A szájüreg (cavum oris) és a nyelőcső (oesophagus)
Tartalom
A szájüreg (cavum oris)
A száj a gyomor-bél traktus faciális nyílása. A szájüreg, amelyet elölről az ajkak, oldalról a buccák, hátulról pedig a oropharynx határol, magában foglalja a nyelvet, a szájpadokat, az ínyt és a fogakat. A száj elsődleges funkciója az emésztési folyamat elindítása, amely magában foglalja a táplálék bejuttatását, a táplálék őrlését célzó rágást, az emésztőenzimek nyálmirigyekből a szájüregbe történő felszabadulását és a nyelést. A másodlagos funkciók közé tartozik az ízlelés, a hangképzés és a beszéd artikuláció, a ventilláció, a faciális expresszió és a tapintás. A szájüreg anatómiailag felosztható egy orális vestibulumra (a fogak, az ajkak és a buccák nyálkahártyája közötti tér), és a szájüregre, amelyet elöl és oldalt a fogak, hátul pedig a oropharynx határol. A fogak kemény, meszes szerkezetek, amelyek funkciója a hangartikuláció, valamint a táplálék harapása és rágása. A szájüreget az orrüregtől a szájpad választja el (palatum durum és palatum molle). Az állkapocs rágómozgásait a rágóizmok teszik lehetővé, a nyelést pedig a garat izmai segítik. A nyelv az ízérzékelésért felelős szerv, amely a nyelvi papillákban található ízlelőbimbók ingerlésével történik. A szájüreg ezeken túl egy szekunder légzőcsatorna, amely hátulról az orrüreggel áll összeköttetésben.
Áttekintő anatómia
- Orális vesztibulum:
- Anterior/laterális: A buccalis mukóza (azaz a buccák és az ajkak nyálkahártyája),
- Posterior/mediális: A fogak elülső (facies vestibularis) felszíne és a gingiva (íny) a buccalis mukózával szemben,
- Tulajdonképpeni szájüreg:
- Anterior/lateralis: A fogak és az íny hátsó felülete,
- Superior (tető): Palatum durum et molle,
- Inferior (alsó): Szájfenék,
- Posterior: Az oropharynxszal kommunikál.
| Ajkak |
|
|---|---|
| Orális (buccalis) mukóza |
|
| Commissura intermaxillaris |
|
| Fogak |
|
| Gingiva |
|
| Nyálmirigyek |
|
| Nyelv |
|
| Szájpadlás |
|
Fogak (dentes)
Funkció
- Az étel őrlése, ami megkönnyíti az emésztést és a felszívódást,
- Hang produkció és artikuláció.
A fogak típusai életkor szerint
- Primer fogak (más néven tejfogak):
- Az embriogenezis során fejlődnek ki, csecsemőkorban tör ki, és 6-12 éves korára hullik ki,
- Minden kvadránsban (jobb, bal, felső és alsó) öt darab, összesen 20 darab,
- Két metszőfog (összesen 8),
- Egy szemfog (összesen 4),
- Két őrlőfog (összesen 8),
- Permanens fogak:
- Általában 13 éves korig fejeződik be:
- 8 minden kvadránsban (jobb, bal, felső és alsó), összesen 32 darab,
- Két metszőfog (összesen 8),
- Egy szemfog (összesen 4),
- Két kisörlő (összesen 8),
- Három nagyörlő (összesen 12),
- Bölcsességfogak (csökevényes harmadik molárisok),
- Általában 17-38 éves korban tör ki,
- Minden kvadránsban (jobb, bal, felő és alsó) egy-egy, összesen 4 darab,
- A részleges áttörés gyulladást és fertőzést okozhat a környező ínyben (pericoronitis), ami gyakran indikálja a foghúzást,
- A fejlődési variációk befolyásolhatják az állandó fogak számát, méretét, alakját és szerkezetét,
- Hypodontia (az általános népesség 2-8%-ánál fordul elő): Egy vagy több fog veleszületett hiánya,
- Hyperdontia (az általános népesség 1-4%-ánál fordul elő): Az az állapot, amikor egy vagy több extra fog van (számfeletti fogak).
