A férfi reprodukciós rendszer a penisből, a herékből, a mellékherékből, a ductus ejaculatoriusból, a prosztatából és járulékos mirigyekből áll. Ez a rendszer felelős a spermiumok termeléséért és ennek szállításáért.

Penis

Funkció

• A vizelet és a sperma elvezetése.

Makroanatómia

• Gyökér: A pénisz bulbusából és két crus penisből áll,
• Két crura rögzíti a corpora cavernosát a szeméremcsont ívéhez,
• A bulbus a corpus spongiosum folytatása,
• Test (tengely): Az erektilis szövetet tartalmazza,
• Corpus spongiosum:
• Lokalizáció: Ventrálisan fekszik a corpora cavernosa között,
• Funkció: Erekció közben nyitva tartja a húgycsövet,
• Corpora cavernosa (páros):
• Lokalizáció: Dorzálisan és proximalisan a corpus spongiosumhoz képest,
• Lehetővé teszi az erekciót,
• Glans penis: A corpus spongiosum disztális vége,
• A frenulumhoz csatlakozik és a fityma fedi,
• A test mély felszínétől a fitymáig fut,
• A mediális redő ventrálisan helyezkedik el,
• Corona: A glans penis pereme,
• Tartalmazza a külső húgycsőnyílást,
• Fossa navicularis: A külső húgycső nyílása,
• Húgycsőmirigyek (Littre-mirigyek): Az uretra hosszában vannak jelen,
• Izmok:
• M. bulbospongiosus (páros):
• A bulbus penist fedi,
• Kiüríti a húgycsőből a maradék spermát/vizeletet, és hozzájárul az erekcióhoz,
• M. ischiocavernosus (páros):
• A crura penist fedi,
• Összenyomja a crura-t, hogy a vért a pénisz testébe juttassa és fenntartsa az erekciót.

Artériás ellátás

Vénadrenázs

Nyirokdrenázs

Innerváció

Mikroanatómia

• Tunica albuginea: A corpora cavernosa és a corpus spongiosum körüli vastag rostos kötőszöveti réteg,
• Corpora cavernosa: Kötőszövetből és simaizomzatból áll,
• Corpus spongiosum: Kötőszövetből (elsősorban rugalmas rostokból) és simaizomzatból áll.

Embriológia

• Nemi szervi gumó → hímvessző, corpora cavernosa, corpus spongiosum,
• Urogenitális redők → a pénisz ventrális szára.

Herék, herezacskó és ondóvezeték

Makroanatómia

Struktúra

• Herék:
• Ellipszoid alakúak,
• ∼600 szeminiferosus tubulusból áll, amelyek a rete testishez kapcsolódnak,
• Vastag kapszula (tunica albuginea) veszi körül,
• A hasfalhoz a hímvesszőn keresztül csatlakozik,
• Lobolus testis:
• Az interlobuláris szeptumok a herét lobulusokra osztják,
• Minden here lebenyben 1-4 szeminiferozus tubulus található,
• Funiculus spermaticus:
• A hasfal áthúzódása a herezacskóba,
• A hímvessző tartalma:
• Három artéria: A. testicularis, a. ductus deferentis, és az a. cremasterica látja el,
• Három ideg innerválja: N. genitofemoralis, r. genitalis, n. cremastericus. truncus sympatheticus,
• Három egyéb struktúra: Ductus deferens, plexus pampiniformis, nyirokcsomók,
• Scrotum:
• Az elülső hasfallal folytonos funiculusnak disztális, zsákszerű vége,
• A herezacskó rétegei (belülről kifelé):
1. Tunica albuginea: Erősen vaszkuláris, rostos kötőszöveti réteg,
2. Tunica vaginalis: Zsigeri réteg; a hashártyából származik,
3. Fascia spermatica interna: A fascia transversalisból származik,
4. Fascia cremasterica és m. cremaster: A m. obliquus internus abdominsből ered,
5. Fascia spermatica externa: A m. obliquus externus abdonimisb aponeurózisából ered,
6. Tunica dartos, m. dartos: Összehúzódása bőrráncokat okoz → szabályozza a hőmérsékletet,
7. Bőr: Ráncok → bőrvastagság ↑ → hőveszteség ↓

Mikroszkópos anatómia

Spermatogonia

• Leírás: Differenciálatlan csírasejtek, amelyek a tubuli seminiferit bélelik,
• A típus (sötét): Nem mennek át mitózison,
• A típus (világos): B típusú spermatogóniákat képeznek,
• B típus: mitózison mennek keresztül → primer spermatocitákká érnek,
• Funkció: Primer spermatocitákká differenciálódnak.

