A hasfal struktúrái

Áttekintés

Az elülső hasfal a processus xyphoideustól és a bordakosár alsó szélétől, kraniálisan az os pubisig és az os iliumig, valamint a középső hónaljvonalig terjed mindkét oldalon. A hasat régiókra vagy kvadránsokra osztják a hasi tünetek és panaszok pontosabb leírása és a mögöttes szervek azonosításának elősegítése érdekében. Az elülső hasfal izmai lapos izmok, amelyek közé tartozik a m. rectus abdominis, a m. obliquus externus et internus abdominis, a m. transversus abdominis és a m. pyramidalis. Ezek az izmok teszik lehetővé a törzs előre- vagy oldalirányú hajlítását, fenntartják a hasi tónust, és szabáylozzák a hasüregben uralkodó nyomást. Az elülső hasfal fő artériái az a. epigastrica superior et inferior. A hasfalat az interkosztális, szubkosztális, valamint kisebb mértékben az n. iliohypogastricus és n. ilioinguinalis innerválják.

Az elülső hasfal határai

• Kraniálisan: Processus xyphoideus és a bordaívek alsó peremei,
• Kaudálisan: Os pubis, os ilium,
• Laterálisan: Midaxilláris vonal.

Funkciók

• Védi a hasi zsigereket,
• Segíti az erőteljes kilégzést,
• Csökkenti a herniáció kockázatát,
• Lehetővé teszi a törzs előrehajlását vagy oldalirányú hajlítását.

Az elülső hasfal síkjai

• Transzverzális sík:
• Szubkosztális sík:
• A 10. bordaporcon (azaz a borda szélének alsó határán) halad át,
• Az L3 csigolyatest alsó határának magasságában van,
• Transztuberkuláris sík:
• Félúton fekszik a transzpilorikus sík (ld. alább) és a szimfízis között,
• Áthalad a tuberculum iliacumon és az L5-ös csigolya testén,
• Transzpilórikus sík:
• A 9. bordaporcon halad át,
• Az L1 csigolyatest alsó határának magasságában helyezkedik el. (Ezt a síkot nem használják az elülső hasfal régiók felosztására.)
• Függőleges hasi vonalak: A jobb és bal középső kulcscsonton áthaladó vonalak (medioclavicularis vonalak), amelyek a kulcscsont középrészétől a midinguinalis pontig egészen kaudál felé húzódnak.

A hasfal felosztása

A hasfalon síkokkal kijelölt régiókat a különböző hasi patológiák, tünetek, jelek leírására és könnyebb azonosítására alkalmazzák klinikai közegben.

• 9 hasi régió van:
• Felül: Jobb hipochondrium, epigasztrium, bal hipochondrium,
• Középben: Jobb lumbális, ubilicalis, bal lumbális,
• Alul: Jobb inguinalis, hipogasztrium (v. szuprapubikus), bal inguinalis,
• Ezek a következők szerint oszthatók fel:
• Két transzverzális sík:
• Szubkosztális sík,
• Transtuberkuláris sík,
• Két függőleges vonal: Jobb és bal medioklavikuláris vonal.

Kvadránsok

• 4 abdominális kvadráns van:
• Felső kvadránsok: Felső kvadráns (RUQ), 2. bal felső kvadráns (LUQ),
• Alsó kvadránsok: 3. jobb alsó kvadráns (RLQ), 4. bal alsó kvadráns (LLQ),
• Vízszintes és függőleges képzeletbeli vonalakkal vannak elválasztva, amelyek a köldöknél metszik egymást,
• Köldök:
• Az a pont, ahol a köldökzsinór belépett a magzatba,
• A processus xyphoideus és a symphisis között félúton található.

Az elülső hasfal összetevői

• Rétegek (kívülről befelé):
1. Bőr és szubkután zsírszövet,
2. Fascia superficialis: A köldök felett a felületes fascia egyetlen zsíralapú kötőszövetből áll. A köldök alatt a felületes fascia két rétegből áll: Egy zsíros és egy membránrostos rétegből,
• Felszíni zsírréteg (Camper fascia),
• Mély membránréteg (fascia Scarpa). A scrotum Dartos-rétege, a clitoris és a penis felületes fasciája, valamint a gát felületes fasciája (Colles-fascia) a Scarpa-fascia folytatása,
3. M. obliquus externus abdominis,
4. M. obliquus internus abdominis,
5. M. transversus abdominis,
6. Mély fascia (fascia transversalis): Összeolvad a comb mély fasciájával (fascia lata),
7. Preperitoneális zsírszövet,
8. Parietalis peritoneum,
• Rectus hüvely: A lapos izmok (külső ferde, belső ferde és a transversus abdominis) aponeurózisa (széles inak) összeolvadásából kialakuló hüvely, amely körülveszi a vertikális izmokat (m. rectus abdominis és m. pyramidalis),
• A linea arcuata felett:
• Elülső réteg: A m. obliquus externus abdominis aponeurózisa és a m. obliquus internus abdominis aponeurózisának lamina anteriorja alkotja,
• Hátulsó réteg: A m. transversus abdominis aponeurózisa és a m. obliquus internus abdominis aponeurózisának lamina posteriorja alkotja,
• A linea arcuata alatt csak a rectus hüvely elülső rétege van jelen, amely a külső ferde, a belső ferde és a transversus abdominis aponeurozisából áll,
• A linea arcuatánál a m. transversus abdominis aponeurózia és a m. obliquus internus abdominis aponeurózisának lamina posteriorja a m. rectus előtt halad. Így a m. rectus alsó egyharmada közvetlenül érintkezik a peritoneummal,
• Linea arcuata a rectus hüvelyben (linea semicircularis):
• A rectus hüvely hátsó, íj alakú alsó határa, amely a köldök és a szimfízis közötti távolság körülbelül 1/3-a,
• Az alsó epigasztriális erek itt penetrálnak a rectus abdominisen,
• Linea alba: Ínszerű középvonal, amely a processus xyphoideustól a symphysisig terjed,
• A a m. obliquus externus et internus abdominis, illetve a m. transversus abdominis aponeurózisának összeolvadásából jön létre,
• Linea semilunaris: ívelt függőleges vonal az elülső hasfalon az m. rectus abdominis oldalsó szélénél.