A fogak típusai funkció szerint
| Típus | Karakterisztika |
|---|---|
| Dens molaris |
|
| Dens premolaris |
|
| Dens caninus |
|
| Dens incisivus |
|
Innerváció
- Felső fogak: A n. maxillaris (V/2) ágai (n. alveolaris anterior, medius et posterior),
- Alsó fogak: A n. mandibularis (V/3) ágai (n. alveolaris inferior).
Struktúra
| Rész | Karakterisztika |
|---|---|
| Korona |
|
| Nyak |
|
| Gyökér |
|
Összetétel
| Struktúra | Karakterisztika |
|---|---|
| Enamelum |
|
| Dentin |
|
| Pulpa |
|
| Cementum |
|
Embriológia
- A fejlődés 6. hetére a szájüreg nyálkahártyáját borító hám basalis rétege a mélybe törve kialakítja a felső és az alsó állcsont teljes hozzában megtalálható C alakú foglécet (lamina dentalis),
- Mindkét állcsontban 10-10 fogcsíra (fogbimbó) nő ki a foglécből, ezek képezik a fogak ektodermális telepeit,
- A fogbimbók eredetileg kerekded képletek, de a mély felé tekintő felszínüket az ektomezenchima benyomja, és ekkor sapkára hasonlítanak (sapkastádidum),
- A sapka konvex oldalán van a külső (felső) réteg, a külső zománchám, míg a konkáv oldal belső (alsó) rétege a belső zománchám,
- A zománchámmal körbevett üreget laza felépítésű, hámeredetű szövet tölti ki (stratum reticulare),
- A zománcszerv öblét kitöltő dúcléc eredetű mezenchima a fogpapilla,
- Az öböl mélyebb lesz, és a zománcszerv harang alakot vesz fel (harangstádium),
- A fogpapilla külső mezenchima sejtjei a belső zománchám mentén dentintermelő odontoblasztokká differenciálódnak,
- Az ameloblasztok a dentin felé termelik a zománcot,
- A gyökerek fejlődése akkor indul meg, amikor a zománchám az alatta található mezenchimába penetrálva kialakítja a gyökérhüvelyt,
- A gyökér külső felszínén található és dentinnel érintkező mezenchima sejtk cementoblsasztokká differenciálódnak,
- Peridontalis szalagrendszer → a fogat az alveolusfalhoz rögzíti.
Fogíny (gingiva)
Struktúra
- Definíció: Olyan mukóza-szövet, amely a következőket fedi:
- A maxilla és mandibula alveoláris felszínei,
- A fogak nyaka és gyökere,
- Leírás: Rózsaszínű (sötét bőrűeknél pigmentált lehet),
- Típusok:
- Rögzített gingiva:
- Keratinizált szövet, amely szilárdan kötődik a csontszerkezethez,
- Kitölti a fogközöket az egyes fogak alatt → interdentális papillák,
- Szabad gingiva: A fog körüli gallért alkotja, de nem kapcsolódik közvetlenül a fogfelszínhez.
Funkció
- A fogak gyökerének és az alatta lévő csontnak a védelme a mechanikai behatásoktól és a fertőzésektől,
- A gyulladásos reakciók és a szövetek regenerálódásának modulálása.
Innerváció
- Buccalis (külső-elülső) felszín:
- Maxilláris (felső) oldal: A n. infraorbitalis ágai (anterior, medius és posterior) innerválják,
- Mandibuláris (alsó) oldal: A n. mentalis és n. buccalis innerválják,
- Lingualis (belső-hátulsó) felszín:
- Maxilláris (felső) oldal: A n. nasopalatinus és a n. palatinus major innerválja,
- Mandibuláris (alsó) oldal: A n. lingualis innerválja.
