Az emlők a mellkas ventrális részén elhelyezkedő páros struktúrák. A női mell 10-20 lebenyből áll, amelyeket kötő- és zsírszövet vesz körül. Minden lebeny tejtermelő mirigystruktúrákat és több tejcsatornát tartalmazó lebenyszerű egységet tartalmaz, amelyek a tejcsatorna-rendszert alkotják. Ezek a nagy tejcsatornákon, illetve a csatorna-nyílásokon keresztül a mellbimbóba vezetnek. A tejelő lebenyek termelik az anyatejet, amelyek az újszülötteket táplálják és megvédi őket a fertőzésektől (passzív immunitás). A mellbimbó számos idegvégződést is tartalmaz.

Makroanatómia

Áttekintés

Lokalizáció

A mellek a 2-6. borda magasságában elhelyezett páros struktúrák, amelyek a ventrális thorax izmain, a szubkutisz alatt helyezkednek el
Négy kvadránsra oszlik: Felső laterális, felső medialis, alsó laterális és alsó mediális.

Funkció

Tejtermelés,
Laktáció,
Szexuális izgalom.

Általános struktúra

Emlőmirigy:

Módosult verejtékmirigy,
10-20 lebenybe szerveződik,
A fő csatornák és a tejcsatornák a tejet a mellbimbóba vezetik,
A férfiaknál csökevényes és általában nem működik

Interlobuláris emlőstroma: Kötő- és zsírszövet veszi körül a mirigyeket és a csatornákat,
Mellbimbó-areoláris komplex:

Emlőpapilla (mellbimbó):

Az a terület, ahol az emlőmirigyek tejcsatornái egyesülnek és a bőrre nyílnak,
Jellemzően meghaladja a bőr szintjét,

Areola:

Körülveszi a mellbimbót,
Sötétebb bőrpigmentációval rendelkező korong,
Areoláris mirigyek (Montgomery-mirigyek): Kis faggyúmirigyek.

Ligamentumok és fasciák

Fascia pectoralis:

A mellektől dorzálisan helyezkedik el
Laza kötőszöveten keresztül kapcsolódik a mellekhez (retromamilláris tér),
A Cooper-szalagok rögzülési pontja,

Ligamenta suspensoria mammaria (Cooper szalagok):

Erős kötőszöveti sávok,
A dermis és a fascia pectoralis között futnak,
Megtartják a mellek formáját,
Elválasztják a szekréciós lebenyeket.

Vaszkulatúra és innerváció

Artériák:

Mediális mell: Rami mammarii mediales arteriae thoracicae internae ← a. subclavia,
Laterális mell:

Rr. thoracici et thoracoacromialis lateralis arteriae axillares,
Rr. mammarii arteriae intercostalis posterioris (aorta thoracica) (2.-5. ICS),
R. mammarius arteriae intercostalis anterioris,

Vénák:

V. thoracica interna → v. subclavia,
V. thoracica lateralis → v. axillaris,
Bordaközi vénák → v. azygos (jobb oldal), hemiazygos és v. hemiazygos accessoria (bal oldal) → vena cava superior, vertebrális vénakomplexum,
Plexus venosus areolaris → v. axillaris

Innerváció (szenzoros és autonóm rostok):

A plexus cervicalis supraclavicularis idegei,
A 2-6. bordaközi idegek laterális és anterior bőrágai,

A mellek nyirokcsomói:

Három csoport:

Axilláris nyirokcsomók:

A nyirokcsomók száma: 30-60
Az emlő nyirokelvezetésének 75%-át biztosítják

Parasternalis nyirokcsomók:

A mell középső részeinek nagy részét drenálja,
Az a. thoracica interna mentén fekszik,

Posterior intercostalis nyirokcsomók (az emlő nyirokelvezetésének 5%-át biztosítják):

Az emlők bőre az axilláris, az alsó mély nyaki és az infraclavicularis csomókba drenálódik.