A linea alba felső részének defektje epigasztriális sérvet okozhat.

Az intraabdominális tartalomnak a linea semilunarison keresztül történő sérvét Spigelian herniációnak nevezzük.

Canalis inguinalis

• Az elülső hasfal izmai és fascia rétegei a lig. inguinale és a canalis inguinalis részeinek kialakításában folytatódnak lejjebb,
• A mély (belső) és a felszíni (külső) gyűrű között húzódik,
• Tartalmazza a n. ilioinguinalist és az alábbiakat:
• Férfiak: Funiculus spermaticus,
• Nők: Lig. teres uteri,
• Határok:
• Felül: M. obliquus internus et transversus abdominis,
• Alul: Lig. inguinale (a m. obliquus externus pereme) és a lig. lacunare (mediálisan),
• Hátsó fal: Fascia transversalis laterálisan; tendo conjunctivus (v. falx inguinalis) mediálisan,
• Elülső fal: M. obliquus externus abdominis aponeurózisa és a m. obliquus internus abdominis laterálisan.

Muszkulatúra

• Ligamentum induinale:
• A m. obliquus externus aponeurózisának alsó szabad határa magára hajtva alkotja a ligamentum inguinálét,
• Ez tart laterál felől a spina iliaca anterior superiortól mediál felé a tuberculum pubicumig,
• A m. obliquus internzs és transversus abdominis a laterális végéből erednek,
• Tendo conjunctivus (falx inguinalis): Az obliquus internus középső rostjainak és a transversus abdominis aponeurózisának alsó rostjainak összeolvadásából alakul ki.

A tendo conjunctivus alkotja a canalis inguinalis hátsó részének mediális részét. Ennek gyengesége direkt ingvinális herniát eredményezhet.

Vaszkulatúra és innerváció

Artériák

• Felszínes artériák: Az a. femoralis ágai,
• A. epigastrica superficialis: Anasztomózisok az a. epigastrica inferior ágaival,
• Az a. pudenda externa felszínes ágai,
• A. circumflexa ilium superficialis,
• Mély artériák:
• Felső hasfal: Az a. thoracica interna ágai,
• A. epigastrica superior (anasztomózisokat alkotnak az a. epigasctrica inferiorral a köldöknél),
• A. musculophrenica,
• Alsó hasfal: Az a. iliaca externa ágai,
• A. epigastrica inferior,
• Az elülső hasfal fő artériája,
• Anasztomózisok az a. epigastrica superiorral,
• Az a. cremastericából ered (a funiculus spermaticusba megy),
• A. circumflexa ilium profunda.

Az a. epigastrica inferior képezi a Hesselbach-háromszög oldalsó határát, ami intraoperatívan segít megkülönböztetni a direkt és indirekt lágyéksérveket.

Vénák

• Thoracoepigastrialis vénák:
• A v. thoracica lateralis és a v. epigastrica superficialis között kapcsolat van,
• Alternatív vénás elvezetési útvonalat biztosítanak, ha a v. portae vagy a vena cava obstruálódik. Ekkor a vénák megduzzadnak és kanyargósak lesznek, amelyet caput medusaenak nevezünk. A caput medusae áramlási irányának vizsgálata segíthet az elzáródás helyének azonosításában. Az áramlás iránya portális hipertenzió (pl. cirrózis, portális trombózis) esetén centrifugális (a köldöktől távolodó). A véráramlás iránya teljesen kraniokaudális irányú a vena cavalis superior elzáródás esetén, és teljesen kaudokraniális irányú a vena cava inferior elzáródás esetén.
• A köldök fölött: V. subclavia,
• A köldök alatt: V. iliaca externa.

Nyirokcsomók

• Felső hasfal: Nodi lymphoidei axillares,
• Alsó hasfal: Nodi lymphoidei inguinales inferiores.

Bőrinnerváció és dermatómák

• Bőrinnerváció: Th7-Th12 (az alsó interkosztális és szubkosztális idegeken keresztül) és L1 (n. iliohypogastricus és ilioinguinalison keresztül),
• Minden bordaközi ideg egy-egy sáv alakú dermatomot alkot és lát el,
• Fontos abdominális dermatómák:
• Th7: Processus xyphoideus,
• Th10: Umbilicalis régió (vakbélgyulladás esetén a fájdalom helye),
• L1: A lig. inguinale feletti terület.