Embriológia
- A felső ajak fejlődése:
- A processus maxillarisok mediálisan növekednek és egyesülnek a processus nasalis lateralisokkal, létrehozva az labium superius laterális (oldalsó) részeit
- A processus maxillarisok tovább növekednek mediálisan, és mindkét oldalon egyesülnek a processus nasalis medialisokkal, megközelítve a naresokat körülbelül az 5. heti fejlődés során; ennek a folyamatnak a zavara cheiloschisishez vezet,
- A processus nasalis medialisok fúziójából alakul ki a philtrum és az labium superius középső harmada, a palatum primarium, a nasus központi része és a septum nasi
- Az alsó ajak fejlődése: A processus mandibularis dexter és a processus mandibularis sinister fúziójából alakul ki az labium inferius és a mandibula.
Nyelv (lingua)
Struktúra
- Lokalizáció: A szájüreg alján,
- Részek:
- Corpus: Elülső kétharmad,
- Radix: Hátulsó egyharmad,
- Apex: A nyelv csúcsa,
- A nyelv testét és gyökerét a V alakú sulcus terminalis választja el,
- A bal és jobb felét a sulcus medianus választja el,
- Rögzülések:
- Os hyoideum,
- Mandibula,
- Os palatinum,
- Processus styloideus ossis temporalis,
- Pharynx.
Funkció
- Ízérzés,
- Beszéd és hangképzés,
- Rágás és nyelés: A nyelv a kemény szájpadláshoz préseli az ételt, ezzel megkeveri és megpuhítja azt, hogy megkönnyítse a nyelést és az emésztést,
- Tapintás.
Hisztológia
- A nyelv a következő rétegekből áll:
- Mukóza membrán:
- A dorsum bársonyos megjelenésű a számos papilla jelenléte miatt (ld. alább),
- Az alsó felület sima és vékony,
- Epitélium:
- Keratinizált felület,
- Nem keratinizált többrétegű laphám,
- Izomréteg (vázizom),
- Corium: Kötőszövet mukózus és szerózus mirigyekkel,
- Zsírszövet.
Nyelv papillák
- A lingualis papillák a nyelv dorzális felszínét borító kis nyálkahártya-nyúlványok,
- Növelik a nyelv felületét,
- A nyelv dorsumán helyezkednek el, főként a nyelv elülső kétharmadán,
- Egyes papillák ízlelőbimbókat tartalmaznak, 50-150 ízérző sejtből álló, az ízlelésért felelős sejtcsoportokat,
- Az érzékelési küszöbértékek különböznek az azonos ízű vegyi anyagok között. Az édes és sós anyagoknak általában magas a küszöbértékük - nagy mennyiségben kell jelen lenniük ahhoz, hogy érzékeljük őket. A keserű vegyületeknek általában nagyon alacsony a küszöbértékük - már nagyon alacsony koncentrációban is érzékeljük őket. A nyelv hátsó részén található ízlelőbimbók különösen érzékenyek a keserű anyagokra, amelyek gyakran váltanak ki elutasító reakciókat, például öklendezést és hányást, ami egy a toxinok lenyelésének elkerülésére tett kísérlet.
| Papilla típus | Karakterisztika | Innerváció |
|---|---|---|
| Papilla filiformis |
|
|
| Papilla fungiformis |
|
|
| Papilla foliata |
|
|
| Papilla circumvallata |
|
|
Lingualis tonsillák
- Karakterisztika:
- A nyelv tövénél található, bilaterálisan,
- Két kis nyirokszöveti aggregátum,
- Nem keratinizált többrétegű laphám borítja; a hám invaginálódik és kriptát képez, ahol a nyirokszövetek aggregátumai találhatók,
- Vékony kapszula veszi körül,
- Funkció: Immunvédelem (T-sejteket és B-sejteket tartalmaz, amelyek IgA-t termelnek),
- Vérellátás:
- A. lingualis (ex a. carotis externa),
- A. facialis (r. tonsillaris),
- A. pharyngea ascendens (ex a. carotis externa),
- Innerváció: A n. IX. tonzilláris ágai.
