális radioulnáris ízületet,
Processus styloideus: Az ulna hátsó és középső részén elhelyezkedő csontos nyúlvány.

Radius

Leírás: Az alkar laterális csontja (anatómiai helyzetben),
A radius részei:

Proximális radius:

Caput radii:

Lemez alakú szerkezet, amelynek mediális pereme az ulna incisura radialisával ízesül, és a proximális radioulnáris ízületet alkotja,
A felső homorú felszín (fovea articularis capitis radialis) a humerus capitulumával ízesül (art. humeroradialis),

Tuberositas radii:

A fej mediális oldalától disztálisan,
A biceps brachii ín rögzülési pontja,

Disztális radius:

Processus styloideus: A m. brachioradialis és a lig. collaterale radiale cubiti tapadási helye,
Facies articularis carpea,
Incisura ulnaris,

A mediális felületen található,
Az ulnával ízületi kapcsolatban áll, az art. radioulnaris distalist alkotva,

Tuberculum dorsale radii (Lister-gumó),

A disztális orsócsont csontos kiemelkedése,
Az extensor pollicis longus ín csigájaként szolgál.

Az alkar ízületei

Articulatio radioulnaris

Általános: Az ulna és a radius proximálisan és disztálisan is ízesül egymással,
Az ízület típusa: Csukló ízület, amely lehetővé teszi az radius disztális végének anterior és mediális mozgását az ulna fölött (azaz az alkar pronáció és szupináció),
Proximalis radioulnaris ízület: Lehetővé teszi a caput radii és az incisura radialis ízesülését
Disztális radioulnáris ízület: Lehetővé teszi a caput ulnae és az incisura ulnaris ízesülését,
Mozgás: Alkar pronáció és szupináció.

Membrana interossea antebrachii

Definíció: Rostos kötőszövet, amely az laterális ulnát a mediális radiushoz köti,
Funkció:

Összeköti az ulnát és a radiust a mozgás korlátozása nélkül,
Az izmokat az ulnához és a radiushoz rögzíti,
Stabilizálja a radioulnaris ízületet azáltal, hogy megakadályozza a radius proximális mozgását.

Chorda obliqua

Vékony rostköteg az ulna felől a radius felé.

Kéztőcsontok (carpalis csontok)

Leíarás: A csuklóízületet nyolc kéztőcsont alkotja, amelyek két, egyenként négy csontból álló sorban helyezkednek el,

Proximalis sor (laterál felől mediál felé): Os scaphoideum, os lunatum, os triquetrum, és os pisiforme,
Disztális sor (laterál felől mediál felé): Os trapezium, os trapezoideum, os capitatum és os hamatum.

15. táblázat: A kéztőcsontok.
Sor	Csontok	Karakterisztika
Proximális sor (laterál felől mediál felé)	Os scaphoideum	Mélyen a foveola radialisban található, Proximálisan a radiusszal, disztálisan a trapezoideummal és a trapeziummal, mediálisan a capitátummal és a lunátummal ízesül, A trapeziummal együtt a kéztőalagút laterális határát képezi, Az abductor pollicis brevis innen ered, Leggyakrabban törött kéztőcsont, Vérellátás: Hiányos a csont proximális részében, A scaphoid-törés után fennáll a nem egyesülés vagy az avaszkuláris nekrózis kockázata,
	Os lunatum	Proximálisan az radiusszal, disztálisan a capitatummal és a hamatummal, laterálisan a scaphoideummal, mediálisan pedig a triquetrummal ízesül, Törés vagy ficam akut carpalis alagút szindrómát okozhat,
	Os triquetrum (korábban cuneiforme)	Ék alakú csont, Ízesül a radiusszal, elöl a pisiforméval, disztálisan a hamatummal és laterálisan a lunatummal, A második leggyakrabban törő kéztőcsont,
	Os pisiforme	A flexor ulnaris carpi ínjában elhelyezkedő szezámcsont, Nem ízesül a radiusszal, Innen ered az abductor digiti minimi, A carpalis alagút és a Guyon-csatorna mediális határát képezi (az os hamatum kampójával együtt),
Disztális sor (laterál felől mediál felé)	Os trapezium	A hüvelykujj kézközépcsontjával ízületi kapcsolatban áll, így alkotva az art. carpometacarpea pollicist, A scaphoideummal együtt a carpalis alagút laterális határát képezi, Itt rögzül a flexor pollicis brevis, az opponens pollicis, az abductor pollicis brevis és a hüvelykujj radiális oldalszalagjának disztális része, Mély barázdával rendelkezik a flexor carpi radialis ín számára,
	Os trapezideum	A disztális sor legkisebb kézközépcsontja, Proximálisan a scaphoideummal, disztálisan a második kézközépcsonttal, laterálisan a trapeziummal, mediálisan pedig a capitatummal ízesül, Innen ered az adductor pollicis,
	Os capitatum	Legnagyobb kéztőcsont, Proximálisan a scaphoideummal és a lunatummal, disztálisan a 3. kézközépcsont és a 2. és 4. kézközépcsont alapjával, laterálisan a trapezoideummal, mediálisan pedig a hamateummal ízesül, Innen ered az adductor pollicis ferde feje,
	Os hamatum	A hamulus ossis hamati egy csontos kiemelkedés a tenyér felszínén, amely a flexor ulnaris carpi tapadási pontja, Proximálisan a lunatummal, disztálisan a 4. és 5. kézközépcsonttal, laterálisan a capitatummal, mediálisan pedig a triquetrummal ízesül, A kampó alkotja a carpalis alagút és a Guyon-csatorna mediális határát, Innen ered a flexor digiti minimi brevis és az opponens digiti minimi.