A hasüreg struktúrái

A hasüreg a mellüreg és a medenceüreg között helyezkedik el. Ez a parietális és a zsigeri peritoneumból áll, amely körben a hasüreget hozza létre. A hasüreg az intraembrionális coelomból fejlődik ki, amely az laterál lemezes mezoderma belsejében keletkezik. A hasüregi szerveket (pl. lép, vese) és a gyomor-bélrendszer struktúráit a hashártya, azaz a peritóneum fedi. A zsigeri peritoneum magára hajtogatva peritoneális redőket képez, amelyek a szerveket felfüggesztik, és a peritoneális üreget különböző rekeszekre osztják (pl. cavum peritoneum proprium, bursa omentalis és a recessus subphrenicus). Azokat a szerveket, amelyeket a zsigeri hashártya teljesen fed, intraperitoneális szerveknek, a csak részben fedetteket pedig retroperitoneális szerveknek nevezzük. A retroperitoneális tér a peritoneum ürege és a hátsó hasfal között helyezkedik el. A következő struktúrákat tartalmazza: Hasi aorta, vena cava inferior, v. portae, plexus prevertebralis, nyirokcsomó-csoportok, nyirokcsomó-törzsek és cisterna chyli.

Peritoneum

A peritoneum egy savós mezoteliális membrán, amely a has- és kismedencei üreget béleli, és a legtöbb intraabdominális és kismedencei szervet körülveszi. Két rétegből, a parietális- és a zsigeri lemezből áll.

Áttekintés

Parietális lemez

• Definíció: A hashártya azon rétege, amely a has- és kismedencei üreget béleli. A parietális peritoneum a hasüreg falától elválasztható, elkülönülő membrán,
• Innerváció:
• A hasfal azon régiójának megfelelő szomatikus beidegzést kap, amelyet bélel. Ennek megfelelően a parietális peritoneumból származó fájdalom jól lokalizálható. Kivételt képez ez alól, ha a rekeszizom középső alsó felszíne irritálódik, ami a váll C3-C5 dermatómáira sugárzott fájdalmat okoz,
• N. phrenicus, alsó interkosztális idegek, szubkosztális idegek, n. ilioinguinalis és n. iliohypogastricus.

Viszcerális lemez

• Definíció: A peritoneumnak az a rétege, amely az intraperitoneális szerveket szerózaként borítja, valamint a mezentériumot, a omentumot és a peritoneális szalagokat alkotja. A viszcerális peritoneum fizikailag nem választható el az általa fedett szervektől,
• Innerváció: Az általa fedett szerveknek megfelelő zsigeri innerváció. Ennek megfelelően a zsigeri peritoneumból származó fájdalmat nehéz lokalizálni. A zsigeri peritoneum érzékeny a nyújtásra és a kémiai irritációra. Az elülső bélszármazékokból származó fájdalom a hasüregbe, a középső bélszármazékokból származó fájdalom a köldök tájékára, a hátsó bélszármazékokból származó fájdalom pedig az alhasra irányul.

Omentum

Omentum majus

• Rögzülések:
• Eredési helye a cvurvatura major és a duedenum proximális része,
• Visszahajlik önmagára, lehetővé téve, hogy a belek előtt feküdjön (négyrétegű),
• A hátsó hasfalhoz csatlakozik, miután összeolvadt a colon transversum peritoneumával,
• Funkció:
• Makrofágokat és nyirokszövetet tartalmaz, amelyek szabályozzák a peritoneális gyulladást és immunitást,
• Korlátozza a fertőzés terjedését (pl. akut vakbélgyulladás).

Omentum minus

• Rögzülések: A curvatura minortól és a duodenum proximális részétől a májig terjed.
• Funkció:
• A bursa omentalis elülső falát alkotja,
• Szabad széle (lig. hepatoduodenale) tartalmazza a portális triádot.

A peritoneális szalagrendszer

• Definíció: A viszcerális peritoneum egyes gasztrointesztinális szerveket egymással és/vagy a hasfallal összekötő redők összessége.

Mezentérium

• Definíció: Egybefüggő, kétrétegű redő, amely a beleket a hátsó hasfalhoz rögzíti, és lehetővé teszi a neurovaszkuláris struktúrák áthaladását. A kettős réteget a zsigeri peritoneum önmagára hajtva képezi.

Pariteális peritoneum az elülső hasfalon

• A peritoneális redőket a köldökhöz viszonyítva írják le,
• Plica umbilicalis mediana:
• Egyetlen középvonalbeli peritoneális redő, amelyet az obliterált urachus maradványa (lig. umbilicale medianum képez) képez,
• A köldök és a hólyag felső csúcsa között fut,
• Plica umbilicalis medialis:
• Bilaterális redő, amelyet az obliterált a. umbilicalisok maradványai (lig. umbilicale mediale) képeznek,
• A plica umbilicalis mediana két oldalán helyezkednek el,
• Plica umbilicalis lateralis:
• Bilaterális hashártyaredő, amelyet az alatta fekvő a.; v. epigastrica képez,
• A plica umbilicalis medialis két oldalán helyezkednek el,
• Fossae: A redők által létrehozott mélyedések:
• Fossa supravesicalis:
• A medián és mediális köldökredők között helyezkedik el,
• Szintje a húgyhólyag töltődésének és ürülésének megfelelően emelkedik és süllyed,
• Fossa inguinalis medialis (Hesselbach-háromszög):
• Az oldalsó köldökredőhöz képest medialisan helyezkedik el,
• A direkt lágyéksérv gyakori helye,
• Fossa inguinalis lateralis:
• Az laterális köldökredőhöz képest laterálisan helyezkedik el,
• A közvetett lágyéksérv gyakori helye.

Funkció

• A hasüreg kompartmentalizációja,
• Lehetővé teszi a szervek szabad mozgását egymáshoz képest,
• A szervek (pl. gyomor, máj, lép) szalagos alátámasztását biztosítja,
• A peritoneális folyadék abszorpciója. A hashártya rosszindulatú sejteinek infiltrációja megakadályozhatja a peritoneális folyadék felszívódását, ami asciteshez vezet.

