A szervezet mindenkor saját integritásának fenntartására törekszik, ezért saját biokémiai közegeit membránokkal határolja el a külvilág megsemmisítő tényezői elől. Pusztán a sejtmembrán azonban egy soksejtű élőlény számára önmagbában nem jelentene elégséges védelmet, ezért a sejtek halmazokba rendeződnek, és együtt komplex rendszereket alakítanak ki, ez a szövet. A génexpressziónak köszönhetően az egyes sejtek funkciói jól elkülönülnek egymástól (specializálódás, differenciálódás). Az ugyanolyan funkcióval rendelkező sejtek összetömörülését, hálózatát szövetnek nevezzük. A szöveteket alkotó sejtek között a sejtközötti állomány van, ha van.

Áttekintés

• Definíció: A hám a négy alapvető szövettípus egyike, és az emberi test szinte minden szervében jelen van fedőhám vagy mirigyszövet,
• Klasszifikáció funkció szerint:
• Felszíni epitélium,
• Glanduláris epitélium,
• Disztribúció: A test minden belső és külső felületét (bőr és nyálkahártya) borítja,
• Kivétel: Ízületi hártya (synovium),
• A szinoviális membrán szinoviocitákból (nem hámsejtekből) áll, amelyek az ízületi tokok, a szinoviális bursa és az ínhüvelyek belső felületét bélelik,
• Kialakulás: A három csírarétegből különböző típusú hámsejtek képződnek,
• Ektoderma: A bőr és a bőrfüggelékek hámja,
• Mezoderma:
• Szerózus hártyák epitéliuma (mezotélium): Peritoneum, pleura és perikardiális üregek,
• A vér- és nyirokerek belső felszínét bélelő sejtek (endotélium),
• Endoderma: A légzőszervek és a gyomor-bélrendszer hámja.

Felszíni epitélium

Áttekintés

• Definíció: A szervek, erek, a bőr és a testüregek belső felszínét borító, szorosan egymáshoz kapcsolódó sejtek által alkotott speciális szövetréteg. Ide tartozik a laphám, a köbhám és a hengerhám,
• Funkció:
• Véd a mechanikai/kémiai hatások és a káros sugárzás ellen,
• Felszívás: Például tápanyagokat a gyomor-bélrendszerben
• Klasszifikáció: A felszíni hámsejteket a rétegek száma, a sejtek alakja és a felszíni differenciálódás alapján osztályozzák.

A klasszifikáció kritériumai

Rétegek

• Egyszerű hám: Egyetlen hámsejtréteg, amelynek minden sejtje a bazálmembránhoz tapad,
• Pszeudosztratifikált (többmagsoros) hám: Egyetlen sejtréteg, amely a különböző szinteken elhelyezkedő sejtmagok miatt több réteg látszatát kelti,
• Stratifikált (többsejtsoros) hám: Két vagy több sejtréteg, a bazális réteggel a bazálmembránhoz tapadva.

Setjalak

• Magyarázat: Egy hámtípus felső sejtrétegének sejtformája határozza meg az egész hám nevét,
• Karakterisztika:
• Lapos (laphám):
• Megjelenés: A felső sejtek laposak (szélesség > magasság),
• Példák: Bőr, nyelőcső, méhnyak, savós hártya (pl. peritoneum),
• Kocka alakú (köbhám):
• Megjelenés: A felső sejtek kocka alakúak (szélesség = magasság),
• Példák: Epevezetékek, vesetubulusok,
• Kolumnális (hengerhám):
• Megjelenés: A felső sejtek téglalap vagy henger alakúak (szélesség < magasság),
• Példák: Belek, légutak (légzőhám).

Epitél specializáció

• A hámsejtek felszínének specializációja megkülönböztethető szarurétegre (keratinizáció) és sejtnyúlványokra (mikrovillák, sztereocíliák, kinocíliák),
• Keratinizált hám csak a bőrön (stratum corneum) található. Az epidermis keratinizált rétegzett laphám.

Sejt projekciók

Speciális felszíni hámsejtek

Egyes felszíni hámsejtek a fent említett kritériumok közül többel is rendelkeznek, vagy nagyon gyakran fordulnak elő több különböző szervben.

Keratinizált rétegzett laphám

• Keratinizált rétegzett laphám csak a felhámban található.

