A koponya

Tartalom

Az emberi koponya körülbelül 30 csontból áll, amelyek anatómiailag az agykoponyát (cranium cerebrale) és arckoponyát (cranium viscerale) alkotják. A cranium cerebrale csontjai a páratlan os frontale, az os ethmoidale, az os sphenoidale, az os occipitale, valamint a páros os temporale. A koponyacsontokat rostos ízületek, ún. varratok kötik össze. A csecsemőkori agykoponya csontok még nincsenek teljesen összenőve, hanem a csontlemezek között hártyaszerű rések, úgynevezett kutacsok (fonticuli) kötik össze őket. A fonticulusok lehetővé teszik a koponya flexióját a szülőcsatornán való áthaladás megkönnyítése és a gyorsan növekvő agy befogadása érdekében. A fonticulusok (fonticulus anterior, -posterior, -sphenoidalis és mastoideus) 2 és 18 hónapos kor között záródnak. A viscerocranium csontjai a páratlan mandibula, a vomer, valamint a páros os zygomaticum, a concha nasalis inferior, az os lacrimale, az os nasale, a maxilla és az os palatinum. A temporomandibuláris ízület összeköti az alsó állkapcsot a halántékcsonttal, és lehetővé teszi a beszéd és rágás kivitelezését. A koponya számos nyílással rendelkezik, amelyeken keresztül a koponyaidegek, a gerincvelő, az artériák és a vénák áthaladnak.

Áttekintés

Cranium cerebrale

A koponya összeköttetései

A agykoponya csontjainak összeköttetései

Calvaria

Felnőtt calvaria

A calvaria az os frontale, az os occipitale és az os parietale felső részeit foglalja magában.

Gyermek calvaria

Az agykoponya csontjai

Os frontale

Os parietale

Os occipitale

Os temporale

A piramis felszínei

Az os temporaléban található csatornák és tartalmuk

Os sphenoidale

Cranium viscerale

Os ethmoidale

Concha nasalis inferior

Os lacrimale

Os nasale

Vomer

Os zygomaticum

Os palatinum

Maxilla

Mandibula

Art. temporomandibularis

  1. Ízvápa: Fossa mandibularis és a tuberculum articulare (halántékcsont),
  2. Ízfej: Caput mandibulae, mely ellipszoid alakú, egy hosszabb és egy rövidebb tengelye van. A vápa és a fej között szaggitálisan "S" alakú rostporcos discus articularis található. Így lényegében két részízület alakul ki: articulatio discotemporalis és articulatio discomandibularis,
  3. A tok a discussal összenőtt. Eredése a fissura petrotympanica előtt, tapadása a collum mandibulaen. A fovea pterygoidea a tokon kívül marad,
  4. Szalagok:
    • Lig. laterale,
    • Lig. stylomandibulare,
    • Lig. sphenomandibulare,
  5. Az ízület típusa: Korlátolt szabadízület,
  6. Az ízületben létrejövő mozgások
    • A frontális síkban a fogsorok zárása és nyitása: A fogsorok nyitásával és zárásával kapcsolatos mozgásokban a kétoldali ízület egyformán részt vesz. A mozgás tengelye a foramen mandibulaen halad át, ennek következtében a canalis mandibulaen belépő képletek a nyitás és zárás során nem feszülnek meg. A fogsorok nyitásakor a mandibula feje előre, záráskor ívben hátrafelé mozog. A mandibula fejével a discus is előre, illetve hátra csúszik. A nyitó mozgás végén a caput mandibulae a tuberculum articulare tetejére kerül,
    • A horizontális síkban az állkapocs előretolása (antedukció) és visszahúzása (retrodukció): Előretoláskor az alsó fogsor a felsővel szemben előrefelé mozog. A mozgás a két ízületben egyszerre történik. Az ízfej a tuberculumon előre csúszik. Visszahúzáskor ellenkező mozgás megy végbe,
    • Oldalirányú elmozdulás, örlőmozgások: A mandibula két feje nem párhuzamosan mozog. Azon az oldalon, mely felé az állkapocs kimozdul, a caput mandibulae a fossa mandibularisban forgómozgást végez függőleges tengely körül. A másik oldali ízületben a caput mandibulae a discus articularissal együtt felcsúszik a tuberculum articularera.
      Az örlőmozgás mindig erősebb azon az oldalon, amely felé az állkapocs oldalirányú kitérést végez, tehát ahol a caput mandibulae forog. Rágás közben alternáló mozgás zajlik,
  7. Ér és ideghálózat
    • Az ereket az a. temporalis superficialis, az a. maxillaris, az a. carotis externa és az a. pharyngea ascendens adja. Idege a n. auriculotemporalis,
  8. Az ízület izmai
    • Nyitás: A nyelvcsont feletti és alatti izmok,
    • Zárás: M. temporalis, m. pterygoideus medialis, m. masseter,
    • Antedukció: M. pterygoideus lateralis,
    • Retrodukció: M. temporalis hátsó rostjai,
  9. Klinikum: a) Dentogén (fog eredetű) vagy otogén (fül eredetű) megbetegedések esetén mozgáskorlátozottság lehetséges. b) Az ízület bármilyen elváltozása, betegsége akár tartós fejfájás okozója is lehet (Costen-szindróma).

