A gerincoszlop
és a hát izomzata
Tartalom
A gerincoszlop
A gerincoszlop a koponyától a medencéig terjed, és 33 csigolyából áll, amelyek öt területre oszthatók: a nyaki gerinc (C1-C7), a mellkasi gerinc (T1-T12), az ágyéki gerinc (L1-L5), a keresztcsont (S1-S5; felnőtteknél összenőtt) és a farokcsont (3-5 összenőtt csont). A gerincoszlop funkciói közé tartozik a gerincvelő védelme a gerinccsatornában; a felsőtest súlyának átvitele a medencére; a koponyával, a bordákkal és a medencével való artikuláció; és az izomzat rögzítése. Ezenkívül a medence mellett a vérképzés fő helye. Az alapcsigolya egy csigolyatestből (elülső), egy csigolyaívből (hátsó) és egy összefüggő csigolyanyílásból áll, amelyen keresztül a gerincvelő fut. A specifikusabb morfológiai jellemzők a régiótól és a kapcsolódó funkciótól függően változnak. A szomszédos csigolyák csigolyaközi porckorongokon és fazettás ízületeken keresztül kapcsolódnak egymáshoz, de speciális ízületek vannak a nyak felső régiójában, a mellkasi régióban, valamint a keresztcsont és a medence között, amelyek a fej és a nyak, a bordák és a csípő közötti ízesülést szolgálják. Embriológiai szempontból a csigolyák a paraxiális mezodermium szomitáiból származnak, a porckorongok magja pedig a notokordból.
Makroanatómia
Áttekintés
- Karakterisztika:
- A gerincoszlop 33 csigolyából áll
- Nyaki, mellkasi, ágyéki, keresztcsonti és farokcsonti régióra oszlik,
- Dupla-S alakú,
- Funkció:
- A gerincvelő, a gerincvelői ideggyökerek és a kapcsolódó érrendszer védelme,
- A súly áthelyezése a felsőtestről a medencére,
- A koponyával, a bordákkal és a medencével való artikuláció,
- A csigolyák közötti ízületek lehetővé teszik a törzs hajlítását, extenzióját, rotációját és laterál flexióját hajlítását,
- Az izmok, köztük a rekeszizom és a medencefenék rögzülési helyei,
- A vérképzés fő helye a medence mellett.
| Spinális szegment | Csigolyaszám | Rövidítés | Hajlás |
|---|---|---|---|
| Cervikális régió | 7 | C1–C7 | Lordózis |
| Mellkasi régió | 12 | T1–T12 | Kifózis |
| Lumbális régió | 5 | L1–L5 | Lordózis |
| Keresztcsont | 5 (összenőtt) | S1–S5 | Kifózis |
| Farokcsont | 3–5 (összenőtt) | - | - |
A csigolyák makroanatómiája
Egy átlagos csigolya
Az alapcsigolya elöl csigolyatestből és hátul csigolyaívből áll, amelyek együtt veszik körül a foramen vertebrae-t.
