A fül a hallás és az egyensúly szerve. Három része a külső, a közép- és a belső fül. A külső fül a fülkagylóból (auricula), a külső hallójáratból (meatus acusticus externus) és a dobhártyából (membrana tympanica) áll, amely elválasztja a külső fület a középfültől. A középfül egy üreges szerkezet, amely a dobüregből, a hallócsontokból (stapes, malleus, incus) és a tuba auditivából áll. A tuba auditiva összeköti a középfület az nasopharynxszal, kiegyenlítve a középfül és a külső atmoszférás közötti nyomást. A fülkagyló felfogja a hanghullámokat, és a külső hallójáraton keresztül a dobhártya felé tereli, így hozva azt mozgásba. A fülkagylók felerősítik a keletkező rezgéseket, és az ovális ablakon (fenestra vestibuli) keresztül továbbítják azokat a belső fül felé. A belső fül egy folyadékkal telt üreg, amely a Corti-szervet és a vesztibuláris rendszert tartalmazza. A Corti-szerv felelős a hangok érzékeléséért, és az auditoros információk továbbításáért a n. cochlearison keresztül. A vesztibuláris rendszer a testmozgás és a térbeli tájékozódás detektálásáért felelős. Az információkat az agyba a n. vestibularison keresztül továbbítja.

Külső fül

Áttekintés

• Definíció: A fül külső része,
• Részei:
• Fülkagylók (auricula):
• Struktúra:
• A fül egyetlen látható része,
• Rugalmas porcokból áll,
• Funkció: A hanghullámokat a hallójáratba tereli,
• Külső hallójárat (meatus acusticus externus):
• Struktúra:
• Külső egyharmadát porc, belső kétharmadát csont alkotja,
• Az egész csatornát vékony elszarusodott többrétegű laphám béleli, amely a dobhártyát is kívülről borítja,
• A hám apokrin mirigyeket tartalmaz, amelyek cerument (fülzsír) termelnek: Sárgás-barnás, viaszos, baktériumölő váladék,
• Funkció: A hanghullámokat továbbítja a dobhártya felé,
• Dobhártya (membrana tympanica):
• Struktúra:
• Vékony, kúp alakú membrán,
• Szövettani rétegei:
• Bőr (stratum cutaneum),
• Rostos réteg (sugarasan [stratum radiatum] és kőrkörösen [stratum circulare]),
• A dobüreg nyálkahártyája (stratum mucosum),
• Umbo: Az a pont, ahol a hallócsontok a dobhártyához kapcsolódnak,
• Funkció: A hanghullámok a dobhártyát megrezegtetik, amely áttevődik a középfül csontocskáira (malleus, incus, stapes).

A retroaurikuláris területet és a külső hallójáratot a n. glossopharyngeus és n. vagus innerválják. A külső hallójárat mechanikus irritációja (pl. tisztítás) hányingert és köhögést okozhat.

Középfül

Áttekintés

• Definíció: A fül azon középső része, amely a dobhártyán belül, de az ovális ablakon kívül kívül helyezkedik el,
• A következőkből áll: Dobüreg, a processus mastoideus és tuba auditiva,
• Funkció: A hanghullámokat a belső fül felé továbbítja.

Részei

Dobüreg (cavum tympani)

• Levegővel teli tér, amely az os temporale pars petrosáján belül helyezkedik el,
• Hallócsontokat, izmokat és idegeket (pl. chorda tympani) tartalmaz,
• A tuba auditíván keresztül az nasopharynxszal áll kapcsolatban,
• Ovális ablak (fenestra vestibuli):
• A középfülben, a csiga tövében található nyílás, amelyen keresztül a hanghullámok a belső fülbe jutnak,
• A kengyel talplemeze fedi,
• Kerek ablak (fenestra cochleae):
• A középfül membránnal fedett nyílása, amely a kengyel által fedett ovális ablak alatt található,
• A membrana tympani secundaria zárja le,
• A kengyel talplemezének rezgései a perilimfán keresztül a kerek ablakhoz jutnak, amely az ovális ablakkal ellentétes fázisú rezgést vált ki,
• A kerek ablak sérülése (pl. heves orrfújás, búvárkodás közbeni barotrauma) szenzoroneurális halláscsökkenést okoz.

Hallócsontok

• Három kis csont a középfülben, amelyek egy csontláncot alkotnak. Ezek oldalirányban a dobhártyát és középen a belső fül ovális ablakát kötik össze,
• Csontok:
• Kalapács (malleus): Laterálisan illeszkedik a dobhártyához; ez a legkülső hallócsont,
• Üllő (incus): Laterálisan a malleushoz, mediálisan a stapeshez kapcsolódik,
• Kengyel (stapes): Stapes: Mediálisan az ovális ablak membránjába illeszkedik; ez a legmediálisabb hallócsont,
• Funkció: A fülkagylók fogadják és erősítik fel a dobhártya felől érkező akusztikus rezgéseket. Ezután az ovális ablakon keresztül minimális energiaveszteséggel továbbítják a felerősített akusztikus rezgéseket a belső fül folyadékterébe.

