A szemek páros érzékszervek, amelyek lehetővé teszik a látást. Anatómiailag a szem legkülső része három rétegre oszlik: Egy rostos hártyára, amelyet tunica fibrosának hívunk (tartalmazza a corneát és a sclerát), egy ereket tartalmazó hártyára, amelyet tunica vasculosának hívunk (tartalmazza a choroideát, az irist és corpus ciliarét), valamint egy idegeket tartalmazó hártyára, amely maga a retina. A szemgolyót tovább oszthatjuk egy elülső szegmensre, amely a szemlencsét és az előtte lévő struktúrákat tartalmazza, illetve egy hátulsó szegmensre, amely az üvegtestet és a retinát tartalmazza. A lencsét a corpus ciliaréhoz sugaras lefutású rostrendszer rögzíti, melynek összességét zonula ciliarisnak nevezzük. A szem elülső része tovább oszlik két csarnokra: A hátulsó csarnokra (a lencse és az iris között) és az elülső csarnokra (az iris és a cornea között). Mindkét kamrát csarnokvíz (humor aquosus) tölti ki, amely a hátulsó csarnokban termelődik és a pupillán keresztül az elülső csarnokba áramlik. A csarnokvizet végül a Schlemm-csatorna vezeti el. Funkcionálisan a szem felosztható a fényt érzékelő struktúrákra (a látópálya összetevői) és a fényt megtörő struktúrákra (fénytörő közegek). A látópálya a retina elsőrendű neuronjaival, a retina pálcikáival és csapocskáival kezdődik, amelyek az optikai képet neuronális jelekké alakítják, és továbbítják az agyba. A törőközeg, amely a corneából, a lencséből, a humor aquosusból és az üvegtestből áll, a fényt a retina hátsó régiójába vetíti. A szem artériás ellátását az arteria ophthalmica ágai biztosítják, és a véna ophthalmica vénába folyik le. A látást (n. II) és a szemmozgást (n. III., IV., VI.) agyidegek közvetítik, míg az akkomodációt a vegetatív idegrendszer rostjai biztosítják. A szemgolyó a csontos szemüregben fekszik, amelynek számos nyílása van a neurovaszkuláris struktúrák átvezetésére. A látás járulékos struktúrái közé tartozik a könnymirigy és a szemhéj. A könnymirigy folyadékot szekretál, amely csökkenti a súrlódást és tisztítja a szemet, míg a szemhéj védi a szemgolyót a fénytől, a szárazságtól és az idegen testektől. Az extraokuláris izmok összekötik a szemgolyót a szemüreggel, és a szemhéj, valamint a szem mozgását is irányítják.

Makroanatómia

A szem rétegei

Tunica fibrosa

1. táblázat: A tunica fibrosa rétegei.
Struktura Jellemzők Funkció
Cornea
  • Elülső átlászó, avaszkularizált rész. A humor aquosus táplálja,
  • Fénytörő közeg,
Sclera
  • Hátulsó, átlátszatlan, rostos rész,
  • Védi és stabilizálja a szemet,
Episclera
  • A sclera legkülső rétege,
  • Védi és stabilizálja a szemet, illetve ellátja a sclerát,

Tunica vasculosa (uvea)