- Corpus vertebrae:
- A csigolya elülső, hengeres része, amely a teherviselésért felelős,
- Vörös csontvelőt tartalmaz,
- A csigolyaközi porckorongokon keresztül kapcsolódnak az alatta és felette lévő csigolyatestekhez,
- Arcus vertebrae: Van két pediculusa oldalirányban (pediculus arcus vertebrae) és két laminája hátul (lamina arcus vertebrae) számos nyúlvánnyal,
- Pediculus:
- A csigolyaív oldalsó részei, a corpus és a laminák között,
- A kraniális és kaudális oldalon lévő homorú felszínek (bevágások) alkotják a csigolyák közötti foraminákat,
- Laminák:
- A csigolyaív hátulsó része a processus spinosusok és transversusok között,
- A ligamentum flavum rögzülési helye a C2/3-tól a keresztcsontig,
- Foramen intervertebrale:
- Két szomszédos csigolya nyúlványai közötti oldalsó tér, ahonnan a gerincvelői idegek és azok erei erednek,
- A C1-7 idegek a C1-7 pediculusaik felett lépnek ki,
- A C8-as idegek a C7-es csigolya pediculusai alatt lépnek ki, mivel nincs C8-as csigolya,
- A Th1 ideg és az alatta lévő idegek az azonos csigolyatest azonos pediculusai alatt lépnek ki,
- Processus spinosus: Egyetlen hátsó középvonalbeli nyúlvány, amely a két lamina találkozásánál emelkedik ki,
- Processus transversus:
- Poszterolaterális kiemelkedések, amelyek a pediculusok és a laminák találkozásánál vannak mindkét oldalon,
- Az ágyéki csigolyák kereszt-nyúlványait bordanyúlványoknak is nevezik,
- Processus articularis:
- Lapos felületek a pediculusok és a laminák találkozásánál; kettő van feljebb és kettő lejjebb, amelyek a szomszédos csigolyák ízületi nyúlványaival ízesülnek, és a zygapophysealis (facet) ízületeket alkotják,
- A felső és alsó ízületi nyúlványok közötti területet a pediculus és a lamina találkozásánál pars interarticularisnak nevezzük,
- Foramen vertebrae:
- Központi tér a csigolyaív és a csigolyatest között,
- A foramen vertebraek egymásra épülve csatornát alkotnak, amely az alábbiakat tartalmazza:
- Gerincvelő,
- Agyhártyák,
- Ideggyökerek,
- Vérerek.
Speciális csigolyák
- C1 (atlas):
- Nincs csigolyatest: Csak egy elülső és egy hátsó ívből áll,
- Kraniálisan az os occipitáléval, kaudálisan az axisszal ízesül,
- C2 (axis):
- Jellemzője, hogy egy nyúlványa, a dens axis kraniálisan a csigolya testből az atlas foramen vertebraejébe nyúlik,
- Az atlasszal kraniálisan ízesül,
- Cervikális csigolyák:
- A vertebrális artériák, vénák és szimpatikus rostok átmennek a C6-1 processus transversusok foramen transversariumáin, mielőbb belépnének a foramen magnumba
- A foramina vertebráliák egyre nagyobbak, hogy be tudják fogadni a nyaki gerincvelő szélesedését,
- A C2-C6 gerincnyúlványok kétfelé ágaznak,
- A C7-nek (vertebra prominens) nagy, könnyen tapintható nyúlványa van, amelyhez a ligamentum nuchae csatlakozik,
- Thoracalis csigolyák:
- A csigolyatesteken levő fovea costalisok és a processus transversusok fovea costalisaik a bordákkal ízesülnek,
- Itt a legkisebbek a foramen vertebraek, mivel a gerincvelő a mellkasi régióban a legvékonyabb,
- Lumbális csigolyák:
- Itt a legnagyobbak a csigolyatestek a test súlyának megtartásához,
- A gerincvelő körülbelül az L1 szintjén végződik,
- A foramen vertebraek nagyobbak, mint a mellkasi régióban, de kisebbek, mint a nyaki régióban,
- Az L5 a promotoriummal ízesül,
- Sacrum:
- 5 összeolvadt csigolya alkotja; a medence hátsó, hátsó falát képezi,
- Kraniálisan az L5-el, laterálisan a csípőcsontokkal, kaudálisan pedig a farokcsonttal ízesül,
- A keresztcsonti idegek az elülső és a hátsó foramina sacralián keresztül lépnek ki,
- A női keresztcsont promontoriuma kisebb, a keresztcsont pedig rövidebb és kevésbé ívelt, mint a férfiaké, ami segíti a szülést és szükséges nagyobb medencebemenethez,
- A hiatus sacralis a gerinccsatorna kaudális nyílása a keresztcsont dorzális felszínén, az S5 magasságában, a keresztcsonti szarvaktól (cornu sacrale) mediál felé; ez az S5 idegek kilépési pontja
- Os coccygis; coccyx; vertebrae coccygeae:
- 3-5 összeolvadt csigolya, az S5 szarvával (cornua) ízesül,
- A filum terminale a farokcsont első szegmenséhez csatlakozik,
- A levator ani és a coccygeus rögzülési helye, amelyek a medencefeneket alkotják.