Tuba auditiva (Eustach-kürt)

• Definíció: A dobüreget és a nasopharynxot összekötő csatorna,
• Funkció:
• Szabályozza a dobüreg nyomását, és lehetővé teszi a nyomás kiegyenlítését a dobhártya mindkét oldalán (pl. magassági kompenzáció),
• Általában zárva van, de rágáskor, nyeléskor vagy ásításkor kinyílik.

Hallóizmok

• M. tensor tympani: Vázizom, amely a kalapácshoz rögzül,
• Ered: A tuba auditiva csontos és porcos pereméről,
• Tapad: Manubrium mallei,
• Működés: Az izom összehúzódása a malleust mediálfelé húzza, ezzel megfeszíti a dobhártyát és tompítja a csontok vibrációját, ami a hang érzékelt amplitúdójának csökkenését eredményezi,
• Beidegzés: N. pterygoideus medialis (ex n. mandibularis [V/3]),
• M. stapedius: A legkisebb vázizom az emberi testben; a kengyelhez rögzül,
• Ered: Eminentia pyramidalis (a dobhártya hátsó falából származó üreges kiemelkedés),
• Tapad: Collum stapedis,
• Működés: Az izom összehúzódása laterálfelé húzza a kengyel nyakát, ezáltal tompítja a kengyel rezgéseit, és lehetővé teszi, hogy szabályozza a belső fülbe továbbított hanghullámok amplitúdóját,
• Beidegzés: N. stapedius (ex n. facialis).

A m. stapedius tompítja a hangos zajok továbbítását a belső fülbe (akusztikus vagy stapedius reflex). A m. stapedius gyengesége (pl. sztrók miatt) hiperakusziszt eredményezhet (fokozott érzékenység a környezeti hangokra, ami fültrauma vagy középső/belsőfül-gyulladás következtében is kialakulhat).

Processus mastoideus

• Az os temporale fül mögötti csontos nyúlványa,
• Az életkor előrehaladtával pneumatizálódik (levegőssé válik).

A középfülgyulladás (otitis media) átterjedhet a szomszédos struktúrákra, és a dobhártya perforációjához, labirintitishez, mastoiditishez, agyi vénás szinusz-trombózishoz és agyhártyagyulladáshoz vezethet.

Belsőfül

Áttekintés

• Definíció: A fül legbelső része, amely a hallószerveket (pl. csiga) és az egyensúlyszerveket (pl. vestibulum) tartalmazza. Az os temporale pars petrosáján belül helyezkedik el.

Részei

Labirintus

• A következőkre osztható:
• Csontos labirintus:
• A halántékcsont szikla csonti részében kompakt csontállománnyal körülvett, bonyolult üregrendszer,
• Tartalmazza az vestibulumot, a három félkörös ívjáratot és a cochleát,
• Periosteummal bélelt,
• Perilimfa tölti ki,
• Hártyás labirintus:
• A csontos labirintusban helyezkedik el a perilimfában (alacsony kálium- és magas nátriumtartalmú folyadék; a hangrezgéseket a kengyel által fedett ovális ablakból a kerek ablakba továbbítja),
• Endolimfa tölti ki (magas kálium- és alacsony nátriumtartalom),
• Érzékszerveket tartalmaz,
• Komplex folyadéktereket tartalmaz:
• Ductus vestibularis (scala vestibuli): Perilimfa tölti ki; az ovális ablaknál kezdődik; a helicotrema (a csiga apikális végén lévő átjáró) alatt kapcsolódik a scala tympanihoz,
• Ductus cochlearis (scala media): Endolimfával töltött; tartalmazza a spirális Corti-szervet és a hallószőrsejteket,
• Ductus tympanicus (scala tympani): Perilimfával töltött; a kerek ablaknál (vakon) végződik,
• A scala vestibuli és a scala tympani a csiga csúcsában egymással összenyílik (helicotrema).