Foveola radialis (anatomical snuffbox)

Definíció: Egy háromszög alakú barázda a csukló radiális oldalán, amely a hüvelykujj kinyújtásakor és elfordításakor kiemelkedik,
Határok:

Laterális (radiálisan): Extensor pollicis brevis, abductor pollicis longus inak,
Mediálisan (ulnarisan): Extensor pollicis longus ín,
Proximálisan: A radius disztális vége,

Tartalom:

A radiális artéria ága,
A nervus radialis egyik ága,
A vena cephalica proximalis vége,
Os scaphoideum és trapezium.

A kéz csontjai

Metacarpusok:

Öt metacarpus van, amelyek disztálisan vannak a carpusoktól,
Mindegyiknek van egy alapja, amely a kéztőcsontokkal ízesül (articulationes carpometacarpeae), egy feje, amely a proximális ujjpercekkel ízesül (articulationes metacarpophalangeae), és egy testük a kettő között,

Phalanxok:

Az ujjak kicsi, hosszúkás csontjai,
Minden ujjnak három ujjperce van, kivéve a hüvelykujjat, amelynek csak kettő van.

16. táblázat: A kéz csontjai.
Ízületek			Típus	Komponensek	Mozgások/funkció
A csukló ízületei	Art. radiocarpea (csuklóízület)		Szinoviális art. ellipsoidea,	Disztális radius és a proximális kéztőcsontsor (a pisiforme kivételével), Szalagok: Lig. collaterale carpi radiale és lig. collaterale carpi ulnare, Lig. radiocarpeum palmare et dorsale,	Biaxiális flexió Biaxiális extenzió Biaxiális abdukció (radiális oldal) Biaxiális addukció (ulnáris oldal)
	Art. mediocarpea		Viszonylag immobilis összetett ízület	Proximális és disztális kéztőcsontok,	Csúszás és siklás,
	Articulationes intercarpeae		Amfiartrózis,	A sor egyes kéztőcsontjai közötti ízületek,	Stabilizálja a csuklót,
	Articulationes carpometacarpeae (CMC)	2.-5. CMC-ízület	Amfiartrózis,	A kéztőcsontok és a kézközépcsontok,	Minimális siklás, Stabilizálja a csukló szerkezetét,
	Articulationes carpometacarpeae (CMC)	Art. carpo-metacarpea pollicis	Art. sellaris,	Az os trapezium és az első kézközépcsont között,	Többtengelyű ízület, ellentétben a többi carpometacarpeális ízülettel, Flexió Extenzió Adbukció Addukció Oppozíció Cirkumdukció
A kéz ízületei	Articu-lationes metacarpo-phalangeae (MCP)	2-5. MCP-ízület	Art. ellipsoidea,	A 2.-5. kézközépcsont és a középső négy ujj proximális ujjpercei,	Flexió Extenzió Abdukció Addukció
	Articu-lationes metacarpo-phalangeae (MCP)	1. MCP-ízület	Ginglimus,	Az 1. kézközépcsont és a hüvelykujj proximális ujjperce között,	Flexió Extenzió
	Articulationes interphalangeae		Ginglimus,	Proximális interphalangealis ízület (PIP) és disztális interphalangealis ízület (DIP),	Flexió Extenzió

Izmok és fasciák

Az alkar izmai

Az elülső (voláris) rekesz:

Tartalmazza a flexor izomcsoportot, amelyeket a n. medianus és n. ulnaris idegek innerválnak,
Funkció:

A csukló és az ujjak flexiója,
A kéz pronációja,

A hátulsó (dorzális) rekesz:

Tartalmazza a extenzor izomcsoportot, amelyet a nervus radialis innervál,
Funkció:

A csukló és az ujjak kinyújtása,
A kéz szupinációja,

Az alkar legtöbb izma a csukló és a kéz ízületeit mozgatja (a kéz extrinsic izmai).