Szertoli sejtek

• Leírás:
• Hengerhámsejtek, amelyek a tubuli seminiferit bélelik (nem csírasejtek),
• Homológok a női granulosa sejtekkel,
• Tight junkciókon keresztül kapcsolódnak egymáshoz,
• Kialakítják a vér-here gátat: A tubuli seminiferiben lévő ivarsejtek elválasztása az immunrendszertől,
• Érzékenyek a hőmérsékletre: Magas hőmérséklet (pl. kriptorchidizmus vagy varicocele miatt) → inhibin B szekréció és spermiumok termelése ↓
• Funkció:
• Inhibin B produkció,
• Az FSH stimulálja,
• Ha az inhibin B szint ↑ → FSH ↓ (negatív feedback),
• Aromatázt tartalmaznak, amely felelős a tesztoszteron és az androszténdion ösztrogénné történő átalakításáért,
• Androgénkötő fehérjét választanak ki,
• Anti-Müllerian hormont termelnek,
• Szabályozza a spermatogenezist,
• Védelmet és táplálékot nyújtanak a fejlődő spermiumok számára.

Leydig sejtek

• Leírás:
• Interstitialis endokrin sejtek koleszterinben gazdag citoplazmával (a tesztoszteron termeléséhez),
• Homológok a női theca interna sejtekkel,
• A működésüket nem befolyásolja a hőmérséklet,
• Funkció:
• Tesztoszteron termelés,
• Az LH stimulálja,
• A megnövekedett plazma tesztoszteronszint csökkent LH-szekrécióhoz vezet (negatív feedback),
• A tesztoszteron a Sertoli-sejtekhez is átdiffundál, ahol serkenti a spermatogenezist,
• Az androgének kiválasztása az embrionális időszakban,
• A pubertás során a tesztoszterontermelés megnő, ami lehetővé teszi a teljes spermatogenezis beindulását/fenntartását,
• A tesztoszteron átalakulása ösztrogénné az aromatázon keresztül.

Spermium

• Fej: Az akroszóma és a sejtmag alkotja,
• Farok: A középrész (mitokondriumok és mikrotubulusok), a fődarab (flagellum) és a végdarab alkotja.

Vér-here-gát

• A Sertoli sejtek közötti tight junkciókból alakul ki,
• Elválasztja az ivarsejteket a tubuli seminiferiben az immunrendszertől,
• Felosztja a tubuli seminiferiket:
• Basalis kompartment:
• Spermatogóniát és éretlen primer spermatocitákat tartalmaz,
• Vérrel és nyirokkal érintkezik,
• Adluminális kompartment:
• Érett spermatocitákat és spermatidákat tartalmaz,
• Nem érintkezik vérrel és nyirokkal.

Spermatogenezis és spermiogenezis

Spermatogenesis

• Az a folyamat, amelynek során a spermatogóniák spermatidákká érnek,
• A pubertáskorban kezdődik,
• A tubuli seminiferiben zajlik le,
• Ahogy a spermatogóniák érnek, a tubuli seminiferi bazális rétegéből a tubulus lumenébe vándorolnak,
• Spermatogóniák (2n, diploid) átlépik a vér-here-gátat → primer spermatociták (2n, diploid) → másodlagos spermatociták (1n, haploid) → spermatidák (1n, haploid),
• Időtartam: ∼2 hónap.

Spermiogenesis

• Az a folyamat, amelynek során a spermatidák spermiumokká érnek,
• Tesztoszteronigényes folyamat,
• Az akroszóma kialakulása:
• A Golgi-apparátusból származik,
• Savas foszfatázt, neuraminidázt és hialuronidázt tartalmaz,
• A citoplazmatikus tartalom elvesztése,
• A genetikai anyag kondenzációja,
• Spermatidák megnyúlása,
• A flagellum fejlődése (diszfunkcionális vagy hiányzik a primer ciliáris diszkinéziában/Kartagener-szindrómában).