Az egyes csigolyák szintjei kulcsfontosságú anatómiai tájékozódási pontokul szolgálnak: pl. C4 (carotis communis bifurkáció), Th2 (aortaív), Th4 (légcső bifurkáció), L1 (felnőtteknél a gerincvelő vége), L3 (újszülötteknél a gerincvelő vége) és L4 (a crista iliaca szintje; aorta bifurkáció).
A gerinc ízületei
A zygapophysialis ízületek szinoviális ízületek és a facies articularis superiorok és infeiorok között találhatóak (a szomszédos csigolyák között). A kraniovertebrális ízületekhez tartoznak az os occipitale és az atlas, valamint az atlas és az axis közötti ízületek.
Articulationes zygapophysiales (facet ízületek)
- Leírás: 22 pár ilyen ízület található a C2 és S1 között,
- Típus: Egyszerű ízület,
- Alak: Lapos ízület,
- Ízfelszínek:
- Facies articularis superior (alsóbb csigolya),
- Facies articularis inferior (felsőbb csigolya),
- Tok: Az ízfelszínek köré rögzül,
- Szalagok: A gerinc hosszú és rövid szalagjai,
- Járulékos alkotóelemek:
- Meniscoid redő: A szinoviális membrán kötőszöveti rostokban gazdag redője,
- Mozgások: Korlátozott oldalirányú mozgások.
Articulatio atlantoocipitalis
- Leírás: Páros ízület az atlas és az os occipitale között,
- Típus: Egyszerű ízület,
- Alak: Tojásízület,
- Ízfej: Condylus occpitalis,
- Ízvápa: Facies (fovea) articularis superior (atlas),
- Tok: Az ízfelszínek köré rögzül,
- Szalagok: Membrana atlantoocipitalis anterior et posterior,
- Mozgások: Anteflexió, retroflexió és csekély mértékű laterálflexió.
Articulatio atlantoaxialis mediana
- Leírás: Páratlan ízület az atlas és az axis között a középvonalban,
- Típus: Egyszerű ízület,
- Alak: Trochoid ízület,
- Ízfej: Dens axis,
- Ízvápa: Fovea dentis az atlas elülső ívének hátsó részében,
- Szalagok:
- Lig. cruciforme atlantis,
- Lig. transversum atlantis,
- Fasciculi longitudinales,
- Ligg. alaria,
- Lig. apicis dentis,
- Membrana tectoria: Az ízület hátulsó részét borítja,
- Mozgások: 30°-os rotáció a dens axis körül.
Articulatio atlantoaxialis laterlis
- Leírás: Páros ízület az atlas és az axis között,
- Típus: Egyszerű ízület,
- Alak: Lapos ízület,
- Ízfej: Facies articularis inferior (atlas)
- Ízvápa: Facies articularis superior (axis),
- Mozgások: Nagyon korlátolt mozgások mindhárom tengely körül, az atlas előredőlése.
A gerinc mozgásai
- Anteflexió és retroflexió:
- Nyaki gerinc: 0-50° előre, 0-70° hátra,
- Háti gerinc: Minimális, a bordák korlátozzák,
- Ágyéki gerinc: 0-25° előre, 0-90° hátra,
- Laterálflexió:
- Nyaki gerinc: 0-45°,
- Minimális, a bordák korlátozzák,
- 0-35°,
- Rotáció:
- Nyaki gerinc: 0-70° (0-30° a középső atlantoaxiális ízületben),
- Háti gerinc: 0-30°,
- Ágyéki geinrc: 0-10°,
- Rugózó mozgás,
- Cirkumdukció.
Az atlanto-axiális instabilitás az atlas (C1) és az axis (C2) közötti szalagstabilitás elvesztése. Ekkor a nyak behajlításakor a dens axis a gerincvelő, a medulla vagy a csigolyaartériák kompresszióját okozhatja. Leggyakrabban Down-szindróma, reumás ízületi gyulladás vagy trauma okozza.
A porckorongok degenerációja az életkor előrehaladtával gyakori, és hátfájáshoz, radikulopátiához vagy cauda equina szindrómához vezethet.