Peritoneális terek és kompartmentek

Cavitas peritonealis

• Definíció: A hashártya (peritoneum) parietális és viszcerális rétegei közötti potenciális tér a hasüregben és a kismedencében,
• Anatómia:
• Férfiaknál a cavum peritoneum egy zárt kompartment,
• Nőknél a tuba uterina oldalsó végeit nem fedi a peritoneum, így ez a kompartment egybefügg a hasűrrel,
• Tartalom: Vizet, elektrolitokat és fehérjéket tartalmazó peritoneális folyadék,
• Klinikai szignifikancia:
• Abdominális paracentézis: A peritoneum üregében lévő felesleges folyadék eltávolítása a aszcitesz esetén,
• Culdocentézis: Folyadék (pl. vér, genny) eltávolítása a peritoneumból az excavatio rectouterina bemetszésén keresztül,
• Hiszteroszalpingográfia: Radioapaque festék befecskendezése a méh üregébe a hasüregbe való kiömléssel, ami azt jelzi, hogy a tuba uterinák nyitottak,
• Peritoneális dialízis: A cavum peritoneumba vezetett dializátum lehetővé teszi a salakanyagok cseréjét a félig áteresztő peritoneumon keresztül,
• Ventrikuloperitoneális sönt: A kamrákból származó felesleges liquort a hashártyaüregbe vezetik felszívódás céljából.

Peritoneális kompartmentek

• Definíció: A szomszédos szervek közötti vagy egy szerv és a hasfal közötti potenciális terek csoportja, amelyekben intraperitoneális folyadék halmozódhat fel.

A betegség gyorsan elterjedhet a peritoneum üregében, például áttétes petefészekrák vagy hashártyagyulladás esetén. A hashártya-üregben kialakuló betegségek diagnosztizálásában segíthet a hashártya-üregben lévő folyadék paracentézise és elemzése.

A hasüregből származó folyadék a kismedencei terekben, például a Douglas-üregben is összegyűlhet.

A bélperforáció pneumoperitoneumhoz vezethet. Mivel a cavum peritoneum normális esetben nincs gáz, ez hasi röntgenfelvétellel kimutatható.

Peritoneális redők

• Plica duodenalis superior:
• A peritóneumnak a duodenum negyedik részéhez szorosan kapcsolódó, szabad alsó széllel rendelkező redője,
• Körülveszi a recessus duodenalis superiort, és a v. mesenterica inferior fölött helyezkedik el,
• A hasi sebészetben referenciapontként szolgál a duodenum végének és a jejunum kezdetének jelölésére,
• Plica duodenalis inferior:
• A peritóneumnak a duodenum negyedik részéhez szorosan kapcsolódó, szabad felső szélű redője,
• Körülveszi a recessus duodenalis inferiort,
• Plica gastropancreatica:
• Olyan peritoneum redő, amely a curvatura minor és a hasnyálmirigy colluma között húzódik,
• A bursa omentalis felső és alsó recessusra osztja,
• A redő felső része a a. gastrica sinistra, alsó része pedig a a. hepatica communis felett helyezkedik el.

Retroperitoneum

Áttekintés

• Definíció: Anatómiai tér a hasüregben, amely a parietális peritoneum és a hátsó hasfal fascia transversalisa között helyezkedik el.

Határok

• Felül: Diaphragma,
• Elöl: A hátsó hasfal parietális peritoneuma,
• Hátul: A hátsó hasfalizmok (pl. quadratus lumborum),
• Laterálisan: Összeolvad az anterolaterális hasfal extraperitoneális kötőszövetével,
• Alul: Medence.

Tartalom

• Páros szervek:
• Vesék és mellékvesék,
• Ureter,
• Páratlan szervek:
• Duodenum (az első rész kivételével),
• Pancreas,
• Colon ascendens,
• Colon descendens,
• Egyéb struktúrák:
• Aorta abdominalis,
• V. cava inferior,
• V. azygos és hemiazygos,
• Nodi lymphoidei paraaorticus és periaorticus,
• Cisterna chyli és ductus thoracicus,
• Crura diaphragmatica,
• Plexus lumbalis,
• Truncus lumbosacralis,
• Autonóm plexus aorticus,
• Aorta körüli testek (Zuckerkandl szerv):
• A velősáncból származó kromaffinszövet tömege, amely szorosan kapcsolódik a hasi plexus prevertebralishoz,
• Extraadrenális feokromocitóma helye (ritkán).

Intraperitoneális és extraperitoneális hasi struktúrák

Embriológia

A peritoneum és a kapcsolódó struktúrák a laterális lemez mezodermából fejlődnek ki. Az "Az emésztőrendszer embriológiája", "A reproduktív rendszer fejlődése" és "A vese embriológiája" című részekben többet megtudhatsz a hasüreg specifikus szerveinek fejlődéséről.