Embriológia

Áttekintés

• Herék: Az SRY gén az Y kromoszómán kódolja a heréket meghatározó faktort → primitív nemi húrok fejlődése → herék kialakulása,
• A herék a retroperitoneumban fejlődnek ki, majd leereszkednek a herezacskóba:
• A két here hasüregi vándorlása a 7. héten kezdődik, és általában a terhesség 32. hetére fejeződik be,
• A herék a lágyékcsatornán keresztül szállnak le, az azokkal összekapcsolt érrendszerrel, idegekkel és ductus deferensszel együtt,
• A leszálló heréket a hashártya egy rétege (tunica vaginalis) támogatja, amely normális esetben a here felső és alsó hátsó pólusához rögzül,
• Az alsó póluson lévő gubernaculum segítségével a herék a herezacskóba húzódnak,
• A funiculus spermaticus, amely a ductus deferenst és a here érrendszerét tartalmazza, a herezacskón belül találkozik a herével,
• Szerepet játszik a további szexuális fejlődésben,
• A Müller-féle gátló faktor (Sertoli-sejtek) elnyomja a ductus paramesonephricusok (Müller-cső) fejlődését,
• Az androgének (Leydig-sejtek) serkentik a ductus mesonephricusok (Wolff-cső) fejlődését,
• Scrotum:
• A labioscrotalis redő származéka,
• A fejlődést a dihidrotesztoszteron (DHT) vezérli.

További információkért lásd a "A reproduktív rendszer fejlődése" című részt!

Mellékhere, ductus deferens és járulékos mirigyek

Epididymis

• Makroanatómia: hosszú, tekervényes járat a here hátsó részén → a disztális vége folytonos a ductus deferensszel,
• Funkció:
• A spermiumok tárolása és érése,
• A spermiumok bejuttatása a ductus deferensbe,
• Embriológia: A mezonephrikus csatornákból származik (a differenciálódáshoz tesztoszteron szükséges).

Ductus deferens

• Makroanatómia:
• Hosszú, izmos járat, amely a kismedencébe az annulus inguinalis abdominisnál lép be (az arteria epigastrica inferiortól laterálisan). Könnyen kitapintható a funiculus spermaticusban. A műtéti átvágást vazektómiának nevezik,
• Keresztezi az a. umbilicalist és a n. obturatorius-t → az ureter fölött halad → a disztális végén kitágul → ampulla → csatlakozik a ductus ejaculatoricushoz,
• Funkció: A spermiumokat a mellékheréből a ductus ejaculatoriusba vezeti, illetve fruktózt biztosít a spermiumok számára,
• Embriológia: A ductus mezonephricusból származik (Wolff-cső) (a differenciálódást a tesztoszteron indítja meg).

Ductus ejaculatorius

• Makroanatómia: A ductus deferens és a vesiculae seminales csatornák alkotják → a pars prostatica urethrae felé nyílik,
• Funkció: A spermiumokat az ondóval együtt a húgycsőbe juttatja,
• Embriológia: A Wolff-csőből származik (a differenciálódást a tesztoszteron indítja meg).

Járulékos mirigyek

Prosztata

Ld. alább.

Vesiculae seminales

• Makroanatómia:
• A húgyhólyag alsó hátsó felszínén elhelyezkedő páros mirigyek,
• A ductus deferenssel összekapcsolódva alkotják az ductus ejaculatorius → a pars prostatica urethrae felé nyílnak,
• Mikroanatómia:
• Lobuláris mirigyszövet,
• Többrétegű hengerhámmal van bélelve,
• Szekréciós szemcséket tartalmaznak,
• Funkció: Lúgos folyadékot választanak ki, amely az ondófolyadék nagyobb részét alkotja,
• Szorbitol-dehidrogenázt tartalmaz, amely a szorbitot fruktózzá alakítja, és így energiát biztosít a spermiumok mozgásához,
• Citrátot, fruktózt, prosztaglandinokat és egyéb fehérjéket tartalmaz,
• Embriológia: A Wolff-csőből származik (a differenciálódást a tesztoszteron indítja meg).