A gerinc összeköttetései
| Szalagok | Anatómia | |||
|---|---|---|---|---|
| Szindemózisok | Hosszú szalagok | Lig. longitudinale anterius |
|
|
| Lig. longitudinale posterius | Lig. longitudinale posterius |
|
||
| Lig. sacro-coccygeum posterius profundus |
|
|||
| Membrana tectoria |
|
|||
| Lig. sacrococcygeum posterius superficiale |
|
|||
| Rövid szalagok | Ligg. flava |
|
||
| Ligg. interspinalia |
|
|||
| Ligg. supraspinalia | Ligg. supraspinalia |
|
||
| Lig. nuchae |
|
|||
| Ligg. intertransversaria |
|
|||
| Szinkondrózisok | Discus intervertebralis | Discus intervertebralis |
|
|
| Anulus fibrosus |
|
|||
| Nucleus pulposus |
|
|||
| Symphysis lumbosacralis |
|
|||
| Symphysis sacrococcygea |
|
|||
| Szinosztózisok | A sacrum szinosztózisa | - | ||
| Az os coccygis szinosztózisa | - | |||
A lig. longitudinale posterius beszűkülése miatt az annulus fibrosus a poszterolaterális régióban támasz nélkül marad, ami növeli a porckorongsérv valószínűségét ebben a régióban, ami a gerincvelői idegek kompresszióját okozhatja az alatta lévő szinten (pl. az L4/5 porckorong sérve összenyomja az L5-ös ideget)!
Bechterew-kórban a gerincoszlop szalagjainak és porckorongjainak meszesedése a gerinc összeolvadását és mozdulatlanságát okozza (botmerev gerinc)!
A lumbálpunkció során a tű a következő struktúrákat szúrja át sorrendben, mielőtt eléri a subarachnoidalis teret: Bőr, szubkután szövet, lig. supraspinale, ligg. interspinalia, ligamentum flavum, epidurális tér, dura mater és arachnoidea mater.
A gerinc izmai
- A hát intrinsic izmai a gerincvelői idegek dorzális ágaiból kapják az innervációt, ezzel lehetővé téve a fej és a gerinc extenzióját, a rotációját és laterálflexióját,
- A csigolyákhoz kapcsolódó egyéb izmok:
- A nyak mély izmai: Scalenusok, longus colli, longus capitis, rectus capitis anterior, rectus capitis lateralis,
- A vállízület izmai: Trapezius, latissimus dorsi, levator scapulae, rhomboid izmok,
- A mellkasfal izmai: Serratus posterior,
- Diaphragma (crura),
- A hátsó hasfal izmai: Quadratus lumborum, iliopsoas,
- A farizom régiója: Gluteus maximus, piriformis,
- Medencefenék: Levator ani and coccygeus.
A gerinc vaszkulatúrája
| Artériák | Vénák | Limfatikus drenázs | |
|---|---|---|---|
| Nyaki csigolyák |
|
|
|
| Mellkasi csigolyák |
|
|
|
| Lumbális csigolyák |
|
|
|
| Keresztcsont |
|
|
|
| Farkcsont |
|
Innerváció
- Csigolyák, facet ízületek, ligamentum flavum felszínes része és a felette lévő bőr: A spinális artériák dorzális ágai,
- A gerinccsatorna falai, a dura mater, a porckorongok külső gyűrűi és a ligamentum flavum mélyebb részei: Sinuvertebralis idegek,
- Atlanto-occipitalis és atlanto-axialis ízületek: A C1 és C2 idegek ventrális ágai.
Embriológia
A gerincoszlop a paraxiális mezoderma szomitáiból származik, és a 4. héten kezd fejlődni.