A tej kiválasztását nem az idegek, hanem a prolaktin hormon szabályozza.

Az emlőszövetbe infiltráló daganat deformálhatja, megrövidítheti és visszahúzhatja a Cooper-szalagokat, és a bőr beeséséhez vezethet. A tumoros infiltráció és a nyirokerek elzáródása nyiroködéma és a bőr megvastagodása formájában jelentkezik, amelyet narancsbőrnek neveznek a narancshéjra való hasonlóság miatt. A mellbimbó visszahúzódása a csatornákon belüli daganat jele lehet (emlő Paget-kór).

Az emlő karcinómák már korán áttétet adnak a nyirokutakon keresztül. Mivel a legtöbb emlőrák a felső oldalsó kvadránsban alakul ki, a nyirokcsomó-metasztázisok gyakran az azonos oldali hónaljban keletkeznek.

Mikroanatómia

Nem laktáló emlők

Terminális duktális lobuláris egység

Az emlőmirigy alapvető szövettani egységei:

A következőkből állnak:

Az emlőmirigy lebenye: (a mell funkcionális egysége)

Intralobuláris stroma: Laza, sejtekben gazdag kötőszövet,
Intralobuláris terminális (tej) csatorna többszörös kivezetéssel, úgynevezett acinusokkal (a tejtermelés helye),

Szerkezet: Tubulo-alveoláris, kétrétegű mirigyhámmal

Külső réteg: Mioepitél sejtek (összehúzódó, a tejet a tejcsatornákba irányítják a szoptatós emlőkben),
Belső réteg: Köb alakú, apokrin mirigyhámsejtek (képesek tejet termelni),

Extralobuláris terminális csatorna.

Tejcsatorna rendszer

Funkció: A tejet a végcsatornából a mellbimbó végpontjáig szállítja,
Szerkezet: Kétrétegű hámréteg,

Belső réteg: Szemcsés hámsejtek,
Külső réteg: Mioepitél sejtek (kontraktilis; a tejet a mellbimbóba irányítja),

Részek:

Terminális csatornák vagy tejcsatornák: Egyetlen lebeny elválasztó csatornája

Őssejteket tartalmaz a szoptatást lehetővé tevő sejtburjánzás elősegítésére,
Tejet gyűjtenek az alveolusokból (amelyek laktocitákkal vannak bélelve, amelyek az anyatejet szintetizálják),

Major ductusok: A tejcsatorna-rendszer legnagyobb része,

A terminális ductusok összeömlése,
A mellbimbó felé futnak (sugárirányban) és szinuszokba ömlenek,

Szinuszok:

A tejcsatornák kitágult vége (tej rezervoár),
Megnyúlik és a mellbimbóba nyílik.

A bőrrák után a mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében. Attól függően, hogy a rosszindulatú daganat milyen szövetből ered, az emlőrák szövettanilag megkülönböztethető ductalis karcinomára (a tejcsatorna hámjából kiinduló karcinoma) és lobuláris karcinomára (a lebenyekből kiinduló karcionoma). Az emlő invazív ductalis karcinómája a leggyakoribb típus.

Laktáló emlők

Az átmenet a nem szoptató mellről a szoptató mellre már a terhesség első trimeszterében megkezdődik. Ez idő alatt az emlőmirigy mérete megnő, és megindul az anyatejtermelés.

Változások az emlőmirigyben:

Az emlőmirigy lebenyeinek megnagyobbodása és differenciálódása,
A lebenyek tubulo-alveoláris mirigyei megindítják a laktációt,
Interlobuláris stróma ↓
Vaszkularitás ↑

A mellbimbó változásai:

Méret ↑, pigmentáció ↑
A Montgomery tuberkulumok láthatóvá válnak

A mirigyek átmenetének hormonális szabályozása:

Ösztrogén: Sejtproliferáció és a tejcsatorna-rendszer hipertrófiája ↑
Progeszteron, ösztrogén és prolaktin: Sejtek differenciálódása és a lebenyek proliferációja ↑
Prolaktin: Tejtermelés.

