Máj

A máj egy ék alakú szerv, amely a rekeszizom alatt, a jobb felső kvadránsban található. Tok borítja, és szalagok segítségével kapcsolódik a környező struktúrákhoz. A májkapu képletek egy fissurában találhatók a májlebenyek között. Az a. hepatica propria és a v. portae kettős vérellátást biztosít a májnak. Mikroszkóposan a máj lebenyekre osztható, amelyek mindegyikéhez egy v. centralis és egy portális triász tartozik. Mindegyik portális triász egy artériából, egy vénából és egy epevezetékből áll, amelyeket nyirokerek és a n. vagus egy ága kíséri. A májparenchima hepatocitákból és májszinuszoidokból áll. A májszinuszoidokból az egyes lebenyek v. centralisaikba ürülnek. A máj felelős az energiaanyagcseréért, különböző anyagok (pl. glükóz, ketonok, epesav) szintéziséért, a glükóz homeosztázis szabályozásáért, a tápanyagraktározásért, valamint a toxinok (pl. etanol) és a salakanyagok kiürítéséért/kiválasztásáért. Magzatokban a máj a 6 hetes terhességtől a születésig az eritropoezis helye. Az embriogenezis során a máj az endodermából fejlődik. A lig. teres az obliterált v. umbilicalisból alakul ki, és a lig. falciforme szabad szélén helyezkedik el.

Makroanatómia

Áttekintés

Lokalizáció

Szalagok

1. táblázat: A máj vaszkulatúrája.
Az ér típusa Erek
Artéria
  • Kettős vérellátású:
    • A. hepatica propria (a perfúzió 20-40%-át szolgáltatja): Az a. hepatica communis egyik ága, amely az aorta adominalis tr. coeliacusából ered,
    • V. portae (perfúzió részesedése 60-80%):
      • A v. mesenterica superior és a v. splenica (lienalis) összeömléséből keletkezik,
      • Elvezeti vért a gyomor-bélrendszerből, a lépből és a hasnyálmirigyből,
      • Annak ellenére, hogy deoxigenizált, a máj oxigény igényének kb. felét látja el,
      • Tápanyagokat és egyéb anyagcseretermékeket szállít,
Véna
  • Vv. hepaticae, amelyek a vena cava inferiorba ömlenek,
Nyirokerek
  • Nodi lymphoidei coeliaci.
A máj kettős vérellátásának részeként a v. portae teszi lehetővé a szöveti oxigenizációt és a funkció megőrzését artériás elzáródás esetén.

Innerváció

Mikroanatómia

Áttekintés

A máj architektúrája

  • Hepatikus lebeny: Szerkezetileg a máj nagyjából hatszögletű egységekre osztható. Ezek közepén egy véna van (v. centralis), amelyet szinuszoidok vesznek körül, illetve a csúcsokon pedig artériák, vénák és epevezetékek találhatók,
  • Portális lebeny: Az epeszintézist figyelembe véve a máj nagyjából háromszög alakú funkcionális egységekre osztható, amelyeknek minden sarkában van egy központi véna, középen pedig egy epevezeték. Ebben az egységben szintetizált epe a perifériáról a ductus choledochus felé áramlik,
  • Máj acinus: A véráramlást figyelembe véve a máj rombusz alakú funkcionális egységekre osztható, a hosszú tengelyen két központi vénával, a rövid tengelyen pedig két portális triáddal. Az egyes acinusokon belül a vér a portális triádokból a v. centralisok felé áramlik. Az oxigénkoncentráció a portális triádoktól való távolság növekedésével csökken, ahogyan a potenciális toxinok koncentrációja is (mivel a hepatociták oxigént használnak és toxinokat dolgoznak fel). Az acinus az afferens erektől való távolság alapján három zónára osztható: A periportális zónára (I. zóna), az intermedier zónára (II. zóna) illetve a pericentrális véna/centrilobuláris zónára (III. zóna).

1. ábra: A máj architektúrája.
Az I. zóna az első, a III. zóna pedig az utolsó, amelyik O2-t kap.

Májfunkciók

2. táblázat: A máj funkciói.
Funkció Összefüggő biokémiai útvonalak
Energia metabolizmus
  • Glikolízis,
  • Béta-oxidáció,
  • Aminosavak lebontása,
  • Lipid metabolizmus:
    • Az LDL és a lipid-remnant receptorok expressziója,
    • Naszcens HDL termelése (amely a koleszterint a perifériáról a májba szállítja)
    • A HDL és a kilomikronok koleszterint szállítanak a perifériáról a májba,
    • A triglicerideket a VLDL szállítja a perifériás szövetekbe,
  • A fruktóz lebontása,
  • Szerotonin lebontása,
Szintézis
  • Glükoneogenezis: A glükoneogenezis nagy része a májban és jóval kisebb mértékben a vesében zajlik. A máj expresszálja a glükóz-6-foszfatázt, amely az egyik központi enzimatikus lépés ebben az útvonalban,
  • Az izmok és az agy számára energiát szolgáltató ketontestek szintézise: Zsírsavak és aminosavak → acetoacetát + béta-hidroxibutirát; csak a hepatociták képesek acetil-CoA-ból ketontesteket szintetizálni. A máj azonban nem tudja felhasználni őket,
  • Plazmafehérjék szintézise (pl. albumin, globulinok, véralvadási faktorok , akut fázisú reakcióanyagok, mint a ferritin, CRP és hepcidin),
  • Koleszterin bioszintézis,
  • Zsírsavszintézis: Azon kevés szövetek egyike (a szoptató emlőmirigyek és a zsírszövet mellett), amelyek zsírsavszintézist végeznek,
    • Az éhezés 1. napja alatt → glikogén tartalékok felhasználása a glükoneogenezishez,
    • Az éhezés 1-3. napja alatt (miután a glikogén kimerült) → szabad zsírsavak termelése energiaként,
  • Epesavszintézis: Az epe és így az epesavak termelése kizárólag a hepatocitákban történik,
  • D-vitamin: A D3- és D2-vitamin átalakítása 25-OH-vá (amely később a vesében 1,25-(OH)2 -vé, a D-vitamin aktív formájává alakul),
Reguláció
  • Glükóz homeosztázis: A máj azon kevés szövetek egyike (az agy, a vörösvértestek, a bél, a cornea és a vese mellett), amelyek nem inzulinfüggő módon veszik fel a glükózt,
    • Emeli a vércukrot: A következő hormonok emelik a vércukorszintet: Glükagon, kortizol, növekedési hormon (STH), adrenalin,
      • Glikogenolízis,
      • Glükoneogenezis,
    • Csökkenti a vércukrot: A vércukorszint csökkentését elsősorban az inzulin váltja ki,
      • Glikogén szintézis,
      • Glikolízis,
Tárolás
  • Glikogén: Az izomszövet is nagy glikogénraktárakkal rendelkezik, de csak saját használatra. A máj szükség esetén az egész szervezetet képes ellátni glükózzal,
  • Lipoproteinek: A legnagyobb lipidraktárak a zsírszövetben találhatók trigliceridek formájában,
  • Zsírban oldódó vitaminok (A, K, E, D), folsav és B12-vitamin,
  • Vas és réz,
Detoxikáció és ürítés/kiválasztás
  • Urea-ciklus (aminosav-anyagcsere): A máj karbamidot termel, amelyet a vesék választanak ki,
  • Citokróm-P450 rendszer,
  • Biotranszformáció: Lipofil anyagok átalakítása vízben oldódó anyagokká, amelyek aztán a vizelettel vagy az epével ürülnek ki. A biotranszformáció szubsztrátjai lehetnek endogének (pl. bilirubin, szteroid hormonok) vagy exogének (gyógyszerek, környezeti toxinok),
    • Az etanol lebontása,
    • A nem konjugált bilirubin eltávolítása (a máj konjugálja glükuronáttal és kiválasztja az epével),
Magzati
  • Az eritropoezis helye a 6 hetes terhességtől a születésig.

Etanol metabolizmus

Áttekintés

Példa a zéró rendű eliminációra (alkohol-dehidrogenáz esetében): Állandó mennyiségű alkohol metabolizálódik egységnyi idő alatt (∼1 uncia alkohol/óra). A NAD+ a limitáló reagens ebben az útvonalban.

  1. Az etanol acetaldehiddé történő oxidációja alkohol-dehidrogenázzal,
    • A fomepizol kompetitíven gátolja az alkohol-dehidrogenázt; metanol- és etilénglikol-mérgezések kezelésére alkalmazzák a toxikus metabolitok képződésének megakadályozására. Miután a metanolt az alkohol-dehidrogenáz metabolizálja, formaldehid keletkezik, amely vakságot és halált okozhat. A fomepizol csökkenti a formaldehid mennyiségét,
    • Alternatívaként etanol is adható, mivel ez az alkohol-dehidrogenázzal áll kompetícióban, és ezáltal korlátozza a formaldehid képződését,
  2. Az acetaldehid acetáttá történő oxidációja acetaldehid-dehid-dehidrogenáz által,
    • A diszulfiram kompetitívan gátolja az acetaldehid-dehidrogenázt, ami hasznos az alkohol használati zavar kezelésében: Az acetaldehid az alkoholfogyasztás után gyorsan felhalmozódik, és másnapossági tüneteket okoz, ami általában elriasztja a betegeket az ivástól,
    • Más gyógyszereknek (pl. metronidazol) diszulfirámszerű hatása van, ezért az alkohol és az antibiotikumok egyidejű alkalmazása nem ajánlott,
  3. ATP-fogyasztás mellett a tiokináz az acetátot és a koenzim-A-t acetil-CoA-ra ligálja. Az acetil-CoA C2-komponensként szolgál a citromsavciklusban, a zsírsavszintézisben és a ketontest-szintézisben.

Nagy mennyiségű alkohol fogyasztásakor az acetaldehid gyorsabban felhalmozódik, mint ahogyan az acetaldehid-dehidrogenáz metabolizálni tudja. A felesleges acetaldehid nagy szerepet játszik a másnaposság tüneteinek kialakulásában.

A nagymértékű etanolfogyasztás következményei

Az etanol metabolizálásakor a májban megnő a NADH/NAD+ arány. A masszív etanolfogyasztás és ennek következtében a NADH-felesleg a következőket eredményezi:

Az éhezés fiziológiája

Áttekintés

3. táblázat: Az éhezés fiziológiája.
Idő Biokémiai reakciók és szubsztrátok
Posztprandiálisan
  • Glikolízis,
  • Aerob anyagcsere,
Étkezések között
  • Glikogenolízis (túlnyomórészt),
  • A zsírszövetből felszabaduló szabad zsírsavak β-oxidációja (kisebb mértékben),
  • Glükoneogenezis,
1-3 nap
  • Glikogenolízis,
  • β-oxidáció: Az izom és a máj most már elsősorban a zsírszövetből felszabaduló szabad zsírsavakat használja fel a glükóz helyett,
  • Glükoneogenezis a következő szubsztrátok felhasználásával:
    • Alanin és laktát, amelyet a perifériás szövetek biztosítanak,
    • Glicerin és propionil-CoA (az egyetlen triacilglicerin komponens, amely hozzájárul a glükoneogenezishez; páratlan láncú szabad zsírsavakból származik), amelyek a zsírszövetből származnak,
3 nap után
  • Ketogenezis és az azt követő ketontestek fogyasztása:
    • A ketontestek acetil-CoA-ból szintetizálódnak, amelyeket a zsírraktárakból felszabaduló szabad zsírsavak β-oxidációja biztosít,
    • A szintetizált ketontestek 3 napos éhezés után az agy fő energiaforrásává válnak,
  • Glükoneogenezis:
    • Amikor a ketontestek kimerülnek, a létfontosságú fehérjék még gyorsabban lebomlanak, hogy szubsztrátként szolgáljanak a glükoneogenezisben,
    • Ez a folyamat végül szervi elégtelenséghez és végül halálhoz vezet.

Embriológia

Áttekintés

Az epehólyag és az epe

Az epehólyag egy intraperitoneális szerv, amely az endodermából származik, és a máj alatt helyezkedik el. Részei a fundus, a corpus és a collum. Az epehólyagot az a. cystica, az a. hepatica propria (r. dexter) egyik ága látja el. A vér a v. cystica és a májszinuszok felé drenálódik. Szimpatikus beidegzése a plexus coeliacus felől, paraszimpatikus beidegzése a n. vagus felől történik, de kap szenzoros beidegzést is a n. phrenicus ágain keresztül. Az epehólyag fő funkciója a máj által termelt epe tárolása. Az epe elősegíti az emésztést, a gyomorsav semlegesítését, a zsír felszívódását, valamint a bilirubin és a koleszterin kiválasztását. Az epeutak (intrahepatikus és extrahepatikus) szállítják az epét a belekbe. Az intrahepatikus epeutak összeszedődve két nagy epeutat hoznak létre, a ductus hepaticus dextert és sinistert. Az extrahepatikus epeutak közé tartozik a ductus hepaticus dext. et sin. folytatása, a ducuts hepaticus communis, illetve a röviddel később bekapcsolódó ductus cysticus, amelyek együtt a ductus coledochust alkotják. A ductus coledochus disztál felé egyesül a ductus pancreaticusszal, és a duodenumban lévő ampulla hepatopancreatica felé vezetődik, amely a papilla duodeni majorral a duodenumba nyílik. Az epe túlzott koleszterin vagy bilirubin telítettsége epekő kialakulásához vezethet. Az epeutak betegségei közé tartozik többek között a cholecystitis, a primer szklerotizáló cholangitis és az epeúti etréziák.

Makroanatómia

Áttekintés

Funkció

Vaszkulatura

Innerváció

Az kolecisztitisz a jobb váll felé sugárzó fájdalmat okoz, mivel a n. phrenicus a C3-C5 spinális idegekből ered, amelyek a váll területének szomatikus beidegzését is biztosítják.

Mikroanatómia

Az epehólyag falának rétegei

Az epehólyagnak nincs submucosa vagy muscularis mucosae rétege.

Epeutak

Intrahepatikus epeutak

Extrahepatikus epeutak

Az epe

Az epe összetétele

Az epe a máj által termelt és az epehólyagban tárolt váladék, amely segíti az emésztést, a gyomorsav semlegesítését, a zsírfelszívódást, valamint az epe és a koleszterin kiválasztását.

Az epesavak hiánya zsírfelszívódási zavarokhoz és koleszterinkövekhez vezethet.

Funkció

Enterohepatikus cirkuláció

Epekövek

Embriológia

Áttekintés