Áttekintés
- Corpus vertebrae:
- A szklerotómasejtek a szomitából a középvonal felé vándorolnak, és körülveszik a notokordot, kialakítva a csigolyatestet,
- A csigolyatestek mindegyike két szklerotóma részéből származik:
- A felső szklerotóma kaudális része,
- Az alsó szklerotóma kraniális része,
- A szklerotóma dorzálisan vándorol a csigolyaív kialakításához, amely körülveszi az velőcsövet,
- A csontosodás az embrionális fejlődés 8. hetében kezdődik,
- Porckorongok:
- A notokord az egyes porckorongok nucleus pulposusává fejlődik,
- A szklerotóma közepén lévő mesenchimából fejlődik ki az annulus fibrosus,
- A gerincgörbületek kialakulása:
- Méhen belül a gerinc C-alakú, mellkasi és keresztcsonti kifózissal,
- A nyaki lordózis akkor alakul ki, amikor a gyermek elkezdi felemelni a fejét (1 hónapos kortól),
- Az ágyéki lordózis akkor alakul ki, amikor a gyermek járni kezd (12 hónapos kortól).
A hát izomzata
A hát a nyak hátsó részét és a törzset (dorzális üreg) foglalja magában az os occipitálétól a farokcsont tetejéig. A hát izmait anatómiai helyzetük és funkciójuk szerint három fő csoportra lehet osztani. A felszínes izmok a felső végtag mozgatásában vesznek részt, a köztes izmok a légzőfunkciókat támogatják, a mély izmok pedig a gerincoszlop tartásában és forgásában játszanak szerepet. Az első két csoportba tartoznak az extrinsic izmok, amelyeket a gerincvelői idegek elülső ágai innerválnak, míg az utóbbi csoportba tartozó intrinsic izmokat a hátsó ágak innerválják. A hát bőrét és izmait elsősorban a bordaközi artériák páros hátsó ágai látják el vérrel. A hát felső részének vénái a hátsó bordaközi vénákba, míg a hát alsó részének ágyéki vénái a vena cava inferiorba ürülnek. Hasonlóképpen, a bordaközi nyirokcsomók a hát mellkasi része felől, míg a lágyéki nyirokcsomók a hát ágyéki része felől drenálódnak.
A nyak szerveivel, vérereivel, nyirokereivel és idegpályáival, a gerincvelővel és a gerincoszloppal (a gerinccel) más foglalkozik.
Áttekintés
| A hát intrinzik izmai | A hát extrinsic izmai | |
|---|---|---|
| Fejlődés |
|
|
| Példák |
|
|
| Innerváció |
|
|
| Funkció |
|
|
Intrinzik szubokcipitális izomzat
- Tartalmazza:
- Rectus capitis posterior minor,
- Obliquus capitis superior,
- Rectus capitis posterior major,
- Obliquus capitis inferior.
Extrinzik szubokcipitális izomzat
Az extrinsic szubokcipitális izmok közé tartoznak a rectus capitis lateralis és a rectus capitis anterior, amelyek a nyak prevertebrális izmai.
Felszínes hátizmok
A felületes hátizmok az első izomréteg a bőr és a fascia superficialis alatt. Ezek az izmok a kulcscsontot, a lapockát és a felkarcsontot kötik össze a csontvázzal, és fő funkciójuk a felső végtag mozgatásával kapcsolatos.
| Izom | Eredés | Tapadás | Funkció | Innerváció | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Trapezius | Pars descendens (felső rész) |
|
|
|
|
|
| Középső, haránt rész |
|
|
||||
| Pars ascendens (alsó rész) |
|
|
||||
| Levator scapulae |
|
|
|
|
||
| Latissimus dorsi |
|
|
|
|
||
| Rhomboideus major |
|
|
|
|
||
| Rhomboideus minor |
|
|
||||
Köztes hátizmok
Két izom (a serratus posterior superior és inferior) a hátizmok köztes csoportjába tartozik. Közvetlenül a felületes csoportba tartozó izmok alatt helyezkednek el, és ferdén kifelé haladnak a gerincoszloptól a bordákig. Ezek az izmok a légzőfunkciókat támogatják.
| Izom | Eredés | Tapadás | Funkció |
Innerváció |
|---|---|---|---|---|
| Serratus posterior superior |
|
|
|
|
| Serratus posterior inferior |
|
|
|
|
Mély hátizmok
Az intrinsic hátizmokat funkciójuk alapján négy csoportra oszthatjuk:
- Spinotranszverzális rendszer: A fej és a nyak extenzorai és rotátorai,
- Splenius capitis,
- Splenius cervicis,
- Sacrospinalis rendszer (erector spinae): A gerincoszlop extenzorai és rotátorai,
- Iliocostalis,
- Longissimus,
- Spinalis,
- Transverzospinális rendszer:
- Rotatores breves,
- Rotatores longi,
- Multifidus,
- Semispinalis,
- Szegmentális izmok:
- Levatores costarum,
- Igazi szegmentális izmok:
- Interspinales,
- Intertransversarii.