2. táblázat: A tunica vasculosa rétegei.
Struktura Jellemzők Funkció
Iris
  • A pigmentált membrán központi nyílással (a pupilla), amely a fényre reagálva kontrahálódni vagy dilatálódni képes,
  • Radiális és kör alakú simaizomrostokat tartalmaz,
    • Párhuzamosan elrendezett radiális rostok (m. dilatator pupillae) → szimpatikus stimuláció → dilatáció → midriázis
    • Körkörös rostok a pupilla körül (m.sphincter pupillae) → paraszimpatikus stimuláció → kontrakció → miózis
  • Szabályozza a retinát érő fény mennyiségét és meghatározza a szem színét,
Corpus ciliare
  • Az iris mögött található,
  • Tartalmaz egy gyűrűalakú felszínt (corona ciliaris), nyúlványokkal borított ciliáris hámot (processus ciliares) és a ciliáris izmot (m. ciliaris).
    • Ciliáris hám
      • Külső réteg: pigmentált,
      • Belső réteg: nem pigmentált,
      • Processus ciliares: a lencse határát körülvevő nyúlványok
    • M. ciliaris: Simaizom, melyet paraszimpatikus rostok innerválnak.
  • Rögzíti a lencsét,
  • Akkomodáció: a lencsét úgy állítja be, hogy a különböző távolságokhoz alkalmazkodni tudjon,
  • Megtermeli a humor aquosust,
Choroidea
  • Két réteg alkotja:
    • Külső: pigmentált,
    • Belső: erősen vaszkularizált,
  • Táplálja a retinát,

Tunica nervosa

Makroanatómiai szinten a retina legfontosabb részei a discus nn. optici és a macula. Mikroanatómiai szinten (ld. alább a "Mikroanatómia" című részt) a retinát idegsejtek hálózata alkotja, amelyek a fény szignálokat regisztrálják, és azokat az agyba továbbított neuronális jelekké alakítják.

3. táblázat: A retina makroanatómiája.
Struktúra Karakterisztika Funkció
Discus nn. optici
  • A szemet elhagyó ganglionsejtek axonjai alkotják, amelyek a látóidegben szedődnek össze,
  • Mediálisan helyezkedik el a fovea centralishoz képest,
  • Nem érzékeli a fényt a fotoreceptorok hiánya miatt (fiziológiás szkotóma, azaz vakfolt),
  • Része az excavatio disci,
    • Központi, csészeszerű mélyedés a discus nn. opticiben,
    • A retina erek áthaladásának helye,
  • A szemet elhagyó ganglionsejtek axonjainak kimeneti pontja,
Macula
  • Egy ovális alakú sárga folt a discus nn. optici laterális oldalán, a retina hátsó falának közepe táján,
  • Nem tartalmaz ereket,
  • Része a fovea centralis:
    • Mélyedés a maculában (foveola),
    • Itt találhatók a legnagyobb sűrűségben csapok, amelyek mindegyike egyetlen ganglionsejthez kapcsolódik,
  • Az éleslátás helye (100%-os látásélesség).

A szem szegmentumai és kamrái

4. táblázat: A szemgolyó szegmensei.
Elülső szegmens Hátulsó szegmens
Divíziók
  • A szem elülső és hátsó kamrája (humor aquosusszal van megtöltve),
  • Üvegtesti folyadék az üvegtesten belül, retina, chorioidea, sclera és a látóideg terminális része,
Komponensek
  • Lencse: Áttetsző, zárt és rugalmas bikonvex struktúra,
    • A lencse függesztő szalagjai tartják pozícióban,
    • A függesztőszalagok kapcsolódási pontjai: Processus ciliarisok (laterálisan), capsula lentis (mediálisan),
    • Radiálisan elhelyezkedő rostokból áll, amelyek a lencsét a corpus ciliaréhoz kötik (zonuláris rostok),
    • Avaszkuláris, a humor aquosusban látja el,
    • Funkció: akkomodáció (a m. ciliaris közvetítésével),
      • Távollátás → konvexitás ↓
      • Közellátás → konvexitás ↑
  • Humor aquosus:
    • A corpus ciliare által a vérplazmából szintetizált víztiszta folyadék, amely fenntartja a szemnyomást, és tápanyagot biztosít a szemlencse, illetve a szaruhártya számára,
    • Fiziológiásan a humor aquosus áramlása az ellenállással szemben 10-21 mm Hg közötti átlagos intraokuláris nyomást tart fenn,
  • Egyéb: Cornea, iris, corpus ciliare,
  • Humor vitreus:
    • Áttetsző zselatinszerű anyag, amely a szemgolyót a lencse mögött tölti ki,
    • Témasztja a lencsét és a retinát,
5. táblázat: Szemcsarnokok.
Elülső határ Hátulsó határ Laterális határ
Camera anterior
  • A cornea hátulsó felszíne,
  • A lencse, az írisz és a sugártest elülső felszínei,
  • Trabekuláris hálózat és a Schlemm-csatorna,
Camera posterior
  • Az írisz hátulsó felszíne,
  • Zonula rostok és a lencse,
  • A corpus ciliare részei,
Camera postrema
  • A lencse és a retina között található; tartalmazza a corpus vitreumot.