A nyelv izmai
Extrinsic izmok
- A nyelv extrinsic izmai a nyelven kívülről erednek,
- A nyelv intrinsic izmai a nyelven belül erednek és ott is tapadnak.
| Izom | Eredés | Tapadás | Innerváció | Funkció | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Extrinsic | Palatoglossus |
|
|
|
|
|
| Genioglossus |
|
|
|
|
||
| Hypoglossus |
|
|
|
|||
| Styloglossus |
|
|
|
|||
| Intrinsic | Longi-tudinalis | Superior |
|
|
|
|
| Inferior |
|
|
||||
| Verticalis |
|
|
|
|||
| Transversus |
|
|
|
|||
A m. genioglossus normális esetben a nyelvet a középvonalban egyenletesen kinyújtja, de unilaterális hypoglossus károsodás esetén a nyelv a lézió oldala felé deviál.
A nyelv vérerei és idegellátása
| Struktúra | Karakterisztika |
|---|---|
| Artériás ellátás |
|
| Vénás drenázs |
|
| Innerváció |
|
Az összes nyelvizmot (intrinsic és extrinsic) a n. hypoglossus innervál, kivéve a m. palatoglossust (azt a n. X.).
Embriológia
| Struktúra | Karakterisztika |
|---|---|
| A nyelv elülső kétharmada |
|
| A nyelv hátulsó egyharmada |
|
| Foramen cecum |
|
| A nyelv izmai |
|
A szájpad
Áttekintés
- A szájpadlás elválasztja a szájüreget az orrüregtől,
- A szájpad alkotja a szájüreg tetejét, és hozzájárul az orrüreg aljzatának kialakításához.
Embriológia
- 4. fejlődési hét:
- Az előagyat borító mezoderma lefelé terjedése → frontonazális kiemelkedés,
- Felszíni ektoderma lokális megvastagodása a frontonazális kiemelkedés mindkét oldalán → orrplakódok,
- 5. fejlődési hét: A nasalis placodok invaginációja → a mediális és laterális orrnyúlványok kialakulása,
- 6-7. fejlődési hét:
- Maxilláris kiemelkedések mediális növekedése és az azt követő fúzió a mediális orr-kiemelkedésekkel → az intermaxilláris szegmentum kialakulása, amely a következőkből áll:
- Labialis komponens → a philtrum fejlődése,
- Maxilláris komponens → a négy metszőfog fejlődése,
- Palatális komponens → trianguláris primer szájpad (processus palatinus medianus)
- Primer szájpad mögött oldalsó szájpadnyúlványok (szájpadlemezek) fejlődése, majd a két szájpadlemez fúziója a középső vonalban
→ szekunder szájpad kialakulása a fejlődés 8-12. hete körül
- 7-8. fejlődési hét: az elsődleges és a másodlagos szájpadlás összeolvadása a foramen incisivum magasságában → a permanens szájpadlás kialakulása.
| Struktúra | Összeolvadt struktúrák | Fejlődési rendellenességek |
|---|---|---|
| Primer szájpad |
|
|
| Szekunder szájpad |
|
|
| Permanens szájpad |
|
N/A |
A végleges szájpadlás anatómiája
| Struktúra | Karakterisztika |
|---|---|
| Palatum durum |
|
| Palatum molle |
|
A garat izmai
| Izom | Eredés | Tapadás | Innerváció | Működés |
|---|---|---|---|---|
| Tensor veli palatini |
|
|
|
|
| Levator veli palatini |
|
|
|
|
| Uvulae |
|
|
|
|
| Palatoglossus |
|
|
|
|
| Palatopharyngeus |
|
|
|
A n. vagus sérülése esetén az uvula nem a lézió felé, hanem a kontralaterális irányba deviál.
Nyálmirigyek
A három nagyobb páros mirigy (gl. parotidea, gl. submandibularis és gl. sublingualis) mellett több száz kisebb nyálmirigy található a szájüregben és a torokban. Szekréciós mirigyekként naponta akár 1,4 liter nyálat is kiválasztanak. A nyál elsődleges funkciói a következők:
- Emésztés: A nyál α-amilázt tartalmaz, amely lebontja a szénhidrátokat és a mucint, amely emulgeálja az ételmaradékokat,
- A nyálkahártya és a fogak védelme: A nyál pufferként működik, fenntartja a száj pH-értékét, és így megakadályozza a fogakban lévő ásványi anyagok feloldódását. A nyál emellett síkosítja a nyálkahártyát és nedvesíti az ételt, így az könnyebben jut el a gyomorba,
- Immun védelem: A kiválasztódó IgA és IgG, valamint a különböző baktériumok sejtfalát megtámadó lizozim gondoskodik róla,
- Az oldható aromák szállítása az ízlelőbimbókhoz: Az ízérzékelés alapja, hogy az ízmolekulák eljutnak az ízlelőbimbókhoz. Ez a mechanizmus a nyáltól függ, amely feloldja az ízmolekulákat.