A koponya aljzata

Basis cranii interna

1. táblázat: Basis cranii interna.
Koponya gödör Csont Nyílások Penetráló képletek
Scala anterior
  • Os frontale,
  • Foramen cecum,
  • A sinus sagittalis superiorhoz vezető vv. emissariae,
  • Os ethmoidale,
  • Lamina cribrosa,
  • N. olfactorius (I),
  • Foramen ethmoidale anterius,
  • A., v. et n. (V/1) ethmoidalis anterior,
  • Foramen ethmoidale posterius,
  • A., v. et n. (V/1) ethmoidalis posterior,
Scala media
  • Ala minor ossis sphenoidalis,
  • Canalis opticus,
  • N. opticus (II),
  • A. ophthalmica,
  • Fissura orbitalis superior:
    • Az ala minor et major ossis spenoidalis között,
  • N. oculomotorius (III),
  • N. trochlearis (IV),
  • N. lacrimalis (V/1),
  • N. frontalis (V/1),
  • N. nasociliaris (V/1),
  • N. abducens (VI),
  • V. ophthalmica superior,
  • Ala major ossis sphenoidalis,
  • Foramen rotondum,
  • N. maxillaris (V/2),
  • Foramen ovale,
  • N. mandibularis (V/3),
  • R. accessorius aa. meningeae mediae,
  • A sinus cavernosust a plexus pterygoideus plexusszal összekötő v. emissaria,
  • Foramen spinosum,
  • N. mandibularis (V/3) r. meningeus,
  • A. et v. meningea media,
  • Os temporale,
  • Foramen lacerum,
  • N. canalis pterygoidei (amely a n. petrosus profundusból és a n. petrosus majorból áll),
  • A. canalis pterygoidei,
  • Az a. pharyngea ascendens meningeális ága,
  • V. emissaria,
  • Canalis caroticus,
  • Plexus caroticus internus,
  • A. carotis interna,
  • Canalis n. petrosi majoris,
  • N. petrosus major (VII),
  • Canalis n. petrosi minoris,
  • N. petrosus minor (IX.),
  • A. tympanica sup.
Scala posterior
  • Os temporale,
  • Meatus acusticus internus,
  • N. facialis (VII),
  • N. vestibulocochlearis (VIII),
  • A. et v. labyrinthi,
  • Os occipitale,
  • Foramen jugulare,
  • N. glossopharyngeus (IX),
  • N. vagus (X),
  • N. accesorius (XI),
  • V. jugularis interna (a sinus sigmoideus folytatása),
  • Sinus petrosus inferior,
  • A. occipitalis,
  • A. meningea post. (gyakran),
  • Foramen magnum (a koponya legnagyobb nyílása),
  • A medulla oblongata legalsó része (medulla spinalis),
  • A n. accesorius felszálló gerincvelői rostjai (XI),
  • Vertebralis artériák,
  • A. spinalis ant.,
  • A. spinalis post.,
  • Gerincvelői vénák,
  • Canalis hypoglossi,
  • N. hypoglossus.