A szoptatós emlők szövettani jellegzetességei: Nagyon nagy lebenyek tubulo-alveoláris végekkel és csak kis mennyiségű kötőszövet található a lebenyek között. A csökkentett mennyiségű stroma miatt a szoptatós emlők szövettani preparátumai összetéveszthetők a prosztata vagy a mellékpajzsmirigy szövettani preparátumával!

Menstruációs ciklustól és életkortól függő változások a mellekben

Menstruációs ciklus:

Proliferatív fázis: Nincs változás,
Szekréciós fázis: ösztrogén ↑ és progeszteron ↑ → sejtproliferáció, acinuszok száma, az interlobuláris stroma ödémája ↑
Menstruáció alatt: Deszkvamáció és regresszió,

Pubertás: Lásd "Az emlő embriológiája",
A korral: A menopauza kezdetével a mellek visszafejlődése az ösztrogénszint csökkenése miatt,

Az emlőmirigyek és a kötőszöveti stroma atrófiája,
A tejcsatorna-rendszer megmarad
A zsírszázalék relatív növekedése.

Embriológia

Az emberi emlőmirigy egy megvastagodott ektodermális tarajból, a primitív tejlécből fejlődik, amely hosszanti irányban húzódik végig az elülső testfalon a hónaljároktól az ágyékig körülbelül a 6. terhességi héten. A mellek fejlődése minden nemnél azonos a pubertáskorig. A mirigyszövet csak a pubertáskor kezd fejlődni.

Az emlőmirigyek fejlődése

Az ektodermális taraj (tejcsíkok) fejlődése

Gerinc, amelyből több mirigyrügy származik,
Az 5. héttől kezdve mindkét oldalon függőlegesen fejlődik a hónaljtól az ágyékig
Az ektoderma megvastagodása (tejcsík),
A megvastagodás egyre inkább átterjed a szubepithelialis kötőszövetbe, ezen a ponton tejlécnek nevezik,

A felesleges tarajok visszafejlődése

A járulékos tejléc visszafejlődik,
Csak a mellkasi emlőrügy marad meg mindkét oldalon,

Két hámrügy megnyílása

A két megmaradt hámrügy az epidermisz alól kihajt → az első mirigy lumenek kifejlődése,

A mellbimbó everziója:

Kezdetben a mellbimbó a bőrrel egy szintben van,
A mirigy lumenek kivezető csatornái kitüremkednek → a mellbimbó a bőr szintjét meghaladja,
A mellbimbó és az areolák fejlődése és növekvő pigmentáltsága.

Ha az tejléc regressziója károsodik, kettőnél több hámrügy maradhat. Ebben az esetben járulékos mellbimbók (polythelia) vagy mellszövet (polymastia) alakulhat ki. A mellbimbók (athelia) és az emlőszövet (amasztia) teljes visszafejlődése is előfordulhat.

Az emlőmirigy érése

A serdülőkorban az emlőmirigy fejlődése nemspecifikus. A nőknél a pubertáskori mellfejlődést thelarche-nak is nevezik.

A női mellek változásai a serdülőkorban:

A szövetek gyarapodása az areola területén, enyhe kiemelkedéssel,
Ha az ösztrogén ↑ ↑ mellszövet fejlődése ↑

Mivel a férfiak nem rendelkeznek ugyanolyan hormonális ösztrogén szintekkel, az emlőmirigyek csökevényesek maradnak. Mindazonáltal férfiaknál is kialakulhat mellrák.

Az anyai terhességi hormonok az újszülöttek tejmirigyeit is felkészíthetik a szoptatásra. Az újszülöttek tejmirigyei a születés után enyhén megduzzadhatnak, és tejszerű váladékot termelhetnek.

Az emlők