Glandula parotidea
- A m. massater felszínén, a ramus mandibuale dorzális oldalán és ventrokaudálisan a meatus acusticus externushoz, a fossa retromandibularisban,
- A parotison keresztül futnak a n. VII. ágai, amelyek felosztják a mirigyet,
- Kivezető csöve (Stensen-csatorna) a m. masseter mentén halad előre, és a 2. molaris mellett nyílik a vesztibulumban (az arc és a fogak közötti térben),
- Főleg savós folyadékot termel, a nyál teljes mennyiségének ∼40%-át.
Glandula submandibularis
- Az mandibula belső felszínétől mediálisan és kaudálisan helyezkedik el a m. mylohyoideus és m. digastricus felett,
- Kivezető csöve (Wharton-csatorna) a caruncula sublingualisban végződik,
- Szeromukózus folyadékot termel, a szekretált nyál nagyobb részét (∼50%).
Gl. sublingualis
- Az állkapocs medialis részén, a m. mylohyoideus felett és a plica sublingualis alatt található,
- A fő kivezető csatornája szintén a Wharton-csatornában végződik,
- Főleg mukózus folyadékot termel.
Rágóizmok
| Izom | Eredés | Tapadás | Innerváció | Működés | Embriológia |
|---|---|---|---|---|---|
| Masseter |
|
|
|
|
|
| Temporalis |
|
|
|
||
| Pterygoideus lateralis |
|
|
|
||
| Pterygoideus medialis |
|
|
|
Funkció
- A rágóizmok a következők révén segítik a rágási folyamatot:
- A mandibula depressziója (a száj nyitása), amely a következőket foglalja magában:
- M. pterygoideus lateralis,
- Egyes nyelvcsont feletti izmok (m. digastricus venter anteriorja, m. geniohyoideus, m. mylohyoideus),
- A mandibula elevációja (a száj zárása), amely a következőket foglalják magukban:
- M. masseter (felszínesebb rész),
- M. temporalis,
- M. pterygoideus medialis,
- A mandibula protrakciója:
- M. pterygoideus lateralis,
- M. pterygoideus medialis,
- A mandibula retrakciója:
- M. masseter (mélyebb rész),
- M. temporalis,
- Néhány nyelvcsont feletti izom (m. digastricus és m. geniohyoideus).
A nyelés folyamata
| Fázis | Karakterisztika |
|---|---|
| Oralis fázis |
|
| Pharingealis fázis |
|
| Oesophagealis fázis |
|
Az ízérzés anatómiája
Áttekintés
- Definíció: Kémiai érzékelési folyamat, amelyet az ízlelőbimbókban található receptorokat stimuláló oldatban lévő ionok és molekulák váltanak ki,
- Lokalizáció: Az ízlelőbimbók elsősorban a nyelven, a szájpadláson és a gégefedőn találhatók,
- Ízanyagok: Minden olyan molekula, amely képes ízlelést kiváltani.
Az ízlelés anatómiája
Az ízlelés anatómiai útja
- Az ízlelésért felelős idegek információt továbbítanak a gerincvelőben található nucl. solitariihoz, amely viszont három különböző agyterületre vetül:
- Nucl. ventralis posteromedialis thalami: A gyrus postcentralis alapi részébe vetül a corona radiátán keresztül (tudatos ízérzékelés),
- Hypothalamus (az ízérzékelés érzelmi összetevője),
- Amygdala (az ízérzékelés érzelmi összetevője).