Glandula bulbourethralis (Cowper-mirigy)

• Makroanatómia: A spatium perinei profundumban helyezkedik el a diaphragma urogenitalén belül,
• Funkció: Mucust választ ki a húgycsőbe a síkosításhoz az ejakuláció során,
• Embriológia: A sinus urogenitalis kismedencei részéből származik (a differenciálódáshoz DHT szükséges).

Prosztata

Definíció

• A hólyag alján elhelyezkedő, elsősorban mirigyszövetből-, rostos és simaizomszövetből álló járulékos mirigy.

Funkció

• Az ondó összetétele:
• Proteolitikus enzimek (a DHT szabályozza) az ondó folyékonyságának fenntartása érdekében,
• Savas foszfatáz, citromsav, prosztaglandinok, fibrinolízinek, lipidek, amiláz,
• Prosztata-specifikus antigén (PSA): Kizárólag a prosztata által termelt enzim, amely fiziológiásan hasítja a szemenogelin-1 fehérjét, és ezáltal cseppfolyósítja a ondót. Az emelkedés okai közé tartozik a rák, a jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH), húgyúti fertőzés, prosztatagyulladás, trauma és a prosztata manipulációja. Rosszindulatú daganat gyanúja merül fel, ha a PSA-szint > 4 ng/ml.

Makroanatómia

• Lokalizáció:
• A symphysis mögött, a húgyhólyag alatt, a végbél előtt és a membrana perinei felett,
• A bázis a húgyhólyag nyakát öleli körül,
• A csúcs a proximális húgycsövet (pars prostatica urethrae) veszi körül,
• Struktúra:
• Tokok:
• Külső: A kismedencei fascia folytatása (álkapszula),
• Belső: Valódi kapszula,
• Öt anatómiai lebeny: A lebenyek elhelyezkedése a húgycsőhöz képest van leírva (pl. anterior = a húgycső előtt),
• Anterior (isthmus):
• A húgycső előtt,
• Nem tartalmaz mirigyszövetet,
• Posterior:
• A ductus ejaculatorius alatt és a húgycső mögött,
• Mirigyszövetet tartalmaz,
• A szövetelfajulás leggyakoribb anatómiai helye → prosztatarák,
• Középső (medián): A ductus ejaculatorius és a húgycső között,
• Oldalsó (páros; jobb és bal lebeny),
• A húgycső mindkét oldalán,
• A jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH) leggyakoribb anatómiai helye → a vizeletáramlás elzáródását okozza.

A prosztata vaszkulaturája, nyirokerei és innervációja

Mikroanatómia

Általános

• Mirigyes, rostos és simaizomszövetből áll,
• A mirigyhám habos citoplazmát és bőséges szekréciós szemcséket, RER-t és lizoszómákat tartalmaz,
• A rostos kapszula szeptumokat képez, amelyek áthatolnak a mirigyen és lebenyekre osztják azt.

Funkcionális zónák

• Leírás: A funkcionális zónák jelentik a prosztata anatómiájának klinikailag legrelevánsabb leírását, mivel összefüggést mutatnak a BPH-val és a prosztatarákkal,
• Perifériás zóna:
• A legnagyobb területe mirigyszövet, némi simaizomzattal,
• Rektális digitális vizsgálat közben (RDV) tapintható,
• A prosztatarák leggyakoribb helye,
• Centrális zóna:
• Fibromuszkuláris szövet,
• Körülveszi a ductus ejaculatoriust,
• A prosztata szövetének 20-25%-át teszi ki,
• A prosztatarák 1-5%-ban itt alakul ki,
• Elhelyezkedés: A prosztata bázisától a colliculus seminalisig (verumontanum),
• Átmeneti zóna:
• A legkisebb területe mirigyszövet: Tubuloalveoláris mirigyek hengerhámszövettel,
• A húgycsövet veszi körül,
• A jóindulatú prosztata hipertrófia leggyakoribb helye,
• A prosztata szövetének 10%-át teszi ki,
• A prosztatarák 20%-ban itt alakul ki,
• Elhelyezkedés: Proximálisan a colliculus seminalishoz (verumontanum) képest,
• Két oldalsó lebenyt és egy középső lebenyt tartalmaz,
• Crista urethrae masculinae → a hátsó középvonalon,
• Körülveszi a húgycső preprosztaticus részének disztális végét,
• Prosztata csatornák: A sinus prostaticusba drenálódnak, amely a crista urethrae masculinae két oldalán helyezkedik el,
• Ductus ejaculatorius: A pars prostaticába nyílik a colliculus seminalisban (ostium ductus ejaculatorii).