Basis cranii externa

2. táblázat: Basis cranii externa.
Area Csont Nyílások Penetráló képletek
Elülső rész
  • Maxilla,
  • Canalis incisivus,
  • N. nasopalatinus (V/2),
  • A. palatina descendens,
  • Os palatinum,
  • Canalis palatinus major,
  • N. palatinus major (V/2),
  • A. et v. palatina major,
  • Canalis palatinus minor,
  • N. palatinus minor (V/2),
  • Aa. palatinae minores,
Középső rész
  • Os spehnoidale,
  • Fissura orbitalis inferior,
  • N. infraorbitalis (V/2),
  • N. zygomaticus (V/2),
  • A. et v. infraorbitalis,
  • V. ophthalmica inferior,
  • Os temporale
  • Foramen lacerum,
  • N. palatinus major (VII),
  • N. palatinus minor (IX) (a fissura sphenopetrosán keresztül),
  • N. petrosus profondus (a plexus carotis interna felől),
  • Fissura petrotympanica,
  • Chorda tympani (VII),
  • A. tympanica anterior,
  • Foramen stylomastoideum,
  • N. facialis (VII),
  • A. stylomastoidea,
  • Canaliculus mastoideus,
  • R. auricularis (X),
  • Canaliculus tympanicus,
  • N. tympanicus (IX),
Hátulsó rész
  • Os temporale,
  • Foramen mastoideum,
  • Emissarium mastoideum,
  • Os occypitale,
  • Canalis condylaris,
  • V. emissaria condylaris.

Fossa temporalis,
fossa infratemporalis
és fossa pterygopalatina

3. táblázat: A fossa temporalis, fossa infratemporalis és fossa pterygopalatina anatómiája.
Lokalizáció Kapcsolat más koponyaüregekkel A legfontosabb struktúrák
Fossa temporalis
  • A processus zygomaticus ossis temporalistól kraniálisan,
  • Fissura orbitalis inferior ↔ orbita,
  • N. auriculotemporalis,
  • A. temporalis superficialis,
  • M. temporalis,
  • R. zygomaticotemporalis nn. zygomatici,
  • Mély temporális artériák,
Fossa infratemporalis
  • Az arcus zygomaticus mediális részén,
  • Az ala major ossis sphenoidalis, illetve az os temporale alatt,
  • Fokozatosan lefelé halad az orbitális fisszurákba,
  • Foramen ovale ↔ fossa cranii media,
  • Foramen spinosum ↔ fossa cranii media,
  • N. mandibularis (itt oszlik),
  • Ggl. oticum,
  • A. maxillaris,
  • Plexus pterygoideus,
  • M. pterygoideus medialis,
  • M. pterygoideus lateralis,
Fossa pterygopalatina
  • Mediálisan a fossa infratemporalistól a koponyaalapon a maxilla processus palatinusa és az os sphenoidale processus pterygoideusai között,
  • Fissura orbitalis inferior ↔ orbita,
  • Foramen rotondum ↔ fossa cranii media,
  • A canalis pterygoideus nyílása,
  • Cavum nasi ↔ foramen sphenopalatinum,
  • Cavum oris ↔ foramen palatinum majus és minus,
  • Ggl. pterygopalatinum,
  • N. maxillaris (itt oszlik),
  • A. maxillaris.

A koponya fontosabb képletei

Canalis

∼ Caroticus
Csatorna a piramisban az a. caroits interna és a plexus caroticus internus számára.

∼ Condylaris
A nyakszirtcsontot a condylus occipitalis mögött átfúró, emissarium vénát tartalmazó csatorna.

∼ Facialis
A meatus acusticus internusból a foramen stylomastoideumig tartó, kétszer megtört vonalú csatorna a nervus facialis számára.

∼ Hypoglossi
A condylus occipitalis és a tuberculum jugulare között elhelyezkedő, ferde lefutású csatorna a nervus hypoglossus számára.

∼ Incisivus
A felső, középső metszőfogak mögött az orrüreget a szájüreggel összekötő Y alakú csatorna. Tartalma a nervus nasopalatinus (nn. nasales posteriores végága) és az a. nasopalatina (a. sphenopalatina végága).