Cochlea

• Definíció: Folyadékkal telt, csiga alakú üreg a labirintusban,
• A csiga rétegei:
• Csont,
• Ductus vestibularis,
• Reissner-membrán,
• Ductus cochlearis,
• Membrana basilaris: A bazális végén vékony, az apikális végén széles; a Corti-szervet támogatja,
• Ductus tympanicus,
• Csont,
• Funkció: A levegőben terjedő fizikai rezgések átalakítása akusztikus neurális szignálokká,
• Stria vascularis: Káliumban gazdag endolimfát termel a scala media számára, amely elengedhetetlen az endocochleáris potenciálhoz,
• A ductus cochlearis (scala media) szőrsejteket tartalmaz,
• Ezek a baziláris membránon elhelyezkedő specializált sejtek,
• Apikális módosulataikat sztereocíliáknak nevezzük,
• A rezgések a hangfrekvenciától függően a baziláris membrán egy adott helyének ingerléséhez vezetnek (tonotópia),
• A magas frekvenciájú hangok a csiga alapján stimulálják a szőrsejteket, mert a baziláris membrán ezen a területen vékony és merev,
• Az alacsony frekvenciájú hangok a cochlea csúcsán, a helicotremának nevezett terület közelében stimulálják a szőrsejteket, mert a baziláris membrán ezen a területen vastag és rugalmas,
• A hallópálya:
1. Az akusztikus idegi jeleket a Corti-szerv szőrsejtjei érzékelik, amelyeket a ganglion spirale (elsőrendű neuron) bipoláris neuronjai innerválnak,
2. A neurális szignált a bipoláris neuronok az axonjain keresztül a ventrális és dorzális cochleáris magokhoz továbbítják (másodrendű neuron), amelyek a n. vestibulochochlearis cochleáris részét alkotják,
3. Ez a következő részekre oszlik:
• Direkt út: A nucleus cochlaris dorsalis neuronjainak axonjai a kontralaterális lemniscus lateralishoz futnak, és elérik a másik oldalon lévő colliculus inferior neuronjait (harmadrendű neuronok),
• Indirekt út:
• A nucleus cochlearis ventralis neuronjainak az axonjai az ipszilaterális és a kontralaterális oldalon elérik a nucleus olivaris superiort (harmadrendű neuron),
• A nucleus olivaris superior neuronjainak axonjai a lemniscus lateralisig futnak, és szinaptizálnak a colliculus inferior neuronjaival (negyedrendű neuronok),
4. A colliculus inferior neuronjainak axonjai a corpus geniculatum mediale sejtjeivel szinaptizálnak (negyed- vagy ötödrendű neuron),
5. A corpus geniculatum mediale neuronjainak axonjai felfelé haladnak a capsula interna hátsó szárán, ahol a radiatio acusticával a primer hallókéregbe (gyrus temporalis superior) és az amygdalába vetülnek,
6. A primer hallókéreg összeköttetésben áll az asszociációs hallókéreggel.

A kacsdiuretikumok ototoxikusak, mivel mind a vese Henle-kacs felszálló szegmensében lévő Na⁺/K⁺/2Cl-kotranszporterre, mind pedig a csiga stria vascularisában lévő transzporterekre hatással vannak. Ez a hatás a cochleáris szövetek ödémájához, a cochleáris elektromos potenciál csökkenéséhez és átmeneti vagy maradandó szenzoneurálus halláskárosodáshoz vezethet.

Vesztibuláris rendszer

• Az egyensúly és a térbeli tájékozódás rendszere,
• A következőkből áll:
• Otilit szervek: Folyadékkal telt tasakok, amelyeket szenzoros hám bélel (maculae acusticae),
• Utriculus: A horizontális síkban történő mozgásokat érzékeli (pl. előre-hátra, jobbra-balra),
• Sacculus: A sagittalis síkban történő mozgásokat érzékeli (pl. fel-le),
• Három félkörös ívjárat (canalis semicircularis lateralis, anterior et posterior): Tágult végükön (azaz crista ampullaris [félhold alakú taraj]) érzékelik a forgó mozgásokat (azaz a szöggyorsulást),
• A vesztibuláris szőrsejteknek nevezett specializált sejtek az apró elmozdulásokat idegi jelekké alakítják, amelyek aztán a n. vestibularis vesztibuláris rostjain keresztül az agytörzsbe jutnak,
• Vesztibuláris pálya: Otolit szervek és a három félkörös ívjárat szőrsejtjei → ganglion vestibulare bipoláris neuronjai → n. vestibularis → vesztibuláris magkomplexum → kisagy (lobus flocculonodularis), a III., IV. és VI. agyideg magjai, a formatio reticularis, a gerincvelő és a talamusz → vesztibuláris cortex.

Embriológia

Áttekintés

• Külső fül:
• Fülkagyló: Hat auriculáris dombocska fúziójából jön létre,
• Külső hallójárat: Az első garattasak ektodermájából alakul ki,
• Középfül:
• 1. garattasak (mezoderma): Incus, malleus, m. tensor tympani, V. agyideg,
• 2. garattasak (mezoderma): Stapes, m. stapedius, VII. agyideg,
• 1. garattasak (endoderma): Fülkürt és dobüreg,
• Dobhártya: Belső réteg (endoderma), középső réteg (mezoderma), külső réteg (ektoderma),
• Belső fül: A belső fül a fülplakódból (vagy hallóplakódból), az ektoderma megvastagodásából fejlődik ki, amely benyomódva auditoros vesiculákat vagy otocisztákat képez,
• Az otociszták képezik a hártyás labirintust:
• Utriculus és sacculus (érzékelő szőrsejteket tartalmaznak),
• Ductus cochlearis (Corti-szervet és endolimfát tartalmaz), ductus endolymphaticus (összeköti az utriculuszt és a sacculuszt az endolimfás zsákkal), és félkörös ívjáratok,
• VIII. agyideg vestibularis és cochlearis ganglionjai,
• Otikus kapszula: A szemhólyag körüli mesenchymális porcos burok, amely a csontos labirintussá fejlődik.