Ízlelőpapillák és ízlelőbimbók
- Ízlelőpapillák:
- Kötőszöveti projekciók, amelyeket laphámsejtek borítanak,
- Négy típusa van:
- Papilla foliata,
- Papilla filiformis,
- Papilla fungiformis,
- Papilla circumvallata,
- Különböző típusú ízlelőbimbókat tartalmaznak,
- Ízlelőbimbók:
- Mikrovillusokat tartalmaznak, amelyek egy centrális nyíláshoz (pórushoz) kapcsolódnak,
- Az ízanyagokat a pórusban lévő ízérzékelő receptorok érzékelik,
- Az ízérzés különböző mechanizmusai a következők:
- Transzmembrán ioncsatornák:
- Sós (pl. nátrium-klorid),
- Savanyú (pl. hidrogénionok),
- G-protein kapcsolt receptorok:
- Édes (pl. szénhidrátok),
- Keserű (pl. kinin, nikotin),
- Umami (pl. glutamát, aszpartát).
| Az ízek típusai | Ízadó | Mechanizmus | Funkció |
|---|---|---|---|
| Sós |
|
|
|
| Savanyú |
|
|
|
| Édes |
|
|
|
| Keserű |
|
|
|
| Umami |
|
|
A garat (pharynx)
A garat egy izommembrános üreg, amely összeköti a száj- és orrüreget a gégével és a nyelőcsővel. A garatnak három része van, az orrgarat (nasopharynx) (kb. a koponyaalaptól a lágy szájpadlásig terjed), a szájgarat (oropharynx) (kb. az uvulától a nyelvcsont szintjéig terjed) és az algarat (laryngopharynx) (kb. a C4-től a C6-ig terjed). A garat szerepet játszik a nyelésben, a hangképzésben és a légzésben. Az artériás ellátást az a. carotis externa ágai, az a. facialis a. palatina ascendens ága és tonzilláris ágai, az a. maxillaris és az a. lingualis dorsalis ágai biztosítják. A garatvénák a véna jugularis internába ömlenek. A nyirokcsomók közvetlenül a mély nyaki csomókba drenálódnak, vagy közvetlenül, vagy a retropharyngealis vagy paratrachealis nyirokcsomókon keresztül. A motoros és szenzoros innerváció főként a n. vagus és n. glossopharyngeus ágain keresztül történik. A garat nyálkahártyáját többrétegű laphám és csillós pszeudostratifikált epitélium egyaránt béleli, melyben kehelysejtek találhatók. A garatot érintő betegségek közé tartoznak a fertőzések (torokgyulladás, mandulagyulladás, diftéria, fertőző mononukleózis), az alvási apnoe, a nyelési zavarok és a garatrák.
Makroanatómia
Áttekintés
- A garat egy izommembrános üreg, amely összeköti a száj- és orrüreget a gégével és a nyelőcsővel,
- Hossza: 12-14 cm,
- Részei:
- Nasopharynx,
- Oropharynx,
- Laryngopharynx,
- Hatások:
- Felül: Az os sphenoidale testének hátulsó része és az os occipitale pars basilarisa,
- Alul: A nyelőcső felső része, körülbelül a C6 szintjén,
- Elöl: Az orrüreg, a szájüreg és a gége,
- Hátul: A gerinc nyaki szakasza.
Funkció
- Perisztaltika és nyelés,
- Légvezetés,
- Vokalizáció,
- Elősegíti a középfülnyomás kiegyenlítését,
- Megakadályozza a tracheobronchiális aspirációt és a gyomortartalom refluxát.
A garatüreg régiói
| Régió | Lokalizáció | Összeköttetlés | Funkció |
|---|---|---|---|
| Nasopharynx |
|
|
|
| Oropharynx |
|
|
|
| Laryngopharynx |
|
|
Garatizmok
- A garat izmai két csoportra oszthatók:
- A garatösszehúzó izmok (külső körkörös izomréteg): Egymás után úgy húzódnak össze, hogy a táplálék bólusát a garaton keresztül a nyelőcsőbe továbbítsák,
- Garatemelők (belső hosszanti vagyis longitudinális izomréteg): Megemelik a garatfalat, így védik a légutakat, valamint tágítják és rövidítik a garatot, hogy a táplálékot a garaton keresztül a nyelőcsőbe juttassák.