A humor aquosus áramlási pályája

A szem körüli térségek (spatii orbitales)

Spatium intraconicum

Spatium extraconicum

Spatium preseptale

A szemüreg preszeptális kompartmentje a septum orbitale előtt helyezkedik el, és tartalmazza a felső és alsó szemhéjakat és a tarsusokat. A postseptalis tér a tulajdonképpeni szemüregnek felel meg.

Spatium episclerale

Az episzklerális tér (Subtenon tér) a szemgolyó fasciális hüvelye (Vagina bulbi) és a szklera közötti virtuális tér. A helyi érzéstelenítőnek az episzklerális térbe történő befecskendezése fájdalomcsillapítást és akinéziát eredményez azáltal, hogy a retro-orbitális térbe hátrafelé diffundálva blokkolja az áthaladó szenzoros és motoros idegeket.

Spatium subperisoteale orbitae

A periorbita (belül) és az orbitális csontok (perifériásan) között elhelyezkedő potenciális tér.

A szem neurovaszkulaturája

Artériák (az a. ophtalmica ágai)

Vénák

A v. angularis a felszíni arcvénák és az intrakraniális vénák között ver hidat. Az arcközéptáju infekciók a v. angularison keresztül felterjedhetnek a sinus cavernosusba és a szinuszokba, ami életveszélyes szövődményekkel járó sinus cavernosus trombózist okozhat.
A sinus cavernosus trombózis a sinus cavernosus szindróma egyik lehetséges oka, amelyet az áthaladó agyidegek (azaz a n. III., IV., V/1. és V/2.) részleges vagy teljes funkcióvesztése jellemez.

Idegek

Nn. ciliares longi: Növelik a pupilla átmérőt (midriázis). Nn. ciliares breves: Csökkentik a pupilla átmérőt (miózis).

Cavitas orbitalis

Az orbita egy előröl nyitott csontos szerkezet, amelyet az os frontale, a maxilla, az os ethmoidale, az os sphenoidale, az os lacrimale és az os zygomaticum alkot. Tartalmazza a szemgolyót, valamint a látóideg, az erek és a nyirokerek átvezetésére szolgáló nyílásokat.

Az orbita falai

6. táblázat: Az orbita nyílásai.
Nyílás Anatómia Tartalom
Fissura orbitalis superior
  • Az os sphenoidale ala minorja és majorja között,
  • A közös íngyűrűn belül:
    • N. nasociliaris,
    • N. oculomotorius,
    • N. abducens,
  • A közös íngyűrűn kívül:
    • N. frontalis,
    • N. lacrimalis,
    • N. trochlearis,
    • V. ophtalmica superior,
Fissura orbitalis inferior
  • Felülről az ala major ossis sphenoidalis, alulról az os palatinum és a maxilla alkotja,
  • N. zygomaticus és n. infraorbitalis (ex V/2),
  • A. et v. infraorbitalis,
  • V. ophtalmica inferior,
Canalis opticus
  • Ferdén fut át az ala minor ossis sphenoidalison,
  • N. opticus,
  • A. ophtalmica,
Ductus nasolacrimalis
  • Az os lacrimale, a maxilla és a concha nasalis inferior alkotja,
  • Összeköti a saccus lacrimalist és a meatus nasi inferiort,
Foramen infraorbitale
  • A maxillában az orbita alsó részében,
  • N. et a. infraorbitalis,
Incisura supraorbitalis
  • A homlokcsontban, az orbita felső részében,
  • Szupraorbitális idegek és erek,
Foramina ethmoidalia anterius et posterius
  • Az os ethmoidáléban, a lamina cribrosa két oldalán,
  • Foramen ethmoidale anterius: N. ethmoidalis anterior,
  • Foramen ethmoidale posterius: N. ethmoidalis posterior.