Spinotranszverzális rendszer
| Izom | Eredés | Tapadás | Funkció |
Innerváció |
|---|---|---|---|---|
| Splenius capitis |
|
|
|
|
| Splenius cervicis |
|
|
Erector spinae (sacrospinalis rendszer)
| Izom | Eredés | Tapadás | Funkció |
Innerváció | |
|---|---|---|---|---|---|
| Iliocostalis | Cervicis (cervicalis ascendens) |
|
|
|
|
| Dorsi (thoracis) |
|
|
|||
| Lumborum (mm. iliocostales; m. sacrolumbalis) |
|
|
|||
| Longissimus | Capitis |
|
|
|
|
| Cervicis (transversalis cervicis) |
|
|
|||
| Thoracis és lumborum |
|
|
|||
| Spinalis | Capitis |
|
|
|
|
| Cervicis |
|
|
|||
| Dorsi |
|
|
|||
Transzverzospinális rendszer
| Izom | Eredés | Tapadás | Funkció |
Innerváció | |
|---|---|---|---|---|---|
| Rotatores | Breves |
|
|
|
|
| Longi |
|
|
|||
| Multifidus | Cervicis |
|
|
|
|
| Thoracis |
|
||||
| Lumborum és sacralis |
|
||||
| Semispinalis | Thoracis |
|
|
||
| Cervicis |
|
|
|||
| Capitis |
|
|
|
||
Szegmentális izomzat
| Izom | Eredés | Tapadás | Funkció |
Innerváció | |
|---|---|---|---|---|---|
| Levatores costarum |
|
|
|
|
|
| Interspinales | Cervicis |
|
|
|
|
| Thoracis |
|
||||
| Lumborum |
|
||||
| Intertransversarii | Anteriores colli |
|
|
|
|
| Laterales lumborum |
|
|
|||
| Posteriores |
|
|
|
||
| Thoracis |
|
||||
| Mediales lumborum |
|
|
|||
A mm. interspinales egy csigolyaszegmenst, a spinalisok több szegmenst ugranak át.
Vaszkulatúra és nyirokdrenázs
Vérellátás
Nyak
| Struktúra | Karakterisztika | ||
|---|---|---|---|
| Artériák |
|
|
|
|
|
||
|
|
||
|
|
||
| Vénák | Felületesek |
|
|
| Mélyek |
|
|
|
|
|
||
|
|
||
Hát
| Ér | Karakterisztika | ||
|---|---|---|---|
| Artériás |
|
|
|
|
|
||
|
|||
|
|
||
| Vénás |
|
|
|
|
|
||
|
|
||
|
|
||
Nyirokelvezetés
| Nyirokcsomók | Drenázs | |
|---|---|---|
| Mellkasi gerinc (kraniálisan) |
|
|
| Lumbális gerinc (kaudálisan) |
|
|
A hát fasciái
Áttekintés
- Fascia dorsi superficialis: A hát felszínét borítja,
- A felületes réteg izmainak fasciájával egyesül,
- Felfelé a fascia nuchaeban és a lamina spf. fasciae cervicalisban folytatódik,
- Fascia thoracolumbalis:
- Lamina posterior:
- Ez a m. latissimus dorsi eredése,
- A mély hátizmokat borítja,
- Lamina media:
- Szilárd aponeurotikus membrán,
- A mély izmokat választja el a m. quadratus lumborumtól,
- A horizontális myoseptumból fejlődik,
- Lamina anterior: A m. quadratus lumborumot fedi be ventrálisan.