17. táblázat: Az elülső rekesz izmai (flexorok).
Izom		Eredés	Tapadás	Innerváció	Funkció	Vizsgálat
Felületes flexor kompart-ment	M. pronator teres	Epicondylus medialis humeri, Processus coronoideus,	A radius közepe,	N. medianus,	Alkar: Pronáció, Könyök: Flexió (gyenge),	Pronáljuk a páciens alkarját ellenállással szemben, miközben tapintjuk az izomhasat,
	M. flexor carpi radialis	Epicondylus medialis humeri,	A 2. és 3. kézközépcsont bázisa,		Alkar: Flexió, Csukló: Flexió és abdukció,	Hajlítsd be a beteg csuklóját ellenállással szemben, közben tapintsd az izomhasat, Abdukáld a csuklót ellenállással szemben,
	M. flexor digitorum superficialis	Epicondylus medialis humeri, A radius testének proximális része,	Középső ujjpercek, kivéve a hüvelykujjat		Csukló, MCP és PIP ízületek: Flexió,	Hajlítsd meg a páciens adott ujját, miközben a többi ujját nyújtva tartod,
	M. palmaris longus	Epicondylus medialis humeri,	Aponeurosis palmaris,		Csukló: Flexió (gyenge),	A páciens csuklójának ellenállással szembeni hajlítása megfeszíti az inat,
	M. flexor ulnaris carpi	Epicondylus medialis humeri, Olecranon, A proximalis ulna hátsó felszíne,	Os pisiforme, hamate és az 5. kézközépcsont bázisa,	N. ulnaris,	Csukló: Flexió és addukció (erős),	Hajlítsd be a beteg csuklóját ellenállással szemben, miközben tapintod az inat, Ellenállással szemben addukáld a beteg csuklóját,
Mély flexor kompart-ment	M. flexor digitorum profundus	Membrana interossea és az ulna test (mediális és anterior felszín),	Disztális phalanxok, kivéve a hüvelykujjat	Mediális fél (a gyűrűs és a kisujjhoz): N. ulnaris, Laterális fél (a mutató- és középső ujjhoz): N. medianus,	Csukló, MCP és DIP ízületek: Flexió,	Tartsd a páciens PIP-jét nyújtva, és hajlítsd be a DIP-et,
	M. flexor pollicis longus	Membrana interossea és radius test (anterior felszín),	A hüvelykujj disztális ujjpercének bázisa,	N. medianus,	A hüvelykujj ízületei (1. MCP és az interphalangeális ízület): Flexió,	Ellenállással szemben hajlítsd meg a páciens hüvelykujj interphalangeális ízületét,
	M. pronator quadratus	A disztális ulnáris test elülső felszíne,	A disztális radiális test elülső felszíne,	N. medianus,	Az alkar pronációja,	Pronáld a beteg alkarját ellenállással szemben, miközben a csuklót és az ujjakat semleges helyzetben tartod

A nervus medianus innerválja az összes alkarflexort, kivéve a flexor ulnaris carpit és a flexor digitorum profundus ulnáris részét, amelyeket a nervus ulnaris innervál.

18. táblázat: A hátulsó rekesz izmai (extenzorok).
Izom		Eredés	Tapadás	Innerváció	Funkció	Vizsgálat
Felületes extenzor kompartment	M. brachio-radialis	Crista supracondylaris lateralis,	Proximálisan a processus styloideus radiihoz képest,	N. radialis,	Könyökízület: Flexió	Az izomhas kiemelkedik a beteg könyökének ellenállással szembeni hajlításakor, ha az alkar félpronációban van,
	M. extensor carpi radialis longus	Crista supracondylaris lateralis,	A 2. kézközépcsont bázisa (dorzális oldal),		Csukló: Extenzió (dorzálflexió) és abdukció,	Az izomhasak kiemelkednek a beteg csuklójának ellenállással szembeni kinyújtásakor, ha az alkar pronációban van,
	M. extensor carpi radialis brevis	Epicondylus lateralis humeri,	A 2. és 3. kézközépcsont bázisa (dorzális oldal),		Csukló: Extenzió (dorzálflexió) és abdukció,	Az izomhasak kiemelkednek a beteg csuklójának ellenállással szembeni kinyújtásakor, ha az alkar pronációban van,
	M. extensor digitorum		Az ujjak középső és disztális ujjpercének dorzális bázisa, kivéve a hüvelykujjét,	N. interosseus posterior anterbrachii (a nervus radialis ága),	Csukló, MCP, PIP és DIP: Extenzió,	Nyújtsd ki a beteg ujjait ellenállással szemben,
	M. extensor digiti minimi		A kisujj középső és disztális ujjpercei,		A kisujj nyújtása (MCP, PIP és DIP),	Nyújtsd ki a páciens kisujját, miközben a többi ujja hajlítva marad,
	M. extensor ulnaris carpi		Az 5. kézközépcsont bázisa,		Csukló: Extenzió és addukció,	A páciens csuklójának ellenállással szembeni behúzása megfeszíti az inat,
	M. anconeus		Az olecranon laterális oldala és az ulna hátulsó felszíne,	N. radialis,	Könyök: Extenzió (kiegészítő extenzor), Ulnáris abdukció pronációban,	Függetlenül nem vizsgálható,
Mély extenzor kompartment	M. abductor pollicis longus	A membrana interossea, a radius és az ulna hátsó felszíne,	Az 1. kézközépcsont bázisa,	N. interosseus posterior antebrachii,	1. MCP (a hüvelykujj): Abdukció és járulékos extenzor, Csukló: Abdukció,	A páciens hüvelykujjának ellenállással szembeni abdukálása megfeszíti az inat,
	M. extensor pollicis longus	Membrana interossea és az ulna facies posteriorja,	A hüvelykujj disztális ujjperce,		A hüvelykujj MCP, CMC és interphalangeális ízülete: Extenzió, Csukló: Extenzió (gyenge),	A páciens hüvelykujj interphalangeális ízületének kinyújtása ellenállással szemben megfeszíti az inat,
	M. extensor pollicis brevis	Membrana interossea és a radius facies posteriorja,	A hüvelykujj proximális ujjperce,		A hüvelykujj MCP és interphalangeális ízülete: Extenzió,	Ha a páciens hüvelykujj interphalangealis ízülete enyhe hajlításban van, ellenáll az extenziónak,
	M. extensor indicis	Membrana interossea és az ulna facies posteriorja,	A mutatóujj kinyújtása,		A mutatóujj kinyújtása (MCP, PIP és DIP),	A páciens nyújtsa ki a mutatóujját, miközben a többit hajlított helyzetben tartja,
	M. supinator	Epicondylus lateralis humeri, Facies posterior ulnae,	A proximális radius facies lateralisa,		Art. radioulnaris: Szupináció,	A páciens szupináljon ellenállással szemben, kinyújtott könyökkel