Nem keratinizált laphám

• Definíció: Keratinizációt nem mutató, több sejtrétegből álló, bazálmembránon nyugvó epitélium,
• Struktúra: Három különböző sejtrétege van,
• Alapréteg: A bazálmembránon fekvő, köb- vagy hengerhám sejtek rétege,
• Középső réteg: Poligonális sejtek több rétege,
• Felszíni réteg: Laphámsejtek több rétege,
• Tulajdonságok: Különösen ellenálló a mechanikai igénybevétellel szemben (pl. az ételek áthaladásával szemben),
• Disztribúció:
• Konjuktíva,
• A szájüreg, a garat, a nyelőcső, a végbélcsatorna, a húgycső fossa navicularisa, a hüvely nyálkahártyája.

Urotélium (átmeneti hám)

• Definíció: Rétegzett hám változó magasságú és alakú sejtekkel,
• Struktúra: A bazálmembrán és a felszín között három sejtréteg (stratum basale, stratum intermedium, stratum superficiale) található,
• Üres hólyag: 5-7 sejtréteg; a felszíni réteg sejtjei (többmagvú ernyősejtek) félgömb alakúak,
• Telt hólyag: 3-4 sejtréteg; az ernyősejtek lapítottak,
• Tulajdonságok: Alkalmazkodik a nyomás/térfogati terhelés változásaihoz; áteresztő barrier a vizelet és a vizeletben oldott anyagok számára,
• Disztribúció:
• Az egész húgyutakban: Vesemedence, húgyvezeték, húgyhólyag, proximális húgycső,
• Kivételek: A férfi urethra részei.

Légúti hám

• Definíció: Csillószőrös hengerhám (pszeudosztratifikált hengerhám kinocíliákkal) és számos elszórtan elhelyezkedő kehelysejtekkel,
• Struktúra:
• Alap:
• A bazális sejtek érintkeznek az alapmembránnal; a hám felszínével azonban nincs kapcsolatuk,
• Bazális sejtek (a kehely- és csillósejtek őssejt-tartalékai),
• Luminalis:
• A luminális sejtek szintén érintkeznek a bazálmembránnal (ami az pszeudosztratifikált hám meghatározó kritériuma) és a hámfelszínnel,
• Kehelysejtek (mukogén), csillósejtek (kinocíliákat hordoznak),
• Tulajdonságok: Tisztítja a légutakat a nyálkakiválasztás és az orálisan irányított csillók mozgása révén (= mucociliaris clearance),
• Disztribúció: Az egész légutakban, azaz az orrüregben, orrgaratban, gégében, légcsőben, főhörgőkben a terminális bronchiolusokig.

Glanduláris epitélium

Áttekintés

• Definíció: Egyetlen sejt vagy sejtcsoport, amely specifikus termékeket (pl. mucin) termel és választ ki. A mirigyhám általában a felszíni hámból más szövetekbe (pl. kötőszövetbe) invaginálódik, de a szövetektől a bazális lamina választja el. A mirigyhám lehet endokrin (pl. termékeket választ ki a véráramba) vagy exokrin (pl. termékeket választ ki a felületre),
• Funkció: A mirigy típusától függően kiválaszt:
• Enzimeket tartalmazó emésztőnedvek (nyál, gyomor- és hasnyálmirigynedvek),
• Izzadtság,
• Faggyú,
• Anyatej,
• Mucin: Védi a nyálkahártyát a kiszáradás és a mechanikai/kémiai hatások ellen,
• Klasszifikáció: A mirigyszöveteket elhelyezkedésük, alakjuk, szekréciós mechanizmusuk és a hozzájuk kapcsolódó szekréció típusa szerint osztályozhatjuk.

A klasszifikáció kritériumai

A mirigysejteknek a felszíni hámhoz viszonyított elhelyezkedése alapján a mirigyeket intraepiteliális (a felszíni hámban található) vagy extraepiteliális (a felszíni hám alatt található) mirigyekre lehet osztani.