Áttekintés

• A laterális lemez mezoderma megjelenése: A fejlődés harmadik hetében a mezoderma a notokord mindkét oldalán paraxiális, intermedier és laterális lemez mezodermára oszlik,
• Az intraembrionális üreg kialakulása:
• A laterális lemez mezodermán belül kis üregek alakulnak ki,
• Az üregek összeolvadnak, és egy nagy, patkó alakú intraembrionális üreget alkotnak, amelynek középvonali és laterális részei vannak,
• A laterális lemez mezoderma kettéosztódása: Az intraembrionális üreg két rétegre osztja a laterális lemez mezodermát,
• Szomatopleurális coeloma hámszövet: Az ektodermához csatlakozik, és a szívburok-, mellhártya- és hashártyaüregek fali rétegét alkotja,
• Splanchnopleurális coeloma hámszövet: Az endodermához csatlakozik, és a szívburok-, mellhártya- és hashártyaüregek zsigeri rétegét alkotja,
• Testüregek kialakulása:
• Az intraembrionális üreg adja a szívburok-, mellhártya- és hashártyaüregeket,
• Az intraembrionális üreg középvonali része, amely a szívet körülveszi, alkotja a perikardiális üreget,
• Ahogy a feji redő kialakul, a perikardiális üreg és az intraembrionális üreg laterális részei összeköttetésbe kerülnek, létrehozva a jobb és bal pericardioperitonealis csatornákat,
• A légzőrendszeri divertikulumból eredő tüdőbimbók a pericardioperitonealis csatornákba nőnek bele, és kialakítják a pleurális üreget,
• A pleuroperitonealis hártyák és a septum transversum (amely később a rekeszizmot alkotja) elválasztják a hashártyaüreget a szívburok- és mellhártyaüregektől.

A bursa omentalis embriológiája

• A gyomor forgásai:
• A ventrális és dorzális mezogasztrium köti össze a gyomrot az elülső, illetve a hátulsó hasfallal,
• Az előbélhez kapcsolódó peritoneális üreg jobb és bal pericardioperitonealis csatornákra oszlik,
• A jobb és bal pericardioperitonealis csatornák hozzák létre a bursa omentalist, illetve a cavitas peritonealis majort,
• A gyomor rotációja után a hátulsó széle (nagygörbület) balra, az elülső széle (kisgörbület) pedig jobbra néz,
• A jobb pericardioperitonealis csatorna a gyomor mögött helyezkedik el,
• A recessus pneumatoentericus kialakulása:
• A paraoesophagealis mesenchymán belül több hasadék keletkezik, amelyek egyesülve alkotják a jobb oldali recessus pneumatoentericust
• A jobb oldali recessus pneumatoentericus a tüdőbimbó és az előbél között terjed ki,
• A recessus pneumatoentericus kaudális irányú vége adja a recessus hepatoentericust,
• A recessus hepatoentericus kiterjeszti a splanchnopleurális réteget a gyomor és a máj között, így bilamináris omentum minus hoz létre,
• Az omentum minus mögötti tér alkotja a bursa omentalis felső részét,
• A bursa omentalis a jobb oldalon az foramen epiploicumon keresztül nyílik a cavitas peritonealis major felé,
• Recessus kialakulása a dorzális mesogastriumban: A dorsalis mesogastriumon belül több üreg keletkezik,
• Retrogasztrikusan: A gyomor mögött,
• Omentum majus:
• Az omentum majus megnyúlik és magába hajlik, mielőtt összeolvadna a hátsó hasfallal,
• Az omentum majus két levele közötti tér alkotja a kis rekesz legalsó mélyedését.

A cavitas peritonealis major fejlődése

• A bal canalis pericardioperitonealisból ered, és a középbélhez és a hátsó bélhez kapcsolódó peritoneális üreggel egyesül.

A mezentérium fejlődése

• Eredés: Az intraembrionális coelom mediális falai összeolvadnak, így megalkotják a mesenteriumot,
• Tartalom: Két réteg zsigeri peritoneumból, mesenchymális szövetből és neurovaszkuláris struktúrákból áll,
• Típus:
• Mesenterium dorsale: A zsigerek hátsó pereme és a hátsó hasfal között húzódik,
• Mesenterium ventrale: A zsigerek elülső pereme és az elülső hasfal között húzódik,
• Az előbél mezentériuma :
• A dorzális és ventrális mezentériumot egyaránt tartalmazza,
• A ventrális mezentériumból eredő struktúrák:
• Omentum minus,
• Lig. falciforme,
• A dorzális mesenteriumból eredő struktúrák:
• Omentum majus,
• Lig. splenorenale,
• A középbél és a hátsó bél mezentériuma:
• Csak a dorzális mezentériumot tartalmazza,
• Kezdetben a középbél és az utóbél minden struktúráját a dorzális mezentérium függeszti fel,
• A bél elfordulása után egyes struktúrák (pl. a felszálló vastagbél) mesenteriuma összeolvad a hátsó hasfallal, és másodlagos retroperitoneális szerveket alkotva rögzül.

A cavitas abdominis artériái

Aorta abdominalis

Áttekintés

• Eredés: Az aorta thoracica folytatása a rekeszizom hiatus aorticuson való áthaladás után (a T12 magasságában),
• Lefutás:
• A középvonaltól balra,
• Ventrálisan a gerinctől,
• Az aorta elágazásánál, a köldök (L4) magasságában található, a közös csípőartériákra oszlik,
• Ágak (kraniál felől kaudál felé):
• A. phrenica inferior,
• Truncus coeliacus,
• Jobb és bal a. suprarenales mediae,
• A. mesenterica superior,
• Jobb és bal a. renalis,
• Jobb és bal a. ovarica/testicularis,
• Jobb és bal a. lumbalis,
• A. mesenterica inferior,
• A. sacralis mediana,
• Ellátás:
• Páros ágak: Hasfal, vesék, mellékvesék és gonádok (a nem-GI struktúrákat ellátó artériák párosak),
• Páratlan ágak: Lép és gyomor-bélrendszer. (A GI-struktúrákat ellátó artériák páratlanok.)