A szemhéj

Áttekintés

A lacrimalis rendszer

Áttekintés

A könny útja

Termelődik a gl. lacrimalisban (a szemhéj laterális része alatt) → ductus lacrimalis → fornix conjuctivae superior → a szemgolyó elülső része → lacus lacrimalis → canaliculi lacrimalis (a belső szemzugban) → saccus lacrimalis → ductus nasolacrimalis → meatus nasi inferior.

Mikroanatómia

A cornea rétegei (előröl hátrafelé)

Az iris rétegei

A retina rétegei

Vizuális funkciók

A látópálya

  1. Retina: Csapok és pálcikák (elsőrendű neuronok) → bipoláris sejtek (másodrendű neuronok) → ganglionsejtek (harmadrendű neuronok),
  2. N. opticus (n. II.):
    • A ganglionsejtek axonjai a látóidegben egyesülnek,
    • Mindkét látóideg az ipszilaterális retina nazális- és temporális rostjait viszi tovább,
  3. Chiasma opticum:
    • A két látóideg itt keresztezi egymást,
    • A retina nazális rostjai átmennek a kontralaterális oldalra, de a temporális rostok nem kereszteződnek,
  4. Tr. opticus: Kontralaterális nazális rostokat és ipszilaterális temporális rostokat szállít,
  5. Corpus geniculatum laterale (CGL): A tractus opticusok az ipszilaterális CGL-be vetülnek,
  6. Radiatio optica: olyan neuronokból áll, amelyek a vizuális információt az ipszilaterális CGL-ből az ipszilaterális primer látókéregbe továbbítják,
  7. Primer látókéreg:
    • Itt történik a vizuális információk feldolgozása,
    • A nyakszirti lebeny hátsó részén található,
    • A látókéreg az ipszilaterális nazális és a kontralaterális temporális látómező felől kap vizuális információt.

Emmetropia

Extraokuláris izmok

A szemüregben 6 izom található, amelyek a szemgolyóhoz rögzülnek. Az orbitában található továbbá még egy izom, amely a felső szemhéjba tapad, a m. levator palpebrae superioris, amely a szemhéj megemeléséért felelős.

7. táblázat: Extraokuláris izmok.
Izom Funkció Eredés Tapadás Innerváció
Rectus superior
  • Eleváció, addukció, intorzió (a szem befelé irányuló, forgó mozgása),
  • Közös íngyűrű,
  • A szem tetején,
  • N. oculomotorius (III.),
Rectus inferior
  • Depresszió, addukció, extorzió,
  • A szem alján,
Rectus medialis
  • Addukció,
  • A szem mediális felszínén,
Rectus lateralis
  • Abdukció,
  • A szem laterális felszínén,
  • N. abducens (VI.),
Obliquus superior
  • Intorzió, depresszió, abdukció,
  • A canalis opticus felett, az os sphenoidale testén (és a közös íngyűrűn),
  • A m. obliquus superior áthalad a trochleán,
  • A szem hátsó-felső része,
  • N. trochlearis (IV.),
Obliquus inferior
  • Eleváció, abdukció és extorzió (a szem kifelé irányuló, forgó mozgása),
  • A sulcus lacrimalistól laterálisan,
  • Az orbita alján,
  • A szem hátsó-alsó része,
  • N. oculomotorius (III.).

Embriológia

Áttekintés

A látószervek telepét adó bemélyedések a 22 napos embrióban jelennek meg.

Retina, iris, corpus ciliare

Lencse

Choroidea, sclera és cornea

Corpu vitreum

Nervus opticus