A De Quervain-szindróma a csukló radiális oldalán lévő inak, a extensor pollicis brevis és az abductor pollicis longus gyulladásával jár.

A Supinator-szindróma egy viszonylag ritka beékelődési szindróma, amely során a nervus radialis mély ága beszorul a supinator-alagútban a m. supinator fejei között, ami renyhe ujj extenziót eredményez. Okai közé tartozik a supinator izom traumája vagy túlterhelése.

Az alkarnyújtó izmokat a nervus radialis vagy annak ága, a nervus interosseus posterior innerválja.

A felületes flexorok a felkarcsont medialis epicondylusáról, a felületes extenzorok pedig a felkarcsont laterális epicondylusáról erednek.

A kéz izmai

Az izomhas elhelyezkedése alapján a kéz izmait két csoportra osztják,
A kéz extrinsic izmai: Az izomhasak az alkarban helyezkednek el (lásd fentebb "Az alkar izmai"),
A kéz intrinzik izmai: Az izomhasak a kézen belül helyezkednek el,
Minden kézizmot a nervus medianus vagy a nervus ulnaris innervál,
Nyugalmi helyzetben a kéz hajlító és nyújtó izmai (mind az extrinsic, mind az intrinsic) között egyensúly van.

Thenar izmok

Ezek az izmok alkotják a tenyér eminentia thenarist (a tenyéri oldalon a hüvelykujj tövénél lévő izomdomborulat), és főként az 1. MCP-re fejtik ki hatásukat.

19. táblázat: A thenar izmok jellemzői.
Izom	Eredés	Tapadás	Innerváció	Funkció	Vizsgálat
M. abductor pollicis brevis	Scaphoideum, trapezium és retinaculum flexorium carpi,	Első proximális ujjperc,	N. medianus,	Hüvelykujj abdukció,	Abdukálja a páciens hüvelykujját ellenállással szemben, Pen-teszt (az abductor pollicis brevis gyengeségének kimutatására szolgáló teszt),
M. opponens pollicis	Os trapezium és retinaculum flexorium carpi,	Első kézközépcsont,	N. medianus,	Hüvelykujj oppozíció,	Ellenállással szemben érintse meg a beteg kisujjának hegyét a hüvelykujjával,
M. flexor pollicis brevis	Retinaculum flexorium (csukló és os trapezium),	Első proximális ujjperc,	Felületes fej: N. medianus, Mély fej: N. ulnaris,	Hüvelykujj flexió,	Hajlítsa meg a beteg 1. MCP-jét ellenállással szemben, miközben az IP-t nyújtva tartja,
M. adductor pollicis	Capitatum, a 2. és 3. kézközépcsont bázisa,	Első proximális ujjperc (ulnáris szezámcsont),	N. ulnaris,	Hüvelykujj addukció,	Addukálja a páciens hüvelykujját ellenállással szemben.

Hypothenar izmok

Ezek alkotják az eminentia hypothenarist (az 5. ujj tövében, a tenyér felőli oldalon elhelyezkedő izomdomborulat), és főként az 5. MCP-re fejtik ki hatásukat.