∼ Infraorbitalis
Csatorna a maxilla testének szemgödri részében, mely a sulcus infraorbitalis folytatása és a foramen infraorbitaleban nyílik. Tartalma az a., v. et n. infraorbitalis.

∼ Mandibularis
Csatorna az állkapocsban a foramen mandibulae és foramen mentale között, melyben az a., v. et n. alveolaris inferior halad.

∼ Musculotubarius
A dobüregben kezdődő, tökéletlenül kettéosztott csatorna, melyben a tuba auditiva és a m. tensor tympani fekszik. Folytatása a sulcus tubae auditivae a fossa scaphoideaig.

∼ Nasolacrimalis
Csontos összeköttetés a szemüreg és a meatus nasi inferior között. Tartalma a ductus nasolacrimalis.

∼ Opticus
Nyílás a szemüreg hátsó falában, amely a fossa cranii ant. és media határához vezet. Tartalma a n. opticus és az a. ophthalmica.

∼ Palatinus major, palatini minores
A maxilla, az os palatinum és a proc. pterygoideus ossis sphenoidalis által képzett csatornák, melyek összekötik a szájüreg hátsó részét és a fossa pterygopalatinát. Szájüregi nyílásuk a foramen palatinum majus és foramina palatina minora. Tartalmuk az a. palatina descendens és a nn. palatinus major et minor.

∼ Pterygoideus
Az os sphenoidale proc. pterygoideusanak gyökerét szaggitális irányban átfúró csatorna, mely a külső koponyaalapot a fossa pterygopalatinaval köti össze. Tartalma a n. petrosus major.

∼ Canaliculus tympanicus
A fossula petrosaból vezet a dobüregbe, benne fut a n. glossopharyngeus ága, a n. tympanicus, melynek folytatása a dobüreg után a n. petrosus minor.

Fissura

∼ Orbitalis inferior
Az os sphenoidale nagy szárnya és a maxilla facies orbitalis közötti hasadék a szemüreg hátsó részében, melyben az a., v. et n. infraorbitalis, n. zygomaticus és a v, ophthalmica inf. halad.

∼ Orbitalis superior
Az ékcsont kis és nagy szárnya által közrefogott, a szemüreg és a fossa cranii media közötti hasadék, melyen a n. oculomotorius, n. trochlearis, n. ophthalmicus, n. abducens és a v. ophthalmica sup. halad keresztül.

∼ Petrooccipitalis
A foramen lacerumtól kiindulóan a piramis és a nyakszirtcsont közti hasadék a koponyaalapon, melyet porc tölt ki (nem csontosodik el).

∼ Petrosquamosa
A halántékcsont pars petrosaját és pikkelyét elkülönítő hasadék a koponyaalapon.

∼ Petrotympanica (Glaseri)
Hasadék a pars tympanica és a crista tegmentalis (pars petrosa ossis temporalis) között, mely a chorda tympani átlépésére szolgál (preganglionaris paraszimpatikus rostok a ganglion submandibulare, és ízérző rostok a nyelv elülső 2/3-ának számára).

∼ Sphenopetrosa
Az ékcsont nagy szárnya és a halántékcsont piramisának elülső széle közötti hasadék, melyet rostos porc tölt ki (nem csontosodik el).

Foramen

∼ Jugulare
A nyakszirtcsont és a halántékcsont incisura jugularisai által határolt nyílás, melyet a proc. intrajugularis tökéletlenül két részre oszt. A mediális részen halad keresztül a n. glossopharyngeus, n. vagus, n. accessorius, és az a. meningea post. Lateralis részén pedig a sinus sigmoideus lép át, mely mint vena jugularis interna folytatódik.

∼ Lacerum
Szabálytalan szélű nyílás a koponyaalapon a piramis, az os sphenoidale és az os occipitale között, melyet porclemez zár le. Áhalad rajta a n. petrosus major et minor (fossa cranii mediából).