Mirigyek

• ∼30-50 elágazó tubuloalveoláris mirigy,
• A fő prosztatamirigyek perifériásan helyezkednek el,
• Periurethralis submucosalis mirigyek.

Embriológia

• A prosztata a sinnus urogenitalisból ered (a differenciálódás a DHT jelenlététől függ).

Férfi szexuális válaszreakció

Erekció

• Leírás: A pénisz megmerevedik, ahogy a corpus cavernosum megtelik vérrel az elsősorban paraszimpatikus idegek szenzoros és/vagy pszichés ingerlése miatt,
• Autonóm kontroll:
• Paraszimpatikus: Kismedencei splanchnikus idegek (S2-S4) → cavernosus idegek → nitrogén-oxid (NO) felszabadulás → cGMP ↑ → cavernosus izomrelaxáció → vazodilatáció → erekció,
• Szimpatikus: Plexus hypogastricus superior (T11-L2) → rostok a plexus pelvici mentén haladnak → noradrenalin felszabadulás → kalcium beáramlás ↑ → cavernosus izomösszehúzódás → vazokonstrikció → az erekció antagonizálása (detumescence),
• Az erekció típusai:
• Reflexes erekció (többnyire szenzoros stimulációra):
• Genitális ingerlés → n. pudendus afferensek → sacralis erekciós központ S2-S4 (paraszimpatikus idegrendszer) → erekció,
• A nyaki vagy mellkasi gerincvelő sérülései erekciót eredményezhetnek,
• Pszichogén erekció (főként mentális stimulációra):
• Kortikális stimuláció vizuális, auditív és szenzoros ingerekkel vagy fantáziával → hatás a thoracolumbaralis erekciós központra T11-L2 (szimpatikus idegrendszer) → plexus mesentericus inferior és plexus hypogastricus superior → néhány szimpatikus neuron szinergikusan hat a szakrális paraszimpatikus szignálokkal (S2-S4) a corpora cavernosa véráramlásának növelése érdekében → erekció,
• Szimpatikus beidegzés a vas deferens simaizmához, a vesicula seminalishoz és a húgyhólyag belső záróizmához,
• Nokturális erekció:
• Spontán erekció alvás közben vagy ébredéskor,
• Az ok nem teljesen tisztázott,
• Az éjszakai merevedés megfigyelése a pszichológiai és a fiziológiai merevedési zavarok megkülönböztetésére szolgál.

A PDE-5 inhibitorok (pl. szildenafil) gátolják a cGMP hidrolízisét → NO ↑ → értágulat → meghosszabbodott erekció.

Ejakuláció

Emisszió

• Az ejakuláció első fázisában a spermiumok és a reproduktív mirigyek váladéka a reproduktív csatornákon (mellékhere, vas deferens és ductus ejaculatorius) keresztül a húgycsőbe jut,
• Az ejakulátum a prosztata szekrétiumokból, ondóból és spermiumokból áll,
• A járulékos mirigyekből származó szekrétumok kiválasztása elősegíti a spermiumok túlélését,
• Elsősorban a szimpatikus idegrendszer (n. hypogastricus; T11-L2) stimulálja → hólyagnyak záródása és a reproduktív mirigyek (ondóhólyag, bulbourethralis és prosztata mirigyek) összehúzódása.

Expulzió

• Az ejakuláció második fázisában az ondó a húgycsövön keresztül távozik a szervezetből,
• Stimulálja:
• Szimpatikus idegrendszer: N. hypogastricus (Th11-L2),
• Szomatikus idegrendszer: N. pudendus → a m. bulbocavernosus ritmikus összehúzódása → az ondó kilökődése a húgycsőből.