20. táblázat: A hypothenar izmok jellemzői.
Izom	Eredés	Tapadás	Innerváció	Funkció	Vizsgálat
M. abductor digiti minimi	Os pisiforme és flexor ulnaris carpi,	Az 5. ujj proximalis phalanxa,	N. ulnaris,	Abdukció,	Abdukáld a páciens 5. ujját ellenállással szemben,
M. flexor digiti minimi brevis	Hamulus ossis hamati and retinaculum flexorium,	Az 5. ujj proximalis phalanxa,		Flexió,	Hajlítsd meg a páciens 5. MCP-jét ellenállással szemben, az IP-t kinyújtásával,
M. opponens digiti minimi	Hamulus ossis hamati and retinaculum flexorium,	Az 5. kézközépcsont ulnaris pereme,		Oppozíció	Érintse meg a páciens a hüvelykujja hegyét az ellenállással szemben,
M. palmaris brevis	Retinaculum flexorium és aponeurosis palmaris,	Az eminentia hypothenaris bőre,		Erősíti a tenyérfogást a tenyér ulnáris oldalán lévő bőr ráncosodásával,	A bőrnek a tenyér mediális határán fel kell húzódnia, amikor a páciens 5. ujjának és hüvelykujjának hegye érintkezik egymással.

A eminentia hypothenaris izmait a nervus ulnaris innerválja.

Musculi lumbricales manus et musculi interossei manus

Négy lubricans van,
Hét interossei izom van: Négy a hátoldalon és három a kézközépcsontok tenyér felőli oldalán,
Ezek az izmok az ujjakra fejtik ki hatásukat, de a hüvelykujjra nem.

21. táblázat: A mm. lumbricales és mm. interossei jellemzői.
Izom	Eredés	Tapadás	Innerváció	Funkció	Vizsgálat
Mm. lumbricales I-IV.	A flexor digitorum profundus ínja,	Az ujjak extenzor izomzata,	Lumbricalis I és II: N. medianus, Lumbricalis III és IV: N. ulnaris,	MCP flexió az ízületben, PIP és DIP extenzió,	A PIP-et és a DIP-et kinyújtva tartva hajlítsa meg a páciens MCP-jét ellenállással szemben,
Mm. interossei (palmáris) I-III	2., 4., 5. kézközépcsontok,	A 2., 4. és 5. ujjak extenzorai,	N. ulnaris,	Az ujjakat a középvonal felé addukálja	A páciens mutató- és kisujját ellenállással szemben addukálja,
Mm. interossei (dorzális) I-IV	1-5. metacarpusok,	A 2-5. ujjak extenzorai,	N. ulnaris,	Az ujjakat a középvonaltól távolabbra abdukálja	A páciens abdukálja a 2., 3. és 4. ujját ellenállással szemben.

A csukló és a kéz fasciái és retinacuclumjai

22. táblázat: A csukló és a kéz fasciái és retinacuclumjai.
Struktúra	Definíció	Rögzülések	Tartalom	Funkció
Retinaculum flexorium carpi (lig. transversum carpi)	A tenyér proximális részén elhelyezkedő mély fascia rostos megvastagodása,	Mediálisan: Os pisiforme és hamulus ossis hamati, Laterálisan: Os scaphoideum és os trapezium,	Mediál felől laterál felé: N. ulnaris, a. ulnaris, r. palmaris nn. ulnaris, palmaris longus ín, r. palmaris nn. mediani,	A kéztőalagút tetejét képezi, A flexor-ínakat a helyükön tartja,
Retinaculum extensorium carpi (lig. dorsale carpi)	A fascia anterbrachii rostos megvastagodása, amely a csukló dorzális oldalán helyezkedik el,	Mediálisan: Os pisiforme és os triquetrum, Laterálisan: Disztális radius,	A nervus radialis felületes ága,	A helyükön tartja az extenzor inakat,
Aponeurosis palmaris	A fascia palmaris háromszög alakú megvastagodása, amely a kéz izmait foglalja magában,	Apex: A palmaris longus ín folytatása, Bázis: 4 nyúlványra oszlik, amelyek az ujjak MCP-ízülete fölötti bőrbe illeszkednek,	Többféle irányú rostokból áll, amelyek disztálisan a fasciculi longitudinalest alkotják,	Félmerev gátat képez a bőr, a neurovaszkuláris és ínstruktúrák között, A flexor csigarendszer részét képezi,
Canalis carpi	Csontrostos csatorna, amelyet mélyen a kéztőcsontok, felülről pedig a retinaculum flexorium felületesen határol,	Mediálisan: Hamulus ossis hamati és os pisiforme, Laterálisan: Os trapezium és os scaphoideum,	Határok: Tető: Retinaculum flexorium, Aljzat: Sulcus carpi, Mediálisan: Az os hamatum laterális felszíne, Laterálisan: Az os trapezium mediális felszíne, Tartalom: 9 ín és 1 ideg, N. medianus, A flexor pollicis longus ínja, A flexor digitorum profundus 4 ina, A flexor digitorum superficialis 4 ina,	Az alkarból az elülső kézfejbe vezető átjáró.
Ligamentum palmare carpi (Guyon csatorna)	Csontrostos csatorna a tenyér mediális oldalán,	Mediálisan: Os pisiforme, Laterálisan: Hamulus ossis hamati,	Határok: Tető: Lig. palmare carpi Aljzat: Retinaculum flexorium carpi és mm. hypothenares, Mediálisan: Os pisiforme, Laterálisan: Hamulus ossis hamati, Tartalom: N. ulnaris, A. ulnaris,	Az alkarból az elülső kézfejbe vezető átjáró.