∼ Magnum
Az os occipitale részei által határolt nyílás, melyben a gerincvelő, az aa. vertebrales, az a. spinalis ant. et post., radix spinalis nn. accessorii és a plexus venosus vertebralis internus (et externus) halad.

∼ Mastoideum
Nyílás a proc. mastoideus hátsó felszínén, melyen a sinus sigmoideust a koponya külső felszínén futó vénákkal összekötő emissarium véna halad keresztül.

∼ Ovale
Az ala major ossis sphenoidalis tövét átfúró, a foramen rotundum mögött és attól laterál felé elhelyezkedő nyílás, mely a fossa cranii mediat köti össze a basis cranii externaval. Képlete a n. mandibularis.

∼ Rotondum
Az ala major ossis sphenoidalis tövét átfúró, a fossa cranii mediát a fossa pterygopalatinaval összekötő nyílás, melyen a n. maxillaris halad át.

∼ Sphenopalatinum
Az incisura sphenopalatina ossis palatini és az corpus ossis sphenoidalis alsó felszíne által képzett nyílás, amely a fossa pterygopalatinaból az orrüregbe vezet. Tartalma az a. sphenopalatina és a nn. nasales posteriores.

∼ Spinosum
A foramen ovale mögött és attól laterál felé elhelyezkedő nyílás, mely a fossa cranii mediát és a basis cranii externát köti össze. Képlete az a. meningea media és a .r. meningeus nn. mandibularis.

Fossa

∼ Hypophysialis
A sella turcicaban lévő gödör, melyben a hypophysis helyezkedik el.

∼ Jugularis
Ovális alakú bemélyedés az os temporale alsó felszínén a proc. styloideustól mediálisan, melyben a bulbus venae jugularis internae fekszik.

∼ Pterygoidea
A proc. pterygoideusok (os sphenoidale) mediális és laterális lemezei közti árok.

∼ Scaphoidea
Kis, ovális, sajka alakú árok az ékcsonti röpnyúlvány lamina medialisanak tövénél, amiben a tuba auditiva fekszik. Innen indul hátrafelé a sulcus tubae auditivae. Egyben a m. tensor veli palatini eredésére szolgál.

∼ Fossula petrosa
Kis bemélyedés a canalis caroticus külső nyílása és a fossa jugularis között, melyben a ganglion inferius nn. glossopharyngei fekszik. Mélyéből indul a canaliculus tympanicus a dobüregbe (n. tympanicus).

Sutura

∼ Coronalis
Varrat a homlokcsont és a falcsontok között.

∼ Lambdoidea
A falcsontok és a nyakszirtcsont pikkelye közötti varrat.

∼ Palatina mediana
A szájpadcsontok vízszintes lemezeinek illeszkedése a középvonalban.

∼ Palatina transversa
A maxilla szájpadi nyúlványa és a szájpadcsont vízszintes lemeze közötti varrat.

∼ Sagittalis
Nyílvarrat a kétoldali falcsontok között.

∼ Squamosa
A falcsont és a halántékcsont pikkelye közötti varrat.

Sinus

∼ Frontalis
Az orrüreg mellékürege. A squama frontalis alsó részében elhelyezkedő üreg, mely az infundibulumon keresztül a hiatus semilunaris útján a meatus nasi medius elülső részébe nyílik.

∼ Maxillaris (Highmore-üreg)
Légtartalmú üreg a maxilla testében, mely a hiatus semilunaris útján a meatus nasi mediusba nyílik.

∼ Sphenoidalis
Az ékcsont testében lévő üreg, mely a recessus sphenoethmoidalisba nyílik.

Továbbiak

∼ Aditus orbitae
A csontos, gúla alakú szemüreg bemeneti nyílása.

∼ Alveolus dentalis
Fogmeder, csontos üreg a foggyökér számára a maxillaban és a mandibulában.

∼ Angulus mandibulae
Állkapocsszöglet, a mandibula testének és szárának találkozási helye.

∼ Apertura piriformis
A csontos orrüreg arci nyílása, melyet az orrcsontok és a maxilla proc. frontalis határolnak.

∼ Arcus zygomaticus
Járomív, melyet a halántékcsont proc. zygomaticusa és a járomcsont proc. temporalisa képez.