Páros aortaágak

Páratlan aortaágak

Truncus coeliacus

A truncus coeliacus kb. a Th12 szintjén ered, és a következő három ágra oszlik, amelyek az előbél ellátására szolgálnak.

10. táblázat: A tr. coeliacus ágai.

Ágak	Lefutás
A. gastrica sinistra	A bursa omentalis hátsó falában fut a pancreas felső éle (és a gyomor kisgörbülete) mentén, majd anasztomizál a jobb a. gastricával,
A. hepatica communis	A. hepatica propria: A lig. hepatoduodenáléban fut felfelé a ductus coledochus és a v. portae hepatis társaságában (az epeút a szalag jobb szabad szegélyében található, a véna hátul és középütt, az artéria viszont balra), Ramus sinister: A májkapunál elágazódó a. hepatica propria ága, amely a máj bal lebenyét látja el, Ramus dexter: Hasonlóképpen látja el a máj jobb lebenyét, A. cystica: A jobb lebenyt ellátó artériából válik le. Ez az epehólyaghoz adott ág (v.ö. Calot-háromszög), A. gastrica dextra: Leggyakrabban az a. hepatica propriából ered (néha az a. hepatis communis ága), és a gyomor kisgörbületén anasztomizál az a. gastrica sinistrával, A. gastroduodenalis: Az a. hepatica communis lefelé eredő ága, ami a pylorus mögött fut, A. gastroomentalis dextra (seu gastroepiploica): Hasonnevű baloldali ágával anasztomizál a gyomor nagygörbülete mentén, és a gyomor mellett a nagycseplesz megfelelő részét is ellátja, A. pancreatoduodenalis superior anterior: A pancreas feje és a duodenum pars descendense előtt száll le, Anasztomizál az a. pancreatoduodenalis inferior elülső ágával (elülső artériás árkád), és ellátják a hasnyálmirigy fejét, A. pancreatoduodenalis superior posterior: A pancreas feje és a duodenum pars descendense mögött száll le, Anasztomizál az a. pancreaticoduodenalis inferior hátulsó ágával (hátsó artériás árkád), és ellátják a hasnyálmirigy fejét,
A. splenica/lineais	Rami pancreatici: A pancreas testét és farkát látják el, A. gastrica posterior: A gyomor hátulsó falához ad ágakat, A. gastricae breves: A gyomor fundusához ad több rövid ágat, A. gastroomentalis sinistra (seu gastroepiploica): A nagygörbület mentén fut balról jobbra és anasztomizál a jobb a. gastroomentalisszal.

A hátsó duodenális falba penetráló ulceráció vagy tumor az a. gastroduodenalisba erodálódhat, ami tetemes vérzést eredményezhet.

A. mesenterica superior

Az a. mesenterica superior az aortából kb. az L1 magasságában ered, majd elülső és alsó irányban elhaladva az ágaival ellátja a középbelet.

A. mesenterica inferior

Az a. mesenterica inferior az L3 szintjén ered, és a következő ágakkal látja el a hátsó bélszakaszt.

Fő artériás anasztomózisok

A hasi aorta minden páratlan ága anasztomózist képez, hogy érelzáródás esetén biztosítsa a szervek folyamatos perfúzióját.

• Az anasztomózis helye:
• Duodenum:
• Truncus coeliacus: A. pancreaticoduodenalis superior,
• A. mesenterica superior: A. pancreaticoduodenalis inferior,
• A colon transversum disztális harmada:
• A. mesenterica superior: A. colica media,
• A. mesenterica inferior: A. colica sinistra,
• Rectum:
• A. mesenterica inferior: A. rectalis superior,
• A. iliaca interna: A. rectalis media,
• Példák:
• A. marginalis coli (Drummond-artéria):
• Anasztomózis az a. mesenterica superior és inferior terminális ágai között,
• A vastagbél belső mesenteriális határa mentén fut,
• Az ileocecalis junkciótól a rectosigmoidalis junkcióig terjed,
• Gyengén fejlett a flexura lienalis és a rectosigmoidalis régióban (vízválasztó területek),
• Riolan-anasztomózis (a Drummond-artéria marginalis része):
• Anasztomózis az a. colica media és az a. colica sinistra ágai között,
• Kollaterális vérellátást biztosít a flexura lienalis számára.

A cavitas abdominis vénái

A v. cava inferior gyüjtőterülete

Áttekintés

• Eredés: A v. iliaca communisok összeömlésénél (L5),
• Lefutás:
• Retroperitoneálisan és a hasi aortától jobbra fut,
• A foramen vv. cavae (T8) révén halad át a rekeszizmon,
• A jobb pitvarba ömlik,
• Mellékágak:
• Négy vv. lumbales,
• V. renalis,
• Jobb gonádvéna (a bal gonád véna a bal v. renalisba ömlik),
• Jobb v. suprarenalis (a bal v. suprarenalis a bal v. renalisba ömlik),
• Jobb, bal és középső v. hepatica,
• V. phrenica inferior,
• Gyüjtőterületek:
• Alsó végtagok,
• Hasfal,
• Kismedencei falak,
• Kismedencei szervek (a proximális végbél kivételével),
• Vese és húgyvezeték,
• Mellékvesék.

A portális rendszer

Áttekintés

• Eredés: A hasnyálmirigy colluma mögött (az L1-L2 szintjén) a v. lienalis és a v. mesenterica superior összeömlésénél alakul ki,
• Lefutás:
• A lig. hepatoduodenalén belül fut a porta hepatis felé. A véna a megfelelő májartériával és az epevezetékkel együtt fut,
• A máj hilumánál jobb és bal ágra oszlik,
• Elvezetési terület: Lép és gyomor-bélrendszeri szervek (kivéve a végbelet a linea pectinea alatt),
• Funkció:
• A máj vérellátásának legnagyobb részét biztosítja (∼70-80%),
• A tápanyagokban gazdag vért a gyomor-bélrendszeri szervekből és a lépből a májba szállítja,
• Portocavalis anasztomózis portális hipertenzióban.

Fő elvezetési területek

A portae hepatis közvetlenül a kisebb vénákból, valamint a v. lienalisból és a v. mesenterica superiorból és inferiorból kap vért.

Közvetlen drenázs kisebb vénákból

Indirekt mellékdrenázsok nagy vénákon keresztül

Fő vénás anasztomózisok

Áttekintés

• Cavalis rendszer: Olyan vénák, amelyek direkt vagy indirekt módon, de a v. cava (superior et inferior) rendszerébe ömlenek,
• A GI traktusban a nyelőcső és a distalis canalis analis a cavalis rendszerbe ürül,
• Portális rendszer: Olyan vénák, amelyek direkt vagy indirekt, de a v. portaeba ömlenek,
• A GI-traktus nagy része (a nyelőcső és a distalis canalis analis kivételével) a portális rendszerbe ürül.

Cavocavalis anasztomózisok

• Definíció: A vena cava superior és a vena cava inferior közötti billentyű nélküli anasztomotikus kapcsolatok,
• Funkció: A vena cava superior/inferior elzáródása esetén (pl. daganat miatt) alternatív vénás elvezetési pályát biztosítanak,
• Az anasztomózis helyei:
• Elülső hasfal:
• Belső mellkasi pálya: Vena cava inferior ↔ v. iliaca communis ↔ v. iliaca externa ↔ v. epigastrica inferior ↔ v. epigastrica superior ↔ v. thoracica interna ↔ v. subclavia ↔ v. brachiocephalicus ↔ v. cava superior,
• Laterális mellkasi pálya: V. cava inferior ↔ v. iliaca communis ↔ v. iliaca externa ↔ v. femoralis ↔ v. epigastrica superficialis ↔ v. thoracocepigastrica ↔ v. thoracica lateralis ↔ v. axillaris ↔ v. subclavia ↔ v. barchiocephalixa ↔ c. cava superior,
• Hátulsó hasfal:
• Azygos/hemiazygos rendszer: V. cava inferior ↔ vv. lumbales ↔ v. lumbalis ascendens ↔ v. azygos (jobb oldalt) / v. hemiazygos (bal oldalon) ↔ v. cava superior,
• Vertebrális pálya: V. cava inferior ↔ vv. lumbales ↔ plexus venosus vertebralis (Batson) ↔ hátsó bordaközi vénák ↔ v. azygos (jobb oldalon) / v. hemiazygos (bal oldalon) ↔ v. cava superior.

V. cava inferior elzáródás esetén a vénás vér az azygos/hemiazygos rendszeren vagy alternatív pályákon keresztül továbbra is eljuthat az v. cava superiorba, így a jobb pitvarba.

Portocavalis anasztomózisok

• Definíció: A portális és a cavalis rendszer (SVC vagy IVC) közötti billentyű nélküli anasztomotikus összeköttetés,
• Funkció: Alternatív vénás elvezetési pálya biztosítása portális hipertenzióban (pl. cirrózis),
• Az anasztomózis helye:
• Disztális oesophagus: A nyelőcsővarixok kialakulási helye,
• V. portae ↔ v. gastrica sinistra ↔ disztális nyelőcső vénák ↔ v. azygos (jobb oldalon) / v. hemiazygos (bal oldalon) ↔ v. cava superior,
• V. portae ↔ v. gastrica sinistra ↔ bal v. phrenica sinistra ↔ v. cava inferior,
• Elülső hasfal: Itt alakul ki a caput medusae,
• V. portae ↔ köldök körüli vénák ↔ v. epigastrica superior ↔ v. thoracica interna ↔ v. brachiocephalica ↔ v. cava superior,
• V. portae ↔ köldök körüli vénák ↔ v. thoracoepigastrica ↔ v. axillaris ↔ v. subclavia ↔ v. brachiocephalica ↔ v. cava superior,
• V. portae ↔ köldök körüli vénák ↔ v. epigastrica inferior ↔ v. iliaca externa ↔ v. iliaca communis ↔ v. cava inferior,
• Rectum és canalis analis (az anorectalis varixok keletkezési helye): V. portae ↔ v. mesenterica inferior ↔ v. rectalis superior ↔ v. rectalis inferior et media ↔ v. iliaca interna ↔ v. cava inferior,
• Vastagbél: V. portae ↔ v. mesenterica superior et inferior ↔ colon vénák ↔ vv. lumbales et v. lumbales ascendens ↔ v. cava superior et inferior.

Portális hipertenzióban a nyelőcső disztális részén, a rectumban és a canalis analisban, illetve az elülső hasfalon (caput medusae) értágulatok jelennek meg.

A cavitas abdominalis nyirokrendszere

A hasüreg nyirokelvezetése az egyes szervek körüli nyirokcsomókon, nyirokcsomó-klasztereken és végül a nagy nyirokcsomó-törzsek egyikébe történik, amelyek a cisterna chylinél egyesülnek. Ezek végül a ductus thoracicust alkotják.

Nyirokcsomó klaszterek

A nagy erek mentén helyezkednek el, és három fő csoportra oszthatók: Aorta előtti nyirokcsomók (nodi lymphoidei preaortici), aorta körüli nyirokcsomók (nodi lymphoidei paraaortici) és csípőtákéki nyirokcsomók (nodi lymphoidei iliaci).

Limfatikus törzsek

Három fő nyiroktörzs van, mind a három a cisterna chyliibe drenálódik.

• Lumbális nyirokcsomók (jobb és bal): A paraaortikus nyirokcsomók elvezetésére,
• Truncus intestinalis: Az aorta előtti nyirokcsomókat vezeti el.

Cisterna chyli

• Eredés: A truncus intestinalis és a bal truncus lumbalis (ritkábban a jobb truncus lumbalis) összefolyásából,
• Lokalizáció:
• L1-L2 szinten,
• A crus dextrum diaphragmatis mögött,
• A hasi aortától jobbra,
• Elvezetési területek:
• Hasi és kismedencei zsigerek,
• Hasfal (a köldök alatt),
• Alsó végtagok,
• Termináció: Ductus thoracicus.

A cavitas abdominis idegei

A zsigeri szerveket a szimpatikus idegrendszer, a paraszimpatikus idegrendszer és az enterális idegrendszer innerválja.

Szimpatikus idegrendszer

• Ered: A Th1-L2 (vagy Th1-L3) gerincvelői szegmensek szürkeállományának laterális szarvában lévő sejttestekből,
• Preganglionáris rostok: A gerincvelőből a ventrális gyökereken, a rr. ventrales és a fehér rr. communicantes útján lépnek ki a következő útvonalakon:
• Áthaladnak a paravertebralis ganglionokon szinaptizálás nélkül, majd kialakítják a splanchnicus idegeket, amelyek a prevertebralis ganglionokban szinaptizálnak,
• A paravertebrális és prevertebrális ganglionokon keresztül közvetlenül a mellékvesekéreg chromaffin sejtjeiben szinaptizálnak,
• Posztganglionáris rostok: Fonatot alkotnak az erek körül, amelyek később a szerveket innerválják, és inputot biztosítanak az enterális idegrendszer számára,
• Fuknció:
• Csökkenti a zsigeri simaizomzat motilitását és a mirigyek szekrécióját,
• Indukálja a sphicnterek összehúzódását,
• Vazokonstirkció,
• Katekolaminok felszabadulása a mellékvese medullából,
• Viszcerális afferens rostokat szállít az szenzoros szignálok (pl. fájdalom) közvetítésére.

Paraszimpatikus idegrendszer

• Eredés: N. X. és a gerincvelő oldalsó szarvainak S2-4 szegmensei (a nn. splanchnici pelvici ramus anteriorjai),
• Preganglionáris rostok: A plexus prevertebralison szinapszis nélkül haladnak át, de a bélfalban elhelyezkedő ganglionokban már szinaptizálnak A vagusrostok közvetlenül a nyelőcső harántcsíkolt izmait innerválják, és nem részei az enterális idegrendszernek,
• Posztganglionáris rostok: Az enterális idegrendszer inputjai,
• Funkció:
• Növeli a zsigeri simaizomzat motilitását és a mirigyek szekrécióját,
• Indukálja a záróizomzat ellazulását,
• A zsigeri afferens rostok továbbítják az érzékszervi információkat (pl. mechanikai distentio, a váladék kémiai összetétele).

A Cannon-pont (a flexura lienalisnál) az a hely, ahol a paraszimpatikus innerváció átmegy a nervus vagusból a kismedencei splanchnicus idegekbe.

Prevertebrális ganglionok és autonóm fonatok

• Plexus prevertebralis abdominalis: A hasi aortához és annak ágaihoz szorosan kapcsolódó szimpatikus és paraszimpatikus idegrostok összessége,
• Prevertebralis ganglionok: A hasi aortához és annak ágaihoz szorosan kapcsolódó szimpatikus ganglionok csoportja.

A has fasciái

A hasfal fasciái a hasizmok külső és belső felszínét egyaránt borítják. A Scarpa-fascia is a hasfalat borítja, de ez egy erősebb bor alatti kötőszövet inkább, nem pedig igazi fascia.

• Fascia abdominis subcutanea (Scarpa-fascia)::
• Megvastagodott bőr alatti kötőszövetes réteg,
• A bőr alatti szövet kétharmad részét alkotja,
• Elválasztja egymástól a felületes és mély zsírréteget,
• Vékonyabb egyéneknél jobban látható,
• A köldöktől felfelé haladva egyre inkább eltűnik,
• Lefelé az alsó végtagra (mint fascia saphena), a gáttájékra (mint fascia perinealis superficialis) és a scrotum felé (mint tunica dartos) folytatódik,
• Fascia abdominis superficialis:
• A külső ferde hasizom fasciája,
• Csonthoz nem kapcsolódik,
• A thorax felé mint fascia pectoralis folytatódik,
• A comb felé mint fascia lata halad tovább,
• Hátrafelé a fascia superficialis dorsiban folytatódik,
• A gáttájékra a fascia perinealisban halad tovább,
• A penisben mint fascia profunda penis folytatódik,
• A scrotumhoz a fascia spermatica externa (cremasterica) halad,
• Fascia abdominis parietalis:
• Valamennyi hasfalat alkotó izmot (és a rekeszizmot) beborítja,
• A m. quadratus lumborum felé a fascia thoracolumbalis elülső lemezeként folytatódik,
• A gáttájék felé mint fascia pelvis parietalis folytatódik
• Fascia transversalis: A m. transversus abdominis fasciája,
• Fascia iliaca: A m. iliopsoas fasciája.