A glanduláris szövet lokalizációja

• Intraepiteliális mirigyek:
• Definíció: Mirigysejtek, amelyek a felszíni hámon belül helyezkednek el,
• Formák:
• Kehelysejt:
• Definíció: Egyetlen intraepiteliális mirigysejt, amely jellegzetesen mucusszal teli vakuólummal rendelkezik (goblet forma),
• Funkció: Mucus szekréció (mucin),
• Disztribúció:
• Vékony- és vastagbél,
• Orrnyálkahártya és légutak (lásd légúti hám),
• Szekretoros epitélium:
• Definíció: Henger hámsejtek konglomerátumai, világos citoplazmával (mucusszal töltött), vakuólum nélkül,
• Disztribúció: Például a gyomor és a méhnyakcsatorna felszíni hámja teljes egészében szekretoros hámból áll,
• Extraepiteliális mirigyek:
• Definíció: Mirigysejtek, amelyek a felszíni hám alatt helyezkednek el, ahonnan származnak,
• Példák:
• A három nagy nyálmirigy: Parotis, gl. sublingualis, gl. submandibularis,
• Pancreas,
• Könnymirigyek,
• Tipikus extraepithelialis mirigyszerkezet (képződéstől a nyílásig):
• Terminális végek:
• Definíció: A kiválasztó csatornákhoz csatlakozó zárt mirigyszakasz, amely a váladéktermelés helye. A végződéseknek számos típusa létezik,
• Funkció: Mucus termelés és -leadás a lumenbe (a váladék innen a kiválasztójárat-rendszerbe folyik le),
• Kiválasztó csatornarendszer:
• Definíció: Hámsejtekkel bélelt járatok, amelyek a mirigysejteket (az acinusban) a mirigy nyílásával kötik össze,
• Funkció: A váladék elvezetése; a váladék jellegének megváltoztatása (pl. ionok hozzáadása/eltávolítása révén),
• Formák: Mivel az extraepiteliális mirigyek általában kötőszöveti szeptumokkal lebenyekre (vagy lobulákra) tagolódnak, a kiválasztó csatornáknak különböző formái vannak,
1. Intralobuláris csatornák: A lebenyeken belül egyetlen hámrétegből álló szűk csatornák, amelyek a végződésekből a nagyobb interlobuláris csatornákba vezetik a váladékot,
2. Interlobuláris csatornák: széles csatornák, amelyek egyetlen réteg köb vagy hengerhámrétegből állnak. A lebenyek között a széles kötőszöveti szeptumokban húzódnak, és a kiválasztó csatornákba vezetnek,
3. Kiválasztójáratok: A csatornarendszer legvastagabb és utolsó szegmense egy rétegű vagy rétegzett, köb vagy hengerhámréteggel, amely összegyűjti az összes terminális végződés váladékát, és a mirigy nyílásába vezeti.

Az exokrin mirigy végkamrák morfológiája

• Acinus morfológia:
• Alak: Bogyószerű, szűk lumenű,
• Példák: Parotis, pancreas,
• Alveoláris morfológia:
• Alak: Zsákszerű, széles lumen,
• Példák: Apokrin verítékmirigyek,
• Tubuláris morfológia:
• Alak: Csőszerű; széles, hosszúkás lumen,
• Példák: Gyomormirigyek (foveolák a gyomorban), vastagbél kripták,
• Szubtípusok:
• Egyszerű elágazó csöves (pl. meibomián mirigyek),
• Tekervényes csőszerű (pl. ekkrin verejtékmirigyek),
• Kevert morfológia: Tubuloacináris, tubuloalveoláris.