Az aponeurosis palmaris az a struktúra, amely a Dupuytren-kórban hipertrófizál és összehúzódik.

Vaszkulatúra és nyirokkeringés

Artériák

Az alkar artériás rendszere az artéria brachialisból ered a fossa cubitalisban, ahol elágazik az arteria ulnarisra és az arteria radialisra,
Az arteria radialis és az arteria ulnaris a két fő ér, amely az alkar és a kéz vérellátását biztosítja,
Ez a két artéria a kézben anasztomozál, kialakítva az arcus palmaris superficialist és profundust.

Arteria radialis

Eredés: Az arteria brachialis terminális ága,
Lefutás:

A fossa cubitalisnál, illetve közvetlenül a fossa cubitalis alatt kezdődik,
Mélyen halad a m. brachioradialisban,
Az alkar ventrolaterális oldala mentén száll le, dorzálisan a csuklónál,
Penetrál az első m. interosseus dorsalison, majd belép a tenyérbe,
Az arteria ulnaris ágaival anasztomozál, és carpalis íveket képez

Anatómiai kapcsolatok:

Az alkaron elhelyezkedő készülék lehetővé teszi a pulzus és a pulzusszám mérését,
Az arteria radialis a csuklónál dorzálisan fut, és áthalad a foveola radialison,

Perfúziós területek: A könyök, a csukló, a kéz és az alkar poszterolaterális oldalát látja el.

23. táblázat: Az arteria radialis ágrendszere.
Ér	Lefutás	Ellátás
A. reccurens radialis	A bifurkációtól disztálisan ered, a fossa cubitalisnál, Anasztomozál az a. collateralis radialisszal,	Hozzájárul a könyök anasztomózis hálózatához,
R. carpeus palmaris	A pronator quadratus határának közelében ered, Elülső irányban fut a kézközépcsontokig, Anasztomózis a következőkkel: R. carpeus palmaris aa. ulnaris, A. interossea anterior, Kialakítja a rete carpale palmárét,	Kéztőcsontok,
R. carpeus dorsalis	Proximálisan a foveola radialishoz, disztálisan processus styloideustól ered, Mediálisan fut a csuklón keresztül, Anasztomózis a következőkkel: R. carpalis dorsalis aa. ulnaris, A. interossea posterior, Kialakítja a rete carpale dorsálét,	Kéztőcsontok,
R. palmaris superficialis	Az arteria radialis mediális oldalából ered a processus styloideus felett, Az ujjpercek hosszú hajlító inai és az aponeurosis palmaris között fekszik, Az arcus volaris superficialist úgy alkotja, hogy laterálisan anasztomozál az arteria ulnaris palmáris felszínes ágával,	Phalanxok II-IV-ig, Articulationes metacarpophalangeae II-IV-ig, Articulationes interphalangeae II-IV-ig,
R. palmaris profundus	Az ujjpercek hosszú flexor inai és a kézközépcsontok bázisai között helyezkedik el, Az arcus palmaris profundust a r. palmaris profundus aa. ulnarisszal mediálisan anasztomozálódva alkotja,	Kéztőcsontok, Kézközépcsontok, Izmok: Adductor pollicis, interossei és lumbricalisok, Articulationes metacarpophalangeae, Proximalis interphalangeális ízületek, Articulatio radioulnaris,
A. metacarpea dorsalis I	Az első intermetacarpalis tér palmáris oldalán ered, Három ágra oszlik: Radiális, intermedier és ulnáris ágakra,	Radiális ág a hüvelykujjhoz, Intermedier ág: Spatium interdigitale I, Ulnaris ág a második ujjhoz,
A. radialis indicis	A hüvelykujj és a mutatóujj közötti térből indul ki, A kéz hátoldalán fut végig,	A második ujj radiális (laterális) oldala,
A. princeps pollicis		A hüvelykujj.

Az Allen-teszt a kéz kollaterális keringésének átjárhatóságát vizsgálja a radiális és ulnáris artériákon keresztül.

Arteria ulnaris

Eredés: Az arteria brachialis terminális ága,
Lefutás:

A fossa cubitalisnál, illetve közvetlenül a fossa cubitalis alatt kezdődik,
Az alkar ulnáris (mediális) oldala mentén száll le,
A csuklónál a retinaculum flexorium felületén halad át,
Áthalad a Guyon-csatornán, majd belép a kézbe,
Az arteria radialis ágaival anasztomozál, és kialakítja a carpalis íveket,

Anatómiai kapcsolatok:

A pronator teres választja el a nervus medianustól,
A Guyon-csatornában a nervus ulnarisszal együtt halad át,

Perfúziós területek: Ellátja az alkar, a csukló és a kéz középső részét.