∼ Arnold csatorna
A n. petrosus minor csontos csatornája a piramisban.

∼ Caput mandibulae
Az állkapocs proc. condylarisán ülő ízületi fej.

∼ Cellulae ethmoidales
Légtartalmú, kis csontos üregek a rostacsontban. Hátsó részük a meatus nasi superiorba, középső és elülső részük a hiatus semilunaris útján a meatus nasi mediusba nyílnak.

∼ Cellulae mastoideae
Légtartalmú üregek a csecsnyúlványban, melyek az antrum mastoideumon keresztül a dobüregbe nyílnak.

∼ Choana
Az orrüregnek az orrgarat felé néző hátsó nyílásai.

∼ Clivus
A belső koponyaalapnak a dorsum sellaetől a foramen magnumig terjedő lejtős része.

∼ Condylus occipitalis
Ízfelszínek a nyakszirtcsont alsó felszínén a foramen magnum két oldalán az atlasszal való ízesülésre.

∼ Crista galli
Tarajszerű kiemelkedés a fossa cranii anteriorban, amely a rostacsont lamina perpendicularisanak felső vége.

∼ Eminentia arcuata
A canalis semicircularis ant. által képzett kiemelkedés a piramis elülső felszínén.

∼ Emissarium vénák
Összeköttetések a koponyaüreg vénás szinuszai és a koponya külső felszínén haladó vénák között. Pl. emissarium condylare.

∼ Geniculum canalis facialis
A canalis facialis térdszerű hajlata a piramisban, annak horizontalis szakaszán. Itt található a ganglion geniculi.

∼ Hamulus pterygoideus
Kampó alakú kiemelkedés az ékcsont röpnyúlványának mediális lemezén a m. tensor veli palatini inának megtöretésére

∼ Hiatus canalis n. petrosi maj. et min.
A n. petrosus major et minor átlépésére szolgáló nyílás a piramis elülső felszínén.

∼ Hiatus maxillaris
A sinus maxillaris nyílása a maxilla mediális felszínén, amiből a proc. uncinatus (os ethmoidale) és a proc. maxillaris (concha nasalis inferior) a hiatus semilunarist hagyja szabadon.

∼ Impressio trigemini
A ganglion trigeminale (Gasser-dúc, n. trigeminus ganglionja) által létrehozott benyomat a piramis elülső felszínén az apex közelében.

∼ Infundibulum ethmoidale
A hiatus semilunarisból előre és felfelé nyúló tölcsérszerű csatorna, mely a sinus frontalist és a meatus nasi mediust köti össze a rostasejteken keresztül.

∼ Juga alveolaria
Az alveoli dentales okozta kidomborodások a maxilla és a mandibula külső felszínén.

∼ Lamina perpendicularis
∼ ossis ethmoidalis: A rostacsont függőleges lemeze, mely részt vesz a csontos orrsövény kialakításában
∼ ossis palatini: A szájpadcsont függőleges lemeze, mely részt vesz a orrüreg lateralis fala hátsó részének alkotásában.

∼ Porus acusticus internus
A belső hallójárat a pars petrosa ossis temporalisban, melyben a n. facialis, n. vestibulocochlearis és az a. labyrinti található.

∼ Palatum durum
Kemény szájpad: A szájüreget az orrüregtől elválasztó szájpad elülső kemény része, melynek csontos vázát (palatum osseum) a proc. palatinus maxillae és a lamina horizontalis ossis palatini alkotják.

∼ Sella turcica
A corpus ossis sphenoidalis felső felszínének nyereg alakú képződménye, melynek vájulatában a hypophysis foglal helyet. Ezt elöről a tuberculum sellae, hátulról a dorsum sellae határolja.

∼ Septum nasi osseum
Csontos orrsövény, melyet a vomer és a lamina perpendicularis ossis ethmoidalis képez.

∼ Septa interalveolaria et interradicularia
A fogmedreket egymástól, többgyökerű fogak esetén a foggyökereket elválasztó csontsövények a maxillában és a mandibulában.

∼ Tegmen tympani
A piramis elülső felszínének laterális része, mely a dobüreg tetejét képezi.

s