Az exokrin mirigyek kiválasztási mechanizmusai

• Ekkrin:
• Definíció: Ionok és kismolekulák felszabadulása transzmembránfehérjék révén,
• Mechanizmnus: Membránfehérje-transzport,
• Disztribúció: Szinte minden exokrin mirigysejtben. Az ekkrin és merokrin váladékok általában együtt fordulnak elő egy mirigysejtben,
• Merokrin:
• Definíció: Fehérjékben gazdag váladék felszabadulása a citoszolikus vezikuláknak a sejtmembránnal való fúziója révén,
• Mechanizmnus: Exocitózis. Az exocitózis lehetőséget biztosít arra, hogy hidrofil molekulák (pl. peptidek, fehérjék, biogén aminok, valamennyi neurotranszmitter) a lipofil sejtmembránon keresztül az extracelluláris térbe kerüljenek,
• Disztribúció: Szinte minden exokrin mirigysejtben,
• Apokrin:
• Definíció: Lipidekben gazdag váladék felszabadulása az apikális citoplazma egy részéből való kitüremkedés útján,
• Mechanizmnus: A sejtmembrán egy része a szekréciós terméket (pl. tejlipidcseppeket) tartalmazó citoplazmával együtt bimbózik ki. Ennek eredményeként a mirigysejt kisebb lesz. A sejt e folyamat során elveszíti citoplazmájának és sejtmembránjának egy részét. Az exocitózis lehetőséget biztosít a lipofil molekulák (lipidek, trigliceridek) szekréciójára a hidrofil környezetben,
• Disztribúció: Csak az apokrin verejtékmirigyekben és a szoptató emlőmirigyekben található,
• Holokrin:
• Definíció: A teljes citoplazmatartalom felszabadulása a mirigysejt pusztulásával,
• Mechanizmnus: A mirigysejt apoptózisa,
• Disztribúció: Csak a faggyúmirigyekben található.

A szekréció típusai

• Szerózus mirigyek:
• Szekréció: Alacsony viszkozitású, fehérjékben és enzimekben gazdag,
• Hisztológiai karakterisztika:
• Terminális vég: Főként acináris (→ acináris mirigyek),
• Mirigysejtek: A bazális rész durva endoplazmatikus retikulumban gazdag (bazofil festődés), apikális granuláris váladék (eozinofil festődés),
• Példák: Parotis, pancreas,
• Mukózus mirigyek:
• Szekréció: Viszkózus és mucinban gazdag,
• Hisztológiai karakterisztika:
• Terminális vég: Főként csöves (→ csöves mirigyek),
• Mirigysejtek: Halvány, fényes citoplazma,
• Példák: Gl. sublingualis, oesophagus mirigyek, Brunner-mirigyek, intraepiteliális mirigyek,
• Szeromukózus mirigyek:
• Szekréció: Főleg alacsony viszkozitású, mucint és enzimeket egyaránt tartalmaz,
• Hisztológiai karakterisztika:
• Terminális vég: főként tubuloacináris; gyakran szerózus demilunát mutat,
• Mirigysejtek: A szerózus és a nyálkasejtek jellemzői,
• Példák: Gl. submandibularis.

Mioepiteliális sejtek

• Definíció: Specializált hámsejtek, amelyek aktin- és miozinszálakat tartalmaznak, és ingerlés hatására összehúzódnak,
• Funkció: Összehúzódás (a simaizmok fehérjéi, mint az aktin, miozin és dezmin filamentumok révén) → a mirigy váladékának kilökődése,
• Megjelenés: Csillag alakú, elágazó,
• Disztribúció: A mirigyhám között több mirigyben is,
• Izzadság-, nyál- és könnymirigyek,
• Emlőmirigyek,
• Nyelőcsőmirigyek,
• Légzőszervek.

Bazálmembrán

Áttekintés

• Definíció: Az extracelluláris mátrix összetevőiből álló sávszerű struktúra, amely a hámsejtek és a kötőszövet között található,
• Funkció:
• A hám rögzítése a kötőszövethez: Hidat képez a hám citoszkeletonja és a kötőszövet extracelluláris mátrixa között. A kötőszövet biztosítja a megfelelő vérellátást és ezáltal a megfelelő működés,
• Diffúziós gát: A vese glomerulusaiban található bazálmembrán számos negatív töltésű makromolekulája megakadályozza a plazmában oldott negatív töltésű fehérjék szűrését,
• Disztribúció: A bazálmembrán a kötőszövetet köti össze a következő sejttípusokkal:
• Epitélium és endotélium,
• Gliasejtek,
• Adipociták és miociták,
• Struktúra: A bazálmembrán tartalmazza a lamina basalist (két rétegből áll) és a lamina fibroreticularist,
• Lamina basalis:
• Lamina lucida,
• Integrinek,
• XVII. típusú kollagén (BP 180, vagy bullózus pempigoid protein 180),
• Lamina densa,
• IV-es típusú kollagén,
• Laminin,
• Lamina reticularis:
• Retikulin rostok,
• Rögzülés az alapmembránhoz a III-as típusú kollagén rostokon keresztül.