24. táblázat: Az arteria ulnaris ágrendszere.
Ér		Lefutás	Ellátás
A. recurrens ulnaris	Anterior	Az arteria ulnaris proximalis ága, amely elöl és feljebb fut a mediális epicondylushoz,	Hozzájárul a könyök anasztomózis hálózatához,
A. recurrens ulnaris	Posterior	Az arteria ulnaris proximalis ága, amely disztálisan ered az a. reccurens ulnaris anteriortól, Hátulról és elölről a mediális epicondylushoz fut,	Hozzájárul a könyök anasztomózis hálózatához,
A. interossea communis		Az alkarban ered, Közvetlenül az a. interossea anterior et posteriorra oszlik, Az alkar membrana interosseáján keresztül fut,	A. interossea anterior: Az alkar flexor kompartmentjének mély izmai, radius és ulna, A. interossea posterior: Az alkar extenzorai,
R. carpeus palmaris		A kéztőből ered a flexor digitorum profundus inak alatt, Anasztomozál az arteria radialis megfelelő ágával,	Csukló (kéztőcsontok és ízületek),
R. carpeus dorsalis		Az os pisiforméból ered a flexor ulnaris carpi ínja alatt, Dorzális irányban fut végig a carpuson, az extensor inak alatt, Anasztomozál az arteria radialis megfelelő ágával,	Csukló (kéztőcsontok és ízületek), Az ötödik ujj dorzális felszínének ulnáris oldala,
R. palmaris profundus		A retinaculum flexorium carpi elülső részén ered, Anasztomózisok az arteria radialis terminális ágával,	Mm. hypothenares, Hozzájárul az arcus palmaris profundus kialakulásához,
R. palmaris superficialis		Az arteria ulnaris közvetlen folytatása a kézben, Felületesen a kéz intrinsic izmaihoz, a hajlító inakhoz és mélyen a aponeurosis palmarishoz megy, Anasztomózisok az aa. digitales palmares communesszel,	A mutatóujj és a harmadik és negyedik ujj ulnáris oldala.

Anasztomózis a kézen belül

Rete carpale dorsale: A r. carpeus dorsalis aa. radialis és a r. carpalis dorsalis aa. ulnaris közötti anasztomózisból alakul ki,
Rrete carpale palmare: A r. carpalis palmaris aa. radialis és a r. carpalis palmaris aa. ulnaris közötti anasztomózisból alakul ki,
Arcus palmaris superficialis: A disztális a. ulnaris és a r. palmaris superficialis aa. radialis alkotja,
Arcus palmaris profundus: A disztális a. radialis és a r. palmaris profundus aa. ulnaris alkotja.

Vénák

Az alkar és a kéz vénás rendszere egy felszíni és egy mélyvénás rendszerből áll,
Felületes vénás rendszer:

A bőr alatti szövetben található,
A v. cephalica, a v. basilica és a v. mediana anterbrachii alkotja,

Mélyvénás rendszer:

A fascia brachii alatt található,
Az alábbiak alakítják:

Páros vénák (vv. comitantes), amelyek minden artériát kísérnek,

V. ulnaris,
V. radialis,

V. brachialis: A könyöknél a radiális és ulnaris vénák egyesüléséből alakul ki,

A mélyvénák perforátor vénákon keresztül kommunikálnak a felszíni vénákkal,
A perforátor vénák olyan függőleges vénák, amelyek behatolnak a fascia brachiiba,
A perforátor vénák a felső végtag mély és felszíni vénái között futnak, összekötve a két rendszert.

Nyirokkeringés

Felületes nyirokerek: A felső végtag felszíni vénáit kísérik,

A kéz és az alkar laterális oldalán (radiális) található nyirokerek a vena cephalicát kísérik, és főként a hónalji nyirokcsomók apikális csoportjába ürülnek,
A kéz és az alkar mediális (ulnáris) oldalán elhelyezkedő nyirokerek a vena basilicát kísérik, és először a cubitalis nyirokcsomókba (epitrochlearis nyirokcsomók) ürülnek, majd a hónaltájéki nyirokcsomók laterális csoportjában végződnek,

Mély nyirokcsomók: A mély vénákat követik és a hónaljtájékba drenálódnak.

Innerváció

Az alkart és a kezet a plexus brachialis ágai innerválják. A medián-, radiális- és ulnáris idegek a plexus brachialis végágai, amelyek motoros és szenzoros innervációt biztosítanak.

25. táblázat: Az alkar és a kéz motoros innervációja.
	Alkar	Kéz	Deficit
N. medianus	Minden flexor (elülső rekesz), kivéve azokat, amelyeket a nervus ulnaris innervál,	Mm. thenares és a laterális két lumbricales,	Az alkar pronációja, A hüvelykujj oppozíciója,
N. ulnaris	Flexor ulnaris carpi és a flexor digitorum profundus mediális fele a 4. és 5. ujjban,	Minden izom, kivéve azokat, amelyeket a n. medianus innervál,	Az ujjak abdukciója,
N. radialis	Minden extenzor (hátsó rekesz),	-	A csukló extenziója.

Szenzoros innerváció

A kéz szenzoros innervációját a nervus medianus, a nervus radialis és a nervus ulnaris biztosítja,
Az alkar szenzoros innervációját a n. cutaneus lateralis, a n. cutaneus medialis és a n. cutaneus posterior biztosítja.

Az alkar és a kéz dermatomiális eloszlása

C6: Az alkar, a hüvelykujj poszterolaterális oldala és a mutatóujj laterális oldala,
C7: Ventrális alkar, középső ujj, mutatóujj mediális oldala és a gyűrűsujj laterális oldala,
C8: Az alkar mediális harmadának disztális része, a kisujj és a gyűrűsujj mediális oldala,
T1: A mediális alkar proximális kétharmada.

A felső végtag fasciái

Áttekintés

Fascia axillaris: A hónaljat borító fascia. Ezt a hónalji régiót beidegző érző ágak és nyirokerek fúrják át,

Lig. suspensorium axillae: A fascia clavipectoralis folytatása a fossa axillaris felé,

Fascia deltoidea: A m. deltoideust borítja,
Fascia brachii: A kar izmait fedi be. Az epicondylus lateralishoz és medialishoz kapcsolódik,

Septum intermusculare brachii mediale et laterale:

Oszteofaszciális sövények a flexor és extenzor izomrekeszek között,
Elülső és hátulsó kompartmenteket határolnak,
A sulcus bicipitalis medialist és lateralist hozzák létre,

Fascia anterbrachii: A fascia brachii folytatása, amely az ulna dorzális perioszteumához rögzül,

Membrana interossea: Elválasztja az elülső és hátulsó kompartmenteket egymástól,
Septum intermusculare anterbrachii anterius: Az elülső és oldalsó kompartmentek között feszül ki,
Septum intermusculare anterbrachii posterius: A hátulsó és oldalsó kompartmenteket választja el egymástól,

Retinaculum flexorum: A fascia anterbrachii legvastagabb része, haránt irányú kötegekből áll, a csukló ventrális felszínén található. A canalis carpi elülső falát képezi,
Retinaculum extensorum: Szintén harántirányú kötegekből álló erős fascialemez a csukló dorzális oldalán,
Fascia manus: Egészen a metacarpophalangealis ízületekig tart, de az ujjakat nem borítja,

Fascia dorsalis manus superficialis,
Fascia dorsalis manus intertendinea: A kézhát inaihoz is kapcsolódik,
Fascia dorsalis manus interossea: Az interosseus izmokat borítja a dorzális oldalon,
Fascia palmaris superficialis: A thenar és hypothenar izmait fedi, összenő az aponeurosis palmarisszal,
Fascia palmaris interossea: Az interosseus izmokat borítja a tenyér oldalán,

Aponeurosis palmaris:

Háromszög alakú rostos lemez,
A fascia palmaris superficialisszal összenő,
Az ujjak területén megszűnik,

Lig. metacarpale transversum superficiale: Az aponeurosis palmaris legdisztálisabb része.

A felső végtag ínhüvelyei

Tenyéri ínhüvelyek

Vagina tendinis mm. flexoris carpi radialis,
Vagina tendinis mm. flexoris pollicis longi,
Vagina communis tendineum musculorum flexorum:

A flexor digitorum superficialis et profundus infainak közös ínhüvelye,
Általában csak a kisujjhoz haladó ín körül folytatódik,
Saccus carppi medius: A közös ínhüvely legvastagabb része,

Vaginae synoviales digitorum manus: A 2., 3. és 4. ujjhajlító izmok inainak önálló ínhüvelyei.

Kézháti ínhüvelyek

Vagina tendinum musculorum abductoris longi et extensoris pollicis brevis,
Vagina communis tendineum musculorum extensorum carpi radialium,
Vagina tendinis mm. extensoris pollicis longi,
Vagina tendinum musculorum extensoris digitorum et extensoris indicis,
Vagina tendinis mm. extensoris digiti minimi,
Vagina tendinis mm. extensoris carpi ulnaris.

Az ujjak ínhüvelyei

Vaginae fibrosae manus:

Oszteofibrózus csatornák, amelyekben a szinoviális réteggel körülvett inak haladnak az ujjakhoz,
A fibrocartilago palmarishoz, a metacarpophalangealis és interphalangealis ízületekhez kapcsolódnak,
Vincula tendinum:

Az ínhüvelyen belüli rostos kapcsolatok a felületes és mély ujjhajlítók inai között,
Az inak vérellátásáért felelősek.