Pharyngealis konstriktorok
| Izom | Eredés | Tapadás | Funkció | Innerváció | |
|---|---|---|---|---|---|
| M. constrictor superior (oropharynx) |
|
|
|
|
|
| M. constrictor medius (laryngopharynx) |
|
|
|||
| M. constrictor inferior (laryngopharynx) |
M. thyropharyngeus (felső komponens) |
|
|
||
| M. cricopharyngeus (alsó komponens) |
|
|
|||
Pharyngealis elevátorok
| Izom | Eredés | Tapadás | Funkció | Innerváció |
|---|---|---|---|---|
| M. stylopharyngeus |
|
|
|
|
| M. palato-pharyngeus |
|
|
|
|
| M. salpingo-pharyngeus |
|
|
|
Vaszkulatúra
- Artériák:
- A garat felső porcióját: Az a. carotis externa ágai,
- A. pharyngea ascendens,
- A. palatina ascendens és a. facialis, illetve ezen artéria tonzilláris ágai,
- Az a.lingualis és az a. maxillaris ágai,
- A garat alsó porciója: Az a. thyroieda inferiorból eredő pharyngeális ágak,
- Vénák: Plexus venosus pharyngeus,
- Felülről a plexus pterygoideus felé drenálódik,
- Alulról a v. jugularis interna felé drneálódik,
- Nyirokcsomók: Közvetlen drenázs a mély nyaki nyirokcsomókba (nodi lymphoidei retropharyngeales, -paratrachealis és -infrahyoidei).
Innerváció
| Régió | Szenzoros | Motoros |
|---|---|---|
| Nasopharynx |
|
|
| Oropharynx |
|
|
| Laryngopharynx |
|
Mikroanatómia
Áttekintés
- Nasopharynx: Konduktív légút,
- A hám két fő típusaó; egyes területeken a laphám és a légzőhám vagy átmeneti hám keveréke található,
- Többrétegű laphám,
- Csillószőrös légzőszámszerű epitélium kehelysejtekkel,
- Limfoid aggregátumok: Adenoid mandulák,
- Szeromukózus mirigyek,
- Basalis sejtek,
- Oropharynx és laryngopharynx: Konduktív légutak és emésztőrendszer,
- Többrétegű lemezes, nem keratinizált laphám,
- Limfoid aggregátumok,
- Tonsilla palatina,
- Tonsilla lingualis,
- Elasztikus rostok.
Az emésztőrendszer többi részével ellentétben a garat nem rendelkezik muscularis mucosaeval.
Embriológia
A garat fejlődése a terhesség 4. hetében kezdődik.
| Branchiális struktúra | Produktum |
|---|---|
| Első garatív (mandibuláris ív) |
|
| Második garatív (hyoideális ív) |
|
| Harmadik garatív |
|
| Negyedik garatív |
|
| Hatodik garatív | |
| Második garat tasak |
|
A nyelőcső (oesophagus)
Makroanatómia
A nyelőcső az előbélből származó izmos cső, amely az ételt és a folyadékot az oropharynxtól a gyomorba szállítja. A tizedik mellkasi csigolya (Th10) magasságában elhelyezkedő hiatus oesophageuson keresztül fúrja át a rekeszizmot. A nyelőcsőnek van egy felső záróizma, amely megakadályozza a levegő bejutását, és egy alsó záróizma, amely megakadályozza a gyomorsav regurgitációját. A nyelőcső a táplálékot izmainak perisztaltikus mozgásával mozgatja tovább. A nyelőcsövet az a. thyroidea inferior, az aorta abdominalis és a a. gastrica sinistra nyelőcső felé menő ágai (rr. oesophageales) látják el. A nyelőcső vénái a v. azygos és hemiazygos felé drenálódnak a szisztémás keringésbe, a v. gastrica sinistrán keresztül pedig a portális keringésbe. A portális hipertenzió nyelőcső varixokat eredményez. A nyelőcső fala négy koncentrikus rétegből áll: Mukóza, szubmukóza, izomzat és adventícia. A nyálkahártyát nem keratinizáló többrétegű laphám béleli, amely a gastrooesophagealis junkciónál hengerhámba megy át. Gastrooesophagealis reflux betegségben (GERD) a krónikus savas expozíció hatására a nyelőcső alsó laphámjának metapláziáját gasztrikus hengerhámmá alakítja (Barrett-nyelőcső). A nyelőcsövet érintő egyéb betegségek közé tartozik a nyelőcsőszűkület, a nyelőcső atrézia, az achalázia és a nyelőcsőrák.
Áttekintés
- A garatot (a C6 szintjén) a gyomorral (a Th11 szintjén) összekötő cső,
- A hossza: ∼25 cm,
- A légcső és a gerinc között helyezkedik el,
- Th10-nél keresztezi a rekeszizmot a hiatus oesophageuson keresztül,
- A pars thoracica extraperitoneális,
- A pars abdominalis intraperitoneális,
- A nyelőcső lumenét a környező struktúrák az alábbi helyen szűkítik:
- Constrictio pharyngooesophagealis (Killian):
- A C6 magasságában megy át a garat a nyelőcsőbe,
- Itt a cartilago cricoidea és a gerincoszlop között helyezkedik el,
- Endoszkópiás vizsgálat során fontos, hogy a beteg metszőfogaitól mintegy 15 cm-re találjuk,
- Constrictio partis thoracicae, constrictio bronchoaortica:
- A Th4-5 magasságában az aortaívvel és a bal főhörgővel érintkezik,
- Endoszkópiás vizsgálat során fontos, hogy a beteg metszőfogaitól mintegy 25 cm-re találjuk,
- Constrictio phrenica:
- A Th10-11 magasságában a rekeszen való átlépése okoz szűkületet,
- Endoszkópiás vizsgálat során fontos, hogy a beteg metszőfogaitól mintegy 40 cm-re találjuk.
| Pars abdominalis | Pars abdominalis | Pars abdominalis | |
|---|---|---|---|
| Vaszkulatúra | |||
| Artériák |
|
|
|
| Vénák |
|
|
|
| Nyirokdrenázs | |||
|
|||
| Innerváció | |||
| Érzékelés |
|
||
| Szimpatikus |
|
||
| Paraszimpatikus |
|
||
| Enterális |
|
||
Innerváció
- N. vagus:
- Durva szenzoros érzékelés,
- Beidegzi a nyelőcső izmait és mirigyeit: Felelős a perisztaltika és a mirigyek aktivitásának szabályozásáért,
- Harántcsíkolt izom (főleg a nyelőcső felső egyharmadában): A n. X. n. laryngeus recurrens ága (a nucleus ambiguusból erednek),
- Simaizomzat és alsó oesophagealis sphincter: Paraszimpatikus rostok (a nucl. dorsalis nn. vagiból erednek),
- Szimpatikus innerváció: A rostok a ggl. stellátumból (ggl. cervicothoracicum) (az alsó nyaki és az első mellkasi ganglionok összeolvadása) és a mellkasi ganglionokból (II-V) erednek,
- Szimpatikus funkció: Csökkenti a perisztaltikát és a mirigyek aktivitását,
- Fájdalom,
- Enterális idegrendszer: Plexus myentericus (Auerbachi) és plexus submucosus (Meissneri),
- A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer szabályozza.
Mikroanatómia
Átetkintés
- Négy koncentrikus réteg:
- Mukóza (legbelső):
- El nem szarusodó többrétegű laphám,
- Átmenet a gasztro-oesophagealis junkciónál hengerhámba,
- Szubmukóza: Vérereket, Meissner-féle plexust és mirigyhámot tartalmaz,
- Izomréteg:
- Belső körkörös és külső hosszanti izomrostokat tartalmaz. Az Auerbach-féle plexus a két réteg között helyezkedik el,
- Proximális egyharmad → többnyire harántcsíkolt izom,
- Disztális kétharmad → főleg simaizomzat,
- Adventícia (legkülső): Sűrű kötőszövetből és rugalmas rostokból áll.
Embriológia
Áttekintés
- Az embrionális előbélből származik,
- A laterális mezodermális gerincek fúziója a középvonalban elválasztja a nyelőcsövet a légcsőtől a